A SZÍV- ÉS ÉRRENDSZER VÉDELMÉRŐL

TUDTA-E, HOGY

  • a koleszterin nagy részét szervezetünk maga termeli?
  • hogy a szervezet a koleszterint D-vitamin szintetizálásához is felhasználja napfény jelenlétében?
  • hogy a növényi szterinek a természetben csak igen kis mennyiségben találhatóak meg? Almából például 150 db-ot kellene elfogyasztani a terápiás hatás elérése érdekében.

Magyarországi helyzetkép

A szív- és érrendszeri megbetegedések hazánkban a vezet? halálokok közé tartoznak. Jellemz?en a szívben (koszorúér-betegség, szívinfarktus, szívelégtelenség), az agyban (átmeneti agyi keringési zavar, szélütés, stroke), a perifériás érrendszerben (érsz?kületek) és a vesében (krónikus vesebetegség, veseelégtelenség) okoznak károsodást.

Kialakulásukban számos tényez? játszik szerepet. Rizikófaktoraik között vannak, melyek befolyásolhatóak, ilyen például a dohányzás, a stressz, az alkoholizmus, a mozgásszegény életmód, a túlsúly vagy elhízás. Van, amelynek hatása mindössze csökkenthet?, mint például a magas vérnyomás, diabetes, zsíranyagcsere betegség. Illetve van, ami nem befolyásolható, ilyen az életkor, a nem és az örökletes tényez?k.

A magas koleszterinszint bizonyítottan a szív- és érrendszeri megbetegedések f? rizikófaktora. Ez a tényez? az egyik leginkább befolyásolható a kockázati tényez?k közül.

Hazánkban a 19-64 év közötti feln?tt lakosság 60%-ánál a vér koleszterinkoncentrációja meghaladja az 5,2 mmol/l értéket. 2013-ban az 55-65 év közötti n?k körében, 16%-nak volt 6 mmol/l feletti az össz- koleszterinszintje. Szívinfarktuson átesettek esetében az összkoleszterin határértéke 4,1 mmol/l.

Koleszterin és zsírsavak

A koleszterin egy viaszhoz hasonló anyag, úgynevezett szteránvázas vegyület, mely a lipidek csoportjába tartozik. A szervezetünkben található koleszterin nagy részét a májunk termeli. Testünk számára nélkülözhetetlen anyag, mely a sejtmembránok folyékonyságát, fluiditását biztosítja, továbbá részt vesz az epesavak, illetve különböz? hormonok szintézisében, különleges szerepe van az agysejtek, idegsejtek képz?désében. Két f? típusa van: kis s?r?ség? lipoproteinkoleszterin (LDL-C), nagy s?r?ség? lipoprotein-koleszterin (HDL-C).

Az LDL-koleszterin, amit gyakran ‘rossz’ koleszterinnek is neveznek, szállítja a koleszterint a test sejtjeihez. Bizonyos körülmények között az LDL-koleszterin lerakódik az artériák falán, sz?kebbé téve ?ket. Ezt a folyamatot nevezzük ateroszklerózisnak, másnéven érelmeszesedésnek. Az ilyen változások – a véráramlásának akadályozása miatt – növelik a véralvadás és így vérrög képz?désének veszélyét. Amikor egy alvadék vérrög (trombus) kialakul és lezárja a besz?kült artériát (trombózis), az szívrohamot és sztrókot eredményezhet attól függ?en, hogy ez a folyamat a szív saját ereiben, vagy az agyi erekben történik. Habár a koleszterint természetes körülmények között a szervezet termeli, sok ember vérének túl magas az LDL-koleszterin szintje, amelyet az étrend is befolyásolhat.

A HDL-koleszterin vagy ‘jó’ koleszterin, összegy?jti a sejtekb?l a koleszterint és visszaszállítja a májba. Ha sok a HDL-koleszterin, az azt jelenti, hogy kevésbé valószín? a zsírlerakódások képz?dése az artériákban. A nagy HDL:LDL arány (pl. magas HDL-koleszterin szint az LDLkoleszterin szinthez képest) véd a szívbetegségek ellen. A fizikailag aktív életmód és az egészségesebb összetétel? zsírok fogyasztása segíthet növelni a HDL-koleszterin szintjét.

