Az ősi civilizációk már évezredek óta használták a szegfűborsot, amely Közép-Amerikában, a Karib-térségben őshonos. Az első fehér ember, aki találkozott a szegfűborssal, Kolumbusz lehetett, aki felfedező útja során időzött Jamaicán. A fűszernövényt jamaicai borsnak nevezte el, és az Újvilág más terméseivel együtt ő hozta át Európába. Az elterjedésére még évszázadokig kellett várni. Az ismeretlen fűszert sokáig „új fűszernek” nevezték. A botanika atyja, Carl Linné a Myrtus dioica (Pimenta officinalis L., Pimenta dioica) nevet adta neki.
OTTHON A PARADICSOMBAN
A szegfűbors eredetileg az Antillák és Közép-Amerika páradús, tropikus erdeinek, szavannáinak növénye. Dél-Mexikó, Honduras, Costa Rica, Jamaica, a Dominikai Köztársaság, Kuba, a Bahamák és a Karib-térség csodálatos helyein máig megtalálható. Kereskedelmi célú termesztésével Délkelet-Ázsiában is próbálkoztak, ám sikertelenül. A szegfűbors a meleg, napsütötte, gazdag, de homokos talajú
élőhelyeket kedveli, nem tűri a fagyokat.
MADARAK NÉLKÜL NINCS FŰSZER
A szegfűbors 10-20 méter magas, vékony, szürkésfehér kérgű, örökzöld fa vagy cserje. A kérge darabokban és egészben is lehántolható. Az akár 20 cm hosszú és 9 cm széles, bőrszerű, szemben átellenes, elliptikus formájú leveleinek fonákján jól láthatók az
apró légzőnyílások és az illóolajjal telt mirigyek. A mintegy száz, apró virágból álló, fehér színű virágzata a levelek tövéből fakadó,
kb. 10 cm hosszú bugákon rendeződik el. Részben hímnős virágok, ám működésüket tekintve egyneműek. Hímivarú virágainak általában száz porzója van, míg nőivarú virágainak kb. 50 porzója, és egy alsó magja van. A megtermékenyítés után kehelybe burkolódzó termés fejlődik, ami egy kb. 1 cm-es, 1-3 magot hozó, ráncos bogyó. Magjai csak azután tudnak kicsírázni, ha végighaladtak egy madár emésztőrendszerén – a termesztőknek ezért olykor várniuk kell a betakarítással.
A szegfűbors lassan fejlődő növény, élete 20. évétől válik termékennyé, ám hozama ezután bőséges, 50 kg bogyó növényenként. Terméseit még zölden, éretlen állapotban kell begyűjteni. Szárításuk a napsugarak segítségével történik. A termések a napfény hatására sárgásvörös barna színt kapnak, emlékeztetve a borsra. Terméshéjuk kivonata akár 5% illóolajat is tartalmazhat, főként
eugenolt, cserzőanyagokat, A-, C-, B1-, B2-, B3-vitaminokat és ásványi anyagokat: vasat, káliumot, magnéziumot, mangánt és organikus savakat.
PÁRATLAN AROMA
A szegfűbors aromája a bors, a szegfűszeg és fahéj illatának, ízének ötvözete. A fűszer a hagyományos karibi konyhából kiindulva elterjedt az egész világon, számtalan nemzeti étel nélkülözhetetlen elemévé vált. Napjainkban húsok, kolbászok, szószok, aromás levesek, páclevek összetevője, de curry és chili fűszerkeverékekben is jelen van, sőt, édes péksüteményekben, pudingokban, tortákban, valamint rágógumikban is. Jellegzetes bukét ad sokféle szeszes italnak, melyek közül a jamaicai Pimento Dram rum a leghíresebb.
A szegfűborsból kinyert illóolaj parfümök, kölnik, szappanok és más kozmetikumok fontos összetevője. Leveleiből élelmiszer-tartósító és természetes növényvédőszer készül. Kemény, egyben rugalmas, gyönyörű faanyagát elsősorban sétapálcák és esernyőnyelek
gyártásához használják.
ÚJ FŰSZER, RÉGI ORVOSSÁG
A pimento hatásait már a mayák is ismerték, illóolaját az elhunytak testének balzsamozásához is felhasználták. A gyógyításban a megfázásos, felső légúti gyulladások enyhítésére, és a puffadással járó emésztési panaszok csillapítására alkalmazták. A fűszerből készített kivonat helyileg felkenve enyhe fájdalomcsillapító, fertőtlenítő és antibakteriális hatású, de menstruációs panaszokra, fogfájásra és ínygyulladásra, diabéteszes tünetekre is ajánlott. Zúzódásokra, sérülésekre, fájó ízületekre és izomfájdalmak enyhítésére is használható.
Klinikai vizsgálatok azt is igazolták, hogy a szegfűbors egyes összetevőinek daganatellenes hatásai vannak. A fűszer segít elnyomni más orvosságok kellemetlen ízét. Használata – belsőleg – azonban a fűszernövényre érzékenyek, az állapotos és szoptató kismamák, valamint a krónikus emésztési problémákban szenvedők esetében kerülendő.
Írta: VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette: NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta természetgyógyász, klubvezető, ENERGY Belvárosi klub