Fehér fűzfa

A tavasz és a megújult élet jelképeként ismert fehér fűzfa (Salix alba L.) a legkorábban virágzó növények közé tartozik. A fehér fűzfa szó szerint a fejünk búbjától a talpunkig segít: közismert lázcsillapító és gyulladáscsökkentő hatása mellett jó korpás hajra, pattanásokra, gennyes sebekre, nedvedző ekcémára, fagyási sérülésekre, gombás fertőzésekre, aranyérre és lábizzadásra egyaránt.
A fűzfát az emberek már nagyon régóta ismerik, hasznosítják kosárkészítésben, fafaragásban, a folyók és halastavak partjainak megerősítésében, valamint a víz keresésében (vízerek), források felkutatásban. A fa tudományos neve a kelta sal-lis szóból ered, melynek jelentése “a víz közelében lakó”, és a fa kedvelt élőhelyére utal.
A kínai orvosok a fűzfa kérgének gyógyító hatásait már több ezer éve ismerik és alkalmazzák. Fűzfakérget tartalmazó receptúrákat már az ókori egyiptomiak, az ókori görögök (Hippokratész) és a rómaiak (Galenos) is készítettek. Ezeket a gyógyászati alkalmazásokat néhány évszázaddal később a modern kutatások is alátámasztották. Napjainkra már bizonyított tény, hogy a lányok húsvéti “veréséhez” használt fűznek lázcsillapító, fájdalomcsillapító, reumaellenes és antibiotikus hatásai vannak.

Fehérbe öltözött európai lakos

bayer_aspirin

a fűzfának köszönhetjük

A fűzfa nemzetség többsége az északi félteke növénye, a fehér fűzfa Európában őshonos. Skandináviától kezdődően, a Földközi-tenger vidékén át, Észak-Afrikáig és Közép-Ázsiáig terjedően bárhol találkozhatunk a fűzfa nemzetség tagjaival. A tengerentúlon, Észak-Amerikában és Ausztráliában is elterjedt.
A vízben gazdag, napsütötte területeket kedveli. Rendszerint alföldeken, elárasztott területeken, berkekben, vízparton, töltéseken, források közelében él. Gyakoriak a mesterséges ültetvények is a fűzfavessző ipari méretekben történő felhasználása miatt.
Rendszerint hatalmas, magas, sötétszürke kérgű és legyező formájú, terebélyes koronájú, lombhullató fa. Vékony, lándzsa alakú és finoman fogazott leveleinek színi oldala fényes zöld, fonákja pedig ezüstfehér és selymesen szőrös. Innen ered a fajta elnevezése is, mert a többi fűzfajta (kb. 400-féle) szőrei sötétebbek. A fűzfák kétlaki növények, virágzásuk kora tavaszra tehető, akár 100 évig is elélnek. Kicsi, de rendkívül pihés magokat tartalmazó toktermésük van.
A fűzfakéreg legfontosabb hatóanyagai közé a szalicilszármazékok tartoznak, így a szalicin (fenol-glikozidok) és származékaik (szaligenin), továbbá cserzőanyag, gyanta és tanninok, flavonoid-glikozidok, oxalátok, enzimek és ásványi anyagok. A gyógyító szalicilsav vegyületek összetevőit 1838-ban vonták ki először a fűzfa kérgéből Németországban, azóta ipari méretekben gyártják. Vegyészek (a Bayer cég kémikusai) 1899-ben megváltoztatták a molekula szerkezetét (a nem kívánt mellékhatások miatt, miután kiderült, hogy a szalicilsav túlzott fogyasztása károsítja a gyomor nyálkahártyáját, fájdalmat, gyomorfekélyt és erős vérzést okoz), és megszületett az acetil-szalicilsav, valamint a világ egyik legismertebb gyógyszere, az aszpirin.
Ám az acetil-szalicilsav hosszú távú fogyasztása sem javasolt. Az orvosok napjainkra bebizonyították, hogy a fehér fűzfa kérgéből származó kivonat (a szalicil és egyéb anyagok természetes keveréke) sokkal hatékonyabb, mint a szintetikusan előállított aszpirin, és hosszú távú alkalmazása során sem okoz problémákat.

A természet ereje

A fehér fűzfa kérgéből nyert természetes kivonat rendkívül hatékonyan csillapítja a lázat, a fájdalmat és a gyulladásokat. Remekül alkalmazható megfázáskor, ám a fűzfa ennél sokkal szélesebb spektrumú növény. Képes enyhülést hozni a háromosztatú (trigeminus) ideg gyulladásakor, súlyos migrén, ízületi gyulladás esetén, visszérbántalmak, fejfájás jelentkezésekor, vagy akár műtéti beavatkozásokat követően. Összességében nyugtató hatású, álmatlanság kezelésére is használható.
A szintetikusan előállított aszpirintől eltérően segítséget nyújt krónikus íngyulladás, ideggyulladás, ízületi gyulladás, foggyulladás kezelésében is. A fűzfából készült tea támogatja a kiválasztást, azaz kiválóan használható húgyúti gyulladásokra, reumára vagy köszvényre. Fürdőadalékként, illetve borogatások formájában külsőleg is alkalmazható a legkülönbözőbb bőrsérülésekre vagy bőrgyulladásokra. Gyulladáscsökkentő és fertőtlenítő hatása mellett ilyen esetekben nagy szerepet játszik a fehér fűzfa kérgének adsztringens (összehúzó) hatása.

Gyűjtsük magunk, de óvatosan adagoljuk

A növény kérge különböző formákban kapható a gyógyszertárakban. Mégis inkább használjuk ki a lehetőséget, és próbáljuk a természetben beszerezni a fűzfavesszőt. A lehántolt kérget gyorsan szárítsuk ki, majd törjük össze, de az adagolásnál óvatosan járjunk el: a teát kiskanálnyi mennyiségből készítsük el, majd fogyasszuk, naponta többször (egy kiskanálnyi kéreg egy bögre vízhez, főzéssel elkészítve, külső alkalmazás esetén lehet erősebb is). Csakúgy, mint az aszpirint, a fehér fűz kérgének főzetét sem fogyaszthatják várandós és szoptató kismamák, és kerüljék a gyomorfekélyben, hörgőasztmában és véralvadási zavarokban szenvedő betegek is.

Vladimír Vonásek

Szakmailag ellenőrizte és kiegészítette: Németh Imréné Éva  fitoterapeuta