Ideális esetben az LDL- koleszterin szintje 3,4 mmol/l, vagy az alatt van, míg a HDL- koleszterin szintje férfiaknál 0,9, n?knél 1,4-1,6 mmol/l, illetve ennél magasabb. Ez utóbbi szintje megfelel? táplálkozással, és f?ként testmozgással növelhet?.

Különböz? tényez?k befolyásolják a vér koleszterinszintjét. Vannak olyan nyersanyagok, melyek nagyobb mennyiségben tartalmaznak koleszterint, ilyen például a tojássárgája, bels?ségek. Élelmi koleszterinb?l naponta legfeljebb 300 mg az ajánlott mennyiség, azonban szív- és érrendszeri megbetegedés esetén a megengedett határérték 200 mg.

A koleszterinszintet a legtöbb esetben a telített zsírsavak túlzott bevitele emeli, ezek koleszterinszint-növel? hatása mintegy kétszerese az élelmi koleszterinének. A telített zsírsavak jellemz?en az állati eredet? élelmiszerekben találhatóak, mint a zsírosabb húsrészek, halak, felvágottak, bels?ségek, tojás, tej, tejtermékek, vaj, szalonna, illetve az ezen alapanyagok felhasználásával készült ételekben, mint például a vajas kekszek, sütemények, szószok, krémek, pástétomok. A növényi olajokra jellemz? zsírsavösszetételt?l eltér?en nagyobb mennyiségben találunk telített zsírokat a kókusz- és pálmaolajban is.

A zsírok másik típusa, mely szintén kedvez?tlen hatással van az LDL-és a HDL- koleszterin szintre – el?bbit növelik, utóbbit csökkentik – az ún. transz-zsírsavak. Olyan élelmiszerekben találhatók, melyek részlegesen hidrogénezett növényi zsírokat tartalmaznak. Ilyenek lehetnek például a töltött kekszek, sütemények, pattogatott kukorica, müzli szeletek. A WHO az összenergia bevitel 1%-ában maximalizálja a napi transz-zsírsav bevitelt. Ez 8400 kJ-t (2000 kcal-át) tartalmazó étrend esetén, 2 gramm transz-zsírsav bevitelt jelent. Napi 2 energiaszázaléknak megfelel? transz-zsírsav bevitel, már 23%-kal növeli a szív- és érrendszeri megbetegedések kialakulásának kockázatát. A 71/2013. (XI.20.) EMMI rendelet határozta meg a hazai határértéket, amely legfeljebb 2 g transz-zsírsavat jelent az élelmiszer zsírtartalmának 100 g-jában.

A zsírok harmadik típusába tartozó telítetlen zsírsavak inkább kedvez? hatásúak az LDLkoleszterin szintre. Ezek leginkább a növényi olajokban (napraforgó- repce-, olivaolaj, kukoricacsíraolaj, dióolaj, stb.), tengeri halakban, olajos magvakban, egyes margarinokban, avokádóban találhatóak meg. Két csoportjukat különböztetjük meg, ezek az egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavak. Az emberi szervezet képes az összes zsírsav el?állítására, kett?t kivéve; a linolsavat, mely egy ómega-6 zsírsav, és az alfa-linolénsavat, mely egy ómega-3 zsírsav, ezért ezek esszenciálisak, azaz a táplálékkal kell bejutniuk a szervezetbe.

Mit együnk?

