A védőoltás-ellenesek a tűzoltók ellen is tiltakozhatnának

Európában egy év alatt négyszeresére nőtt a kanyarós esetek száma. Több környező országban járvány van, de a hazai lakosság magas átoltottságának köszönhetően Magyarországra nem terjedt át a kór. Az európai kanyarójárvány okairól és az ezzel kapcsolatos felhívásról, valamint a védőoltás-ellenesség veszélyeiről írt Kacskovics Imre, az ELTE TTK Immunológiai Tanszékének egyetemi tanára a tudomany.hu oldalon.Az európai helyzet súlyossága, illetve az oltásellenes magatartás terjedése miatt Európa tudományos és orvosi akadémiái európai oltási könyv és nyilvántartás létrehozását sürgetik, amiről 2018. április 19-én szakmai tervezetet is kiadtak. Ehhez kapcsolódva kérte fel a Magyar Tudományos Akadémia Kacskovics Imre immunológust, hogy a sajtó, a tanárok és a nagyközönség számára foglalja össze – közvetlen és közérthető stílusban – a védőoltásokról szóló legfontosabb állításokat és tényeket.

A cikk elején a professzor a tudomány legfontosabb állításait ismertette a kérdéssel kapcsolatban:

  • A kötelező védőoltásokat be kell adatni. Ez sem szakmailag, sem erkölcsileg, sem jogilag nem lehet mérlegelés tárgya. A korábban súlyos, rosszabb esetben halálos betegségek ellen védő hatásuk összehasonlíthatatlanul nagyobb, mint a nagyon ritkán előforduló súlyosabb mellékhatások kockázata.
  • A kötelező oltások beadatása nemcsak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is alapvető fontosságú, mert így alakul ki a közösséget védő, ún. nyájimmunitás, amely megakadályozza a járványok kitörését. Jelenleg Európa nyugati részén épp az okoz kanyarójárványokat, hogy egyes csoportok védőoltás-ellenes tévhitek hatására visszautasítják a védőoltásokat, Kelet-Európában pedig – amellett, hogy már ott is megjelentek a védőoltás-ellenes eszmék – az oltásokhoz való hozzáférés, az oltások beadásának állami megszervezése jelent problémát.
  • A már elérhető, de nem kötelező védőoltások beadatását egyéni mérlegelés, a háziorvossal vagy szakorvossal folytatott konzultáció előzze meg. Aki például erdő mellett lakik vagy sokat kirándul, megfontolhatja a kullancsok által terjesztett agyvelőgyulladás elleni oltást.
  • A tudomány folyamatosan fejlődik, így egyfelől egyre több betegség ellen lesz védőoltás, másfelől a már nem korszerű, nem elég hatékony oltásokat, illetve azokat, amelyek időközben szükségtelenné váltak, kivonhatják vagy lecserélhetik, ez a tudományos fejlődés velejárója.
  • A védőoltások védenek. A védőoltásoknak köszönhetően több súlyos, sok esetben halálos betegséget sikerült felszámolni vagy jelentősen visszaszorítani, néhányat ma már az orvosok többsége is csak a tankönyvekből ismer.
  • A védőoltásokról csak hiteles személyektől (háziorvos, szakorvos, oltási tanácsadó) és hiteles forrásokból tájékozódjon! Írásunk végén ilyeneket ajánlunk.

Kacskovics Imre egyetemi tanár, az MTA doktora, az ELTE TTK Immunológiai Tanszék vezetőjének

Magyarországon szerencsére már nincsenek sok embert megnyomorító, életeket követelő súlyos járványok a hatékony és biztonságos védőoltásoknak köszönhetően. Mi, magyarok a legtöbb súlyos ragályos betegséget – így például a kanyarót vagy a járványos gyermekbénulást – szerencsére csak hírből ismerjük, hála a kötelező védőoltásoknak, a hazai kitűnő oltási rendszernek és a még jelenleg is meglévő oltási fegyelemnek. Érdemes felidézni, hogy az oltás bevezetése előtti években Magyarországon évente 40–50 ezer kisgyerek volt kanyarós, és közülük 20–30 belehalt a betegségbe.

(Nemhogy akkor, de még ma, a legfejlettebb államok által biztosított körülmények között is minden 2–3 ezredik, fertőzésben megbetegedő gyerek életét veszti a kanyaró miatt.) Mióta 1969-ben bevezették ellene a kötelező védőoltást, majd 1989-ben módosították az oltási protokollt (azaz két oltást adnak), azóta Magyarországon megszűntek a kanyarójárványok.

Emlékezzünk vissza, nálunk már az is nagy hír, ha két tucat kanyarós megbetegedés előfordul, de nem mindenki ilyen szerencsés. Franciaországban idén februárban (egyetlen hónap alatt!) több mint 500 megbetegedés fordult elő, Görögországban 450. Ukrajnában szintén súlyos kanyarójárvány szedi áldozatait, ott hiányzik a megfelelő mennyiségű védőoltás, és az oltási rendszer is jelentős gondokkal küzd. Tavaly 3000 kanyarós megbetegedést regisztráltak, a helyzet azonban most vált igazán drámaivá: idén az év első két hónapjában havonta fordult elő 3000 megbetegedés! A betegek többsége gyerek, és becslések szerint idén akár 50 ezer kanyarós megbetegedéssel számolhatunk, itt a szomszédban. Visszatért a kanyarójárvány Romániába is, erről tavaly májusban részletesen beszélt Mészner Zsófia gyermekinfektológus, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház és Rendelőintézet védőoltási tanácsadója az Akadémián.

