A Kalifornia Egyetem (UCLA) kutatói azonosították azokat a mestergéneket, amelyek véleményük szerint más gének százait képesek befolyásolni, Alzheimer-kórt, Parkinson-kórt vagy poszt-traumás stressz rendellenességet, figyelemhiányos hiperaktivitást, autizmust, depressziót, skizofréniát és egyebeket kiváltva.
„Úgy véljük, a mestergének a felel?sek azért, hogy a fejsérülések változásokat okoznak több más génben”– mondja Xia Yang professzor, aki társprofesszor az integratív biológia tanszéken.
A folyamat többféleképpen is végbe mehet: akár úgy, hogy a fejsérülés miatt a gének hibás formájú fehérjéket termelnek, akár úgy, hogy a kifejez?dött gén példányszáma a sejtekben megváltozik. De a változás a gén megfelel? m?ködését is megakadályozhatja. Ha például, a gén nem megfelel? fehérjét termel, Alzheimer-kór állhat el?.
„Nagyon kevés a tudásunk afel?l, hogy a fejsérülést elszenvedett emberek – futballisták vagy katonák – milyen neurológiai betegségekben-rendellenességekben szenvednek kés?bb életükben” – magyarázza Fernando Gomez-Pinilla idegsebész professzor. „Reméljük, hogy sokat megtudunk majd err?l.”
A kutatók a kísérlet során 20 patkányt arra treníroztak, hogyan szökjenek meg a labirintusból. Majd 10 patkánynál egy folyadékkal agysérüléshez hasonló állapotot idéztek el?, a másik tíz sértetlen maradt.
Amikor újra a labirintusba helyezték az állatokat, azoknak, akiknek az agya sérült volt, 25 perccel tovább tartott a kiszabadulás, mint nem-sérült társaiknak.
Ezután elemezték a patkányok agyának génjeit (egy RNS-t a hippokampuszból és fehér vérsejteket).
Az agysérülést elszenvedett patkányok hippokampuszának 268 génjér?l találták úgy, hogy megváltozott, illetve a fehérvérsejtek 1215 génjét.
„Az keltett nagy meglepetést, hogy milyen nagy változások mentek végbe a fehér vérsejtekben. Az agyi változások kevésbé voltak meglep?ek. Az olyan kritikus terület, hogy magától értet?d? volt, ha megsérül, jelzi a szervezetnek” – magyarázta Yang professzor.
Nagyjából két tucat olyan megváltozott gén van a hippokampuszban és a vérben, amelyek alapján ki lehet fejleszteni egy gén alapú vértesztet annak meghatározására, hogy történt-e agysérülés, és valószín?síthet?-e az Alzheimer-kór vagy más rendellenesség kialakulásának veszélye.
Agysérülés után több mint 100 olyan megváltozott gén keletkezett a patkányokban, amelynek megvan a megfelel?je az embernél, és azok idegrendszeri vagy pszichiátriai rendellenességekhez kapcsolhatók.
Yang professzor és társai múlt évi kutatásukban több száz olyan gént fedeztek fel, amelyeket a fruktóz károsít, és az omega-3 zsírsav (docosahexaén sav – DHA) helyreállítja az eredeti állapotot, a fruktóz által okozott káros változásokat kiküszöbölve. Az egyik gén, amelyet annak a kutatásnak során felfedeztek, az Fmod, szintén mestergén.
Lényeges, hogy a traumatikus agysérülteknél nem ugyanaz a betegség fejl?dik ki, de a súlyosabb sérülések több gént károsítanak, f?zte hozzá Gomez-Pinilla professzor.
Forrás: https://www.sciencedaily.com/releases/2017/03/170306134233.htm