Emelkedett koleszterinszint esetén leginkább a telített zsírsav bevitelünket kell mérsékelni. Ezek a zsírsavak els?sorban az állati eredet? élelmiszerekben lelhet?ek fel, látható, vagy rejtett zsiradék formájában. A 12-16 szénatomot tartalmazó telített zsírsavak közül a rövidebb láncúak, a laurin- és mirisztinsav emelik jobban a koleszterinszintet Ezek a zsírsavak a vajban és a zsíros tejtermékekben, húsokban találhatóak. Ezért lényeges, hogy a tej és a tejtermékek esetében általában a csökkentett zsírtartalmúakat részesítsük el?nyben. Fontos, hogy ne mell?zzük ezeket az élelmiszereket, hiszen kalcium tartalmuknál fogva fontosak szervezetünk számára. A többek között a sertészsírban található palmitinsav és a húsokban is fellelhet? sztearinsav már kisebb mértékben ugyan, de szintén kedvez?tlenül befolyásolja az LDL-koleszterin szintet, ezért a húsok, húskészítmények közül is a zsírszegényeket részesítsük el?nyben. A látható zsiradékot mindig távolítsuk el még sütés el?tt a húsokról, halakról. A szárnyasok, vadak húsa kevesebb telített zsírsavat tartalmaz, mint a sertés- és marhahús, illetve a bels?ségek. Szárnyasoknál (pl. csirke) a b?r alatt halmozódik fel a zsír, ezért célszer? a b?rt az el?készítésnél eltávolítani. Zsiradékban való sütés esetén helyettesítsük a sertészsírt növényi olajokkal.

Koleszterinszintünkre a telített zsírsavak bevitelének mérséklésén túl a rostbevitel emelése is kedvez? hatást gyakorol. Leginkább a zöldségekben, gyümölcsökben fellelhet?, ún. vízben oldódó rostok fogyasztása van el?nyös hatással a koleszterinszintre. Ezek a rostok a fels? béltraktusban késleltetik, illetve megakadályozzák egyes tápanyagok, mint például a koleszterin felszívódását, továbbá az epesavak megkötésével is mérséklik a koleszterin koncentrációt a vérben. Jelent?s mennyiségben az alma, birsalma, sárgarépa, zabpehely, zabkorpa tartalmazza ezeket a jótékony rostokat.

A zöldségek, gyümölcsök és növényi olajok tartalmaznak még egy anyagot, amely hasznunkra lehet. Ezek a növényi szterinek, melyek az élelmiszerekben szabad zsírsavészter, vagy glükozid formájában vannak jelen. A legáltalánosabb növényi szterinek a béta-szitoszterin, a kampeszterin és a sztigmaszterin. Szerkezetük hasonló a koleszterinéhez, és hasonló szerepet töltenek be a növényekben, mint a koleszterin szervezetünkben. F? feladatuk a sejtmembránok szerkezetének és funkciójának fenntartása. A növényi szterinek koleszterincsökkent? hatásmechanizmusa még nem teljesen tisztázott, de azt tudjuk, hogy a táplálékkal bevitt növényi szterinek gátolják a bélben a koleszterin felszívódását. A szervezetbe került növényi szterin- észterek el?ször szabad növényi szterinné és zsírsavvá hidrolizálódnak. Egy részük a koleszterinnel oldhatatlan részeket képez, mely komplexek a széklettel távoznak. Miel?tt a koleszterin felszívódna a szervezetünkbe, a bélben kolloid molekulák rendszerébe, az ún. micellákba lép be. A növényi szterinek, mivel szerkezetük közel azonos a koleszterinével, képesek bejutni ezekbe a micellákba, elfoglalva a koleszterin helyét, így a koleszterin nem tud felszívódni, kiürül a szervezetb?l.

Napi 2-3 g növényi szterin elfogyasztása szükséges ahhoz, hogy koleszterinszint-csökkent? hatást érjen el. Hagyományos étrenddel azonban nem vehet? fel jelent?s mennyiség? növényi szterin, hiszen 2 grammnak megfelel? mennyiség? növényi szterin bevitelhez 25 db paradicsom, vagy 210 db sárgarépa elfogyasztása lenne szükséges. A különböz? növényi olajok növényi szterin tartalma sem jelent?s, 30 ml kukoricacsíra olajban 205-286 mg-ot találunk.

Napjainkban Magyarországon is megjelentek olyan funkcionális élelmiszerek, melyek hatékony segítséget nyújtanak koleszterinszintünk csökkentésében. Leginkább a margarinokat dúsítják növényi szterinekkel, így ezeket a termékeket használva elérhetjük a megfelel? mennyiség, napi 2-3 gramm növényi szterin bevitelt.

 

Forrás:MDOSZ hírlevél 2014/10