Sajnos Magyarországon is többen kételkednek a védőoltásokban, sőt kifejezetten károsnak tartják őket. Ezzel nem csupán saját magukat és hozzátartozóikat veszélyeztetik, hiszen az oltások elutasításával elmarad a járványokat megakadályozó nyájimmunitás kialakulása.

Olyan jól prosperáló országokban is felütheti a fejét ez a súlyos betegség, amelyekben egyébként magas szintű az egészségügyi ellátás – pusztán a tévhitek, az emberi tudatlanság miatt. A nyájimmunitás azért is alapvető fontosságú, mert egyre több gyermek és felnőtt él mesterséges immunhiányos állapotban (például csontvelő-transzplantáció, szervátültetés miatt), náluk nem alakul ki védelem. Őket, valamint azokat, akik az oltáshoz még fiatalok vagy azon kevesek közé tartoznak, akiknél az oltás nem alakított ki védelmet, sok esetben csak a nyájimmunitás védheti meg.

A védőoltások biztonságán kimagasló orvosi, járványügyi és tudományos ismeretekkel rendelkező szakemberek őrködnek. Felszerelt hatósági laboratóriumok állnak rendelkezésre, amelyeknek az a feladatuk, hogy a védőoltás-fejlesztéseket nagyon szigorúan ellenőrizzék, és csak azokat engedélyezzék, amelyek sokéves kutatással és klinikai vizsgálattal igazolt módon hatékonyak és biztonságosak. Ezek a hatóságok a már engedélyezett és forgalomba hozott védőoltásokat is folyamatosan ellenőrzik, és haladéktalanul kivonják azokat a készítményeket, amelyekről kiderül, hogy nem felelnek meg a szigorú biztonsági követelményeknek, vagy nem hozzák a kívánt hatást. Például az új európai tervezet is leírja, hogy újra kell gondolni a gyermekkori BCG-oltással kapcsolatos kérdéseket.

Természetesen a védőoltásoknak is lehetnek mellékhatásaik – szerencsére a gyakoriak enyhék, a komolyabbak viszont nagyon ritkák. Mivel a védőoltások elmaradása is okozhat kárt azáltal, hogy a gyermek védetlen marad, a kérdés csak a két dolog összevetésében értelmezhető – márpedig a ma Magyarországon kötelező gyermekkori védőoltások esetében jelen tudásunk szerint drámaian nagyobb a védőoltás be nem adásának, mint a beadásának a kockázata.

A régi betegségeken kívül új járványok is bármikor kialakulhatnak. Elég csak a közelmúltban pánikot keltő Ebola-járványra gondolni. De más, ijesztő pusztításra képes kórokozók is kialakulhatnak, és indíthatnak világméretű járványokat. Talán sokan emlékeznek arra, hogy 2009-ben egy új típusú influenzavírus ütötte fel a fejét, a hírhedt H1N1 („sertésinfluenza”), amely komoly pánikot okozott itthon és külföldön egyaránt. Újdonsága az volt, hogy nem a főként idős és legyengült korosztály betegedett meg – ahogy az a szezonális influenza esetén megszokott –, hanem elsősorban a fiatal felnőttek. Szerencsére a járvány – pontosan máig nem tisztázott okok miatt – jóval enyhébb lett, mint ahogyan indulása alapján látszott, de sajnos nem biztos, hogy legközelebb is ekkora szerencsénk lesz.

Ami a régi betegségeket illeti, az oltások láthatatlan védőernyőt borítanak fölénk

– a sors iróniája, hogy ezzel el is fedik a veszélyt, amely ellen védenek. Olyan a helyzet, mintha a megelőzés annyira hatékony volna, hogy már sosem törhetne ki tűzvész. A „jól informált” kritikusok pedig a legendák világába utalnák a régi nagy tűzvészek történetét, és hangosan követelnék a tűzoltóság megszüntetését, hiszen feleslegesen viszi a pénzt, és néha még kellemetlen füstöt is produkál, amikor a készenlét fenntartása miatt gyakorlatozik.

Végezetül: új járványok mindig is voltak, és lesznek is. A tudománynak és az életkörülmények javulásának hála mintegy 100 éve nincsenek olyan világjárványok, amelyek egy-egy közösség harmadát–felét elpusztítják, mint ahogy ez az ókorban vagy a középkorban megtörtént. Ezzel együtt jelenleg is vannak mérhetetlen szenvedést és jelentős mértékű halálozást okozó fertőző betegségek, elég csak a tbc-re vagy az AIDS-re gondolnunk. A tudósok óriási erőfeszítéssel igyekeznek ezeket és más betegségeket megérteni és a megfelelő védőoltásokat kifejleszteni.

A Magyar Tudományos Akadémia támogatásával 2018 áprilisában indult el a tudomany.hu honlap, melynek elsődleges célja az áltudományok elleni küzdelem, jelentette be az MTA 189. közgyűlésén elmondott elnöki beszámolójában Lovász László. Az új kommunikációs csatorna a közvéleményt leginkább foglalkoztató, aktuális kérdésekkel foglalkozik: egy-egy téma kapcsán a szakterület elismert szakértői ismertetik tudományos álláspontjukat számos forrásmunka és hivatkozás megadásával. Első témája a védőoltások fontossága.
Forrás: tudomany.hu