1.  A hummusz szó hallatán sokan egy talajtani fogalomra, a humuszra gondolnak el?ször, azonban a hummusz egy étel: csicseriborsópüré tahinivel, azaz szezámpasztával, fokhagymával, citromlével és olívaolajjal ízesítve. Ez a fogás a Közel-Keletr?l hódította meg a világot, és számos nyelv átvette az arab elnevezését, ugyanis a „hummus bi tahina” jelentése csicseriborsó tahinivel
2.  Az egyik legrégibb étel, amelyet már az ókori egyiptomiak is fogyasztottak. A Közel-Keleten igen nagy népszer?ségnek örvend évszázadok óta, több helyen nemzeti eledelként tisztelik, egyfajta kultusz övezi. A tengerentúlon a bevándorlók mellett kezdetben csupán a hippik körében volt kedvelt, el is könyvelték a hippik vegán ételeként. Térhódításában nagy szerepet játszott, hogy a jól eladható alapreceptet (amely koleszterinmentes, valamint nagy fehérje- és rosttartalmú) olyan összetev?kkel egészítették ki – például szárított paradicsommal –, amelyeket ismertek és szerettek a fogyasztók. Így a hummusz teret nyert. Az ezredfordulóra pedig már mindenki mártogatott, az egészségtudatos vá- sárlók csakúgy, mint a kevésbé motiváltak. Így a hummusz piaca egymilliárd dolláros üzletté vált a világon
3. A hummusz f? összetev?je a csicseriborsó (Cicer arietinum), más néven bagolyborsó. A hüvelyesek rendjébe tartozó csicseriborsó számos helyen alapvet? élelmiszer, f? táplálékforrás, mivel a mostoha körülményeket (a szárazságot) nagyon jól t?ri, s mindemellett nagy a fehérjetartalma. Indiában terem bel?le a legtöbb. ?rölnek bel?le lisztet, készülhet bel?le s?r? leves, f?zelék és lepény, felhasználják finom salátákban, megpörkölve kávépótló és rágcsálnivaló, s nem utolsósorban a falafel és a curry alapja is.
4. A szezám (Sesamum indicum) az emberiség régóta kedvelt olajnövénye, hiszen ötezer éves leletekr?l is tudunk. Apró, lapos, gyöngyházfehér, fekete vagy sárga, ovális magva 57% olajat tartalmaz. A hidegen préselt olaja halványsárga. A szezámpaszta, más néven tahini hántolt vagy hántolatlan, pirított vagy nyers szezámmagból készül olívaolaj, fokhagyma, só, citromlé és víz hozzáadásával. A közel-keleti konyha a hántolt változatot használja, míg a távol-keleti konyha a hántolatlan, sötétebb és egyben keser?bb változatát részesíti el?nyben. A tahini hazánkban is beszerezhet?, de házilag is könnyen és gyorsan el?állítható.
5.  A szezám allergizáló hatása ismeretes, ezért a rá érzékeny egyének a hummusz készítésekor a tahinit hagyják ki! Alternatíva a napraforgómagból készült tahini lehet.
6.  A hummusznak számtalan változata létezik, egyebek között csíp?s, mediterrán vagy citromos-korianderes. Az alaprecept kiegészíthet? ?rölt borssal, római köménnyel, koriandermaggal, pirospaprikával, füstölt pirospaprikával, csilivel, korianderzölddel, petrezselyemmel, sült, édes vagy csíp?s paprikával, pirított hagymával és szárított paradicsommal, de a merészebbek spenóttal, céklával, curryvel, wasabi mustárral vagy akár articsókával is házasíthatják. Létezik organikus és csökkentett zsírtartalmú változata is, s?t, a tengerentúlon a fogyasztók igényeinek megfelel?en földimogyoróvajas, guacamolés, pizzás és csokoládés ízesítésben is forgalmazzák, azonban ezek már igen távol állnak az eredeti receptt?l
7. Az Egyesült Államok Mez?gazdasági Minisztériumának adatai alapján a házi készítés? hummusz 100 grammjá- nak energiatartalma 177 kcal, s 4,86 g növényi fehérjét (a hüvelyesek fehérjekomplettálása cereáliákkal vagy olajos magvakkal történhet), 8,59 g zsiradékot (ebb?l 4,865 g egyszeresen telítetlen zsírsavakat, míg 2,109 g többszörösen telítetlen zsírsavakat), 20,12 g szénhidrátot (kis glikémiás index?eket) és 4 g élelmi rostot szolgáltat. A kereskedelmi forgalomban kapható késztermék tápanyagtartalma 100 grammra vetítve: 166 kcal, 7,9 g fehérje, 9,6 g zsír, 14,29 g szénhidrát és 6 g rost. A hummusