TUDTA-E?

? A superfood kifejezés els?ként Jamaikában jelent meg, mint egy bor neve
? Az ételek, nyersanyagok szuper-élelmiszerként való címkézését az Európai Unió 2007-ben szigorította és használatát tudományos bizonyítékokhoz kötötte.
? Egzotikus, superfoodként számontartott alapanyagok nélkül is megvalósítható a korszer?, egészségtudatos táplálkozás és ezek elhagyása nem vezet hiányállapotok kialakulásához.
? Superfood lehet bármi, még a szinte íztelen, színtelen, szagtalan f?z?tök is.
? Az aszalt szilva szabadgyökköt? képessége sokszorosan lekörözi a goji bogyó antioxidáns kapacitását.
? Az oxidatív stressz során keletkez? káros folyamatok leküzdésében az olajos magvak és a hüvelyesek nagyon jelent?s szerepl?k.
KULCSSZAVAK: superfood, fitonutriens, hazai, fenntarthatóság, kistermel?i, antioxidáns

SUPERFOOD

Szuperh?sök korszakát éljük a mozivásznon és táplálkozásunk megment?iként is superfoodokat hívunk segítségül. A superfood megjelölés olyan élelmiszerekre vonatkozó marketing fogalom, amelyekr?l egyesek azt állítják – így fogalmaz az Oxford Dictionary – hogy tápanyags?r?ségük (makro és mikroelem tartalmuk) kiemelked?, ebb?l adódik kivételes egészségügyi el?nyük. A kifejezés
gazdasági eszközként jelent meg, el?ször egy jamaikai lapban, mint egy bor neve, majd 1949-ben egy kanadai újság hasábjain, mint muffin. Azóta rendszeresen használják reklámfogásként étrend-kiegészít?kön, hogy azzal gazdasági versenyel?nyre tegyenek szert.
A kifejezést nem definiálta sem az Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatala (FDA), sem az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA), továbbá dietetikusok és táplálkozástudományi szakemberek sem tudományos kontextusban használják, hisz a
superfood a tudomány eszközeivel és módszereivel nem értelmezhet? fogalom, noha mindannyian értjük, hogy mire irányulna.

A superfood koncepció magyarázat nélkül ártalmas is lehet, mivel:
– a superfood név miatt megkérd?jelezhetetlennek t?nik a nekik tulajdonított hatás, pedig olykor egyenesen valótlant állítanak róluk (pl.: lúgosít)
– esetenként nem is igazán szuperek, pláne nem olyan egyeduralkodó módon mint állítják (pl.: segít a rák megel?zésében, kezelésében), hogy másból ne lehetne fedezni az adott tápanyagbevitelt
– a superfood jelenséggel párhuzamosan egyes élelmiszerek árnyékba kerülnek és láthatatlanná válnak a félrevezet?, hangzatos információk miatt (pl.: a sárgarépa el?nyeit ritkán hangsúlyozzák).
– egyes superfoodok felkapottsága a helyi gazdaságot, él?világot és lakosságot is tönkreteheti, illetve a nagy kereslet miatt olyan termelésre kényszerülnek, ami az ökoszisztémát károsítja (pl.: a quinoa az Andok szegényebb lakosainak f? tápláléka volt,
majd a nemzetközi kereslet miatt megn?tt ár számukra nehezen megfizethet?vé vált.

Bár tudományos bizonyítékok nem állnak rendelkezésre hogy igazolják a hirdetett és kivételes tápanyagtartalmat, mégis újabb és újabb, eddig ismeretlen, egzotikus és távolról érkez? termények, nyersanyagok bukkannak fel újra és újra a nyugati piacokon.
2007-re a superfood-helyzet úgy elharapódzott (közel 100 termék került felmagasztalásra), hogy az ételek, nyersanyagok “szuperélelmiszer”-ként való forgalomba hozatalát egy Európai Uniós jogszabály betiltotta mindaddig, amíg az egészség-nyereségre vonatkozó állítás valamilyen hiteles, tudományos kutatással igazolást nem kapott.

Mi tartozik globálisan a superfoodok közé?

Spirulina (alga), chia mag, goji bogyó, avokádó, lazac, quinoa, gránátalma, kókusz, kakaó, kendermag, gyömbér, szója, acai bogyó. Láthatjuk, hogy állati és növényi források egyaránt helyet kaptak a felsorolásban és ahány listát olvasunk, mindben lesz eltérés.

Hazai superfoodok

Mivel a superfoodok halmaza tetszésünk szerint tartalmazhat szinte bármit, ezért nagyvonalúan azt mondhatjuk, hogy minden jó min?ség? hazai nyersanyag – állati eredet?ek (szárnyasok, négylábúak, halak, vadak, tojás, tej és tejtermékek), zöldségek, hüvelyesek,
gyümölcsök, olajos magvak, gabonafélék (pl.: rizs, tönkölybúza, zab, amaránt, hajdina, köles stb.) – méltán viselhetné a superfood címkét, hisz mértékkel minden helyet kaphat az egészséges életrendben és nincs olyan élelmiszer, melynek ne lenne valami
táplálkozástudományi szempontból el?nyös tulajdonsága. Hazai különlegességeink közé sorolható az Észak-Alföldön term? Nagykun rizs (az üzemben teljes gluténmentességet biztosítva el?állítanak barna és fehér rizst is, valamint rizslisztet és kását), a Lajosmizsén megterm? magyar citrom, ami egész télen ellátja lédús citrommal hazánkat, a Zala megyében található Becsehely kicsi, édes, kevésbé savanykás kivije, mely a téli saláták és smoothie-k tökéletes alapanyaga lehet.

A fizikai kereteket figyelembe véve alább néhány olyan hazai alapanyagot részletezünk, melyek különlegességnek számíthatnak, ritkán hallunk róluk, meglep? az ízük vagy a megjelenésük, ezért a kuriózum és egzotikum faktort maximálisan kielégítik az erre éhes
fogyasztó felé, vagy épp egy közkedvelt nemzetközi superfood nagyszer? alternatívájaként szerepelhet.

Pisztráng

Az ómega-3-zsírsavak számtalan pozitív egészségügyi hatását ismerjük. Talán azt is sokan tudjuk, hogy ezek közül az állati eredet? EPA (eikozapentaénsav) és DHA (dokozahexaénsav) megfelel? mennyiségének (minimum ajánlás: 250 mg/nap) biztosítása halak fogyasztásával érhet? el. Mivel a hazánkban is él? pisztráng ómega-3-zsírsavtartalma kb. 0,7 g/100 g, így ha heti 1 alkalommal elfogyasztanánk 250 g-ot ebb?l a halból, akkor a minimum szükségletet éppen fedezni tudnánk, amennyiben süt?ben sütjük és ropogós b?rét is elfogyaszthatjuk, mivel a zsír egy része oda lokalizálódik és az értékes zsírsavakat is ott találjuk. A javasolt EPA és DHA számtalan prevenciós hatása fokozható, ha növeljük a napi bevitelt (akár 2-3 g-ra), ezért javasolt egy héten 2 alkalommal is halat fogyasztani és hangsúlyt fektetni a növényi ómega-3 bevitelre is (pl.: dió, kendermag, lenmag).
Ómega-3 zsírsav kisebb mennyiségben minden hazai halban jelen van, így választhatunk ízlésünknek megfelel?en és a kínálathoz alkalmazkodva.

Elkészítésük roppant egyszer?, nem id?igényes, kb. 20 perc és a hallal harmonizáló zöldf?szerekkel (bazsalikom, oregánó, rozmaring, lestyán, petrezselyem, kapor), fokhagymával változatosan kombinálva tökéletes fogás készíthet?.

Nehézfém szennyezettség

A halakat számos természetes és antropogén (emberi tevékenységb?l ered?, ahhoz  kapcsolódó hatás, pl. ipari szennyvízkibocsátás, halászhajókból származó benzin) forrásból származó káros anyag terhelheti. A tengeri környezetben található nehézfémek és a halak
szennyezettsége nemcsak a halak, hanem az ember egészségét is veszélyezteti a halfogyasztás következtében. A nehézfémek egy része (mangán, vas, kobalt, réz) szükséges ásványi anyag a hal anyagcseréjében de nagy koncentrációban mérgez?ek, míg egyesek
(kadmium, króm, higany, ólom, nikkel) még nyomokban is mérgez? fémek emberekben és állatokban egyaránt. Vizsgálatok szerint a nehézfémszennyezettségnek a hazai halak kevésbé kitettek.

Lenmag

A lenmagból sajtolt lenmagolaj kiváló növényi ómega-3-zsírsav-forrás (alfa-linolénsav tartalma 58,7%), mely kis hatékonysággal ugyan (átlagosan 10% alatti, férfiakban még alacsonyabb és az életkorral romlik), de átalakul EPA, majd DHA formává ezért ezen növényi
esszenciális zsírsavaknak is jelent?s szerepe van többek között a szív-érrendszeri betegségek megel?zésében.

A lenmag összes élelmirost-tartalma 25,3 g/100 g (chia mag, mint gyakran emlegetett szuper rostforrás értéke: 27,3 g/100 g (15)) így mag és magtöret formában is kiváló rostforrás. Értékes zsírsavtartalma els?sorban teljesen apróra ?rölt, és leginkább lenmagolaj formában hasznosul, mikor az antinutritív anyagok (különböz? módon befolyásolják, csökkentik a tápanyagok hasznosulását, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentenek) eltávolításra kerültek.

A lenmag kimagasló egészségügyi el?nyeir?l számos vizsgálatban beszámoltak. A lenmag és alkotórészei (zsírsavak, rostok, fitoszterinek (lignán)) a vérnyomás és a vércukorszint csökkentésével, az étkezés utáni vércukoremelkedés késleltetésével segítenek a
metabolikus szindróma megel?zésében, részt vesznek az oxidatív stressz következtében kialakuló gyulladásellenes folyamatok támogatásában (16). Fitoszterin (lignán) tartalmának köszönhet?en gátolja a koleszterin termel?dését és felszívódását, ezért is lesz szívérrendszeri betegségek megel?zésében értékes szerepe. A lenmagolaj, magas telítetlen zsírsavtartalma miatt könnyen oxidálódik, így fontos, hogy h?t?l és fényt?l védjük, tároljuk h?t?ben.
Antinutriens anyagok a lenmagban is megtalálhatók (ciánglikozid, a linamarin), csak úgy, mint a legtöbb növényben, így túlzott fogyasztása nem javasolt. A lenmag és lenmagolaj vegyes étrendbe beillesztett – napi kb. 30 g lenmag (kb. 3 ev?kanálnyi) és kb. 10 g
lenmagolaj (kb. 1 ev?kanálnyi) – dózisa még nem okoz toxikus károkat. Erre a javaslatra a túlzott mennyiség elkerülése érdekében vegán táplálkozásban érdemes figyelni.

Csipkebogyó

A csipkebogyó egy tipikus superfood abból a szempontból, hogy nem szokványos, nem használjuk a mindennapokban és kicsit homály fedi a gyakorlati felhasználását is. Antioxidáns hatása egészen kimagasló, ezzel van összefüggésben, hogy fájdalomcsillapító
hatásáról is beszámoltak vizsgálatok. A csipkebogyó szárítás során veszít ugyan Cvitamin tartalmából, de még így is jelent?s forrás lehet számunkra, ha a bogyót nem forrázzuk, hanem hideg vízben 12 órát áztatjuk teakészítéshez. C-vitamin és egyéb fitokemikáliái (pl.: kvercetin) aktívan vesznek részt a daganatellenes folyamatokban. A szárított terményb?l készült ?rlemény kiváló része lehet a manapság népszer? zabkásáknak, turmixoknak, smoothie-knak, különösen a vitaminszegénynek titulált téli, kora tavaszi id?szakban. A csipkebogyóból készült lekvár már nem tekinthet? C-vitamin-forrásnak, de a bogyó likopintartalma ebben a formában is aktívan betöltheti kemopreventív (daganat elleni hatás) szerepét.