A króm egy alapvet? nyomelem, mely fokozza az inzulinm?ködést, valamint befolyásolja a szénhidrát-, fehérje- és zsíranyagcserét. Úgy vélték, hogy a króm a súlyvesztés segít?jeként is használható, valamint javíthatja a vércukorkontrollt a cukorbetegségben szenved? embereknél. Ez a cikk e területek jelenlegi megértését vizsgálja, valamint a krómfogyasztásra vonatkozó ajánlásokat vázolja fel.
Hol található króm (Cr)
Mikor az étrendi krómról beszélünk, melyre az emberi testnek van szüksége, akkor a háromérték? formájára utalunk (Cr3+ or Cr(III)). A króm körülöttünk mindenhol megtalálható; a leveg?ben, vízben, talajban valamint ételeinkben is széles körben el?fordul. Mint minden más nyomelem esetében, ételben lév? mennyisége igen kicsi és az alapján változik, hogy milyen mértékben van kitéve a környezetben, valamint az el?állítás során. Általánosságban a húsok, rákok, halak, tojások, teljes ki?rlés? gabonák, diófélék valamint néhány gyümölcs és zöldség is jó krómforrásnak számít.
| Étel | Krómtartalom (µg/100 g) |
| Kagyló | 128 |
| Brazildió | 100 |
| Osztriga | 57 |
| Datolya (szárított) | 29 |
| Körte | 27 |
| Barna garnélarák | 26 |
| Teljes ki?rlés? liszt | 21 |
| Paradicsom | 20 |
| Gomba | 17 |
| Brokkoli | 16 |
|
Árpa (teljes gabona)
|
13 |
| Mogyoró | 12 |
| Sertéshús | 10 |
| Kukorica (teljes szem) | 9 |
| Tojássárgája | 6 |
| Marhahús | 3 |
| Hering | 2 |
Funkciója testünkben
A króm biológiai jelent?ségére az 1950-es évek végén derült fény, mikor patkányokon felfedezték, hogy a söréleszt? megel?zi az életkorral járó normál vércukorszint fenntartásához szükséges képességük csökkenését. Egy szerves krómforrást azonosítottak, mint aktív összetev?t és a komplex a ‘Glükóztolerancia Faktor’ (GTF) (2) elnevezést kapta. A GTF pontos természete és mechanizmusa, mely fokozza az inzulinm?ködést, még nem teljesen ismert, de feltételezhet?, hogy a sejtmembránon keresztül történ? szállítás el?segítésével támogatja a sejtek inzulinfelvételét.
Vércukorkontroll
A 2-es típusú cukorbetegség esetében, bár a hasnyálmirigy elegend? inzulint termel, az izomsejtek és más szövetek ellenállóvá válnak az inzulinnal szemben, amely a vércukorszint nehézkes kontrolljában nyilvánul meg. Számos vizsgálat tanulmányozta a krómkiegészít?k hatásait a 2-es típusú cukorbetegség esetén. Egy mostani meta-analízis 41 vizsgálat eredményeit összegy?jtve azt találta, hogy a krómkiegészítés valóban javítja a 2-es típusú cukorbetegségben szenved?k vércukorszintjének szabályozását, de a szerz?k megállapították, hogy további jól felépített klinikai vizsgálatok szükségesek még miel?tt bármilyen állítást meg lehetne határozni.(3) A krómkiegészítésnek nem találták hatását azoknál, akik nem szenvednek cukorbetegségben.
Súlyvesztés
Mivel a króm hatással van a glükóz-, valamint zsíranyagcserére, a kutatók felfedezték a súlyvesztés el?segítésében, valamint a testösszetétel javításában (pl. kevesebb zsír, több izom) való szerepét. Habár néhány korábbi vizsgálat azt találta, hogy a krómkiegészítés nagyobb súly- és zsírvesztéshez vezet a placebóhoz viszonyítva, mások ezt nem bizonyították. Egy nemrégiben végzett kett?sen vak, randomizált vizsgálat, ahol a n?k hasonló étrendet követtek (állandó energia-és tápanyag-összetételben) krómszupplementációval vagy anélkül azt találta, hogy a krómkiegészít?k nincsenek nagyobb hatással a súly- és zsírvesztésre, mint a placebo.(4)
Biztonságos bevitel
A króm elengedhetetlen beviteli értékére vonatkozó kutatások még elégtelennek bizonyulnak. Azonban Németország, Ausztria és Svájc fogyasztói társadalmának jellegzetes étrendi bevitelére alapozva úgy vélik, hogy a serdül?k valamint feln?ttek részére 30-100 mikrogramm a megfelel? napi beviteli érték. (5) Ez párhuzamban van a legújabb EU ajánlott napi beviteli értékkel, mely 40 mikrogramm króm.(6) Étrendi vizsgálatok mutatják, hogy az átlag európai étrend 60 mikrogramm (Németország) és 160 mikrogramm (Svédország) krómot tartalmaz naponta. (5)
Mivel kicsi az esély arra, hogy általános étrend mellett ártalmas mennyiségben lehetne krómot fogyasztani, a króm adagolása engedélyezett az élelmiszerek el?állítása során valamint a krómkiegészít?k is népszer?vé váltak. Azonban kétséges, hogy a króm nagy dózisban károsíthatja a DNS-t, ezért akik króm-tartalmú étrend-kiegészít?t szednek, és inzulint adagolnak, ezt figyelembe kell venniük. (7) Azonban az Európai Élelmiszer Tudományos Tanács megállapította:
„Egy bizonyos számú limitált humán vizsgálat során, 1mg króm/napi mennyiség alatt nem találtak bizonyítékot a króm kiegészít? bevitelének kedvez?tlen hatásairól.” (5)
Folytasson változatos étrendet
Mivel a króm az ételekben széles körben megtalálható, egy változatos, kiegyensúlyozott étrend követésével a szükséges krómmennyiség is biztosított. Jelenleg nincs bizonyíték a krómkiegészít?k használatának szükségességére az átlagpopulációt tekintve.
Irodalomjegyzék
- Food Composition and Nutrition Tables, 7th revised and completed edition, Ed. SW Souci, W Fachmann, H Kraut.Wissenschaftliche Verlagsgesellschaft mbH, Stuttgart, 2008.
- Schwarz K and Mertz W. (1959) Chromium III and the glucose tolerance factor. Archives of Biochemistry and Biophysics 85:292-295
- Balk EM, Tatsioni A, Lichtenstein AH, Lau J, Pittas AG. (2007) Effect of chromium supplementation on glucose metabolism and lipids: a systematic review of randomised controlled trials. Diabetes Care 30:2154-2163
- Lukaski HC, Siders WA, Penland JG. (2007) Chromium picolinate supplementation in women: effects on body weight, composition and iron status. Nutrition 23:187-195
- Scientific Committee on Food (2003) Opinion of the Scientific Committee on Food on the tolerable upper intake level of trivalent chromium. Available at:http://ec.europa.eu/food/fs/sc/scf/out197_en.pdf
- Commission Directive 2008/100/EC of 28 October 2008. Available at: http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:L:2008:285:0009:0012:EN:PDF
- Levina A and Lay PA. (2008) Chemical properties and toxicity of chromium (III) nutritional supplements. Chemical Research in Toxicology 21:563-571
Forrás:EUFIC.ORG