Az agyunk – az elménk – néhány titokzatos tulajdonsága

Az idegrendszer plaszticitása (képlékenysége, változásra való alkalmassága) a magyarázat az agy elképeszt? teljesítményére.
Az agyunk nagyjából 86 milliárd agysejtet tartalmaz. Ezeknek a fele a cerebellumban – a kisagyban – található, amely az izmok tevékenységét koordinálja.
Az agyban az egyes idegsejtek közötti kapcsolatok száma trilliókra rúg, és egyel?re több a kérdés, mint a válasz.
Néhány, a legnagyobb rejtélyek közül: a tudat, tudatosság (hogyan m?ködik), a személyiség (hogyan alakul ki, mi a helyzet a trauma utáni személyiségváltozással), memória (hogyan keletkezik, hogyan tárolja és miként találja meg az emléket az agyunk), az intelligenciát befolyásoló tényez?k, az alvás és az álmok…

Alvás közben az agysejtjeink mérete körülbelül a  60%-ára  zsugorodik össze, ami lehet?vé teszi a hatékony tisztogatást, összefüggésben az agy méregtelenít? tevékenységével.

Az alvás is és az alváshiány is módosítja különböz? gének kifejez?dését, anyagok termel?dését, amelyek fontos szerepet játszanak az agy plaszticitásában és a memóriában – ezt a téli álmot alvó állatok tanulmányozása során bizonyították.

Az agyunk plaszticitása változhat: rugalmasabb magatartást alakíthatunk ki – és merevebbek lehetünk id?vel. Minden, ami változatlan ismétl?dést jelent – a munkákban, a szórakozásunkban, a tevékenységünkben – merevséghez vezet.

Több kutatás megcáfolta már a jobb agyfélteke, bal agyfélteke elméletet: hogy a jobb féltekéhez köt?dne a kreatív tevékenység, míg a logika, az elemzés a bal félteke kiváltsága volna.
Egyre gyarapszik azoknak a kutatásoknak a száma, amelyek ehelyett azt állítják, hogy az agy sokkal bonyolultabb annál, semhogy egyszer? megosztással dolgozna. Olyan komplex funkciók teljesítéséhez, mint a kreativitás, több agyterület együttes munkájára van szükség.

De maga a képzelet is változást idézhet el? az agyban. Óvatosan a képzelettel, mert maga egy cselekvésnek az elgondolása – kimutatták –ugyanazokat a változásokat termeli ki, mintha ténylegesen végrehajtottuk volna.

A Nobel-díjas Eric Kandel pszichiáter mutatta ki, hogy a gondolkodás géneket kapcsol be, amelyek az idegsejteket új kapcsolatok kialakítására késztetik. Így a pszichoterápia valójában változást hoz létre az agyban azzal, hogy új gondolkodási mintákat vezet be.

Az idegi plaszticitásnak azonban nem csak pozitív eredményeket köszönhetünk.
A gondolatainkkal, érzéseinkkel, valódi vagy képzelt tapasztalatainkkal újra rajzolhatjuk  idegi kapcsolatainkat. A neuroplaszticitás azt is jelenti, hogy aszokásaink átalakítják az agyunkat – akár kedvez?, akár kedvez?tlen módon.
A negatív életszemlélet, a depresszió, a szorongás vagy a krónikus fájdalom ténylegesen átírhatja az idegi jelutakat úgy, hogy folytatódni fog az a negatív állapot.

A Stanford Egyetem professzora Robert Sapolsky kimutatta, hogy a hosszan tartó stressz megemeli a kortizol termelést, ami kisebbíti a hippokampuszt. És mivel a hippokampusz az agynak egy olyan – ritka – területe, ahol új neuronokat képes létrehozni az agy, ez nagy baj.

Az agyunk és az immunrendszerünk fizikailag kapcsolatban van egymással.
A nyirokrendszeren keresztül valósul meg a kapcsolat, amelyr?l eddigelé nem is tudtunk. A nyirokerek szerepet játszhatnak olyan neurológiai betegségekben – amelyeknek immun komponensük van.

De nem csak az immunrendszernek van közvetlen ‘vonala’ az agyhoz, hanem a bélcsatornának is: a ‘bél-agy tengely’. A beleknek is van idegrendszerük, amely függetlenül is és az aggyal együtt is képes dolgozni. A kommunikáció oda-vissza m?ködik a ‘két agy’ között, és itt az oka annak, hogyan képes a táplálék befolyásolni a hangulatunkat, és miért a gyomrunkban érezzük a szorongást.

A hangulatunk és a mentális egészségünk javításának a titka a bélcsatornában van: az egészségtelen baktériumközösség szorongást, depressziót okozhat. Ahogy az agyban, úgy a bélcsatornában is vannak neuronok, olyanok, amelyek szerotonint termelnek, és ez a hangulatunkat befolyásolja.

A cukor korlátozásával, a hagyományosan savanyított táplálékok fogyasztásával és probiotikumok szedésével optimizálhatjuk a bélflórát, ami optimalizálja a mentális egészségünket, állítja Mercola dr.

A glutén érzékenység – úgy t?nik – a legtöbb krónikus betegségben felmerül tényez?ként, azokban is, amelyek az agyat érintik (Alzheimer-kór), a glutén gyulladáskelt? hatása miatt. A túlzott cukorfogyasztás (f?leg a fruktózé) és a sok szénhidrátfogyasztás toxikus hatású lehet, csökkentheti a hippokampusz méretét, ami az emlékezés központja.
A kutatók azt javasolják, csökkentsük a glükóz szintünket, még ha a ‘normál’ értéken belül van is – ez mindenképpen jót tesz az id?sebbek egészségének.

Forrás:Független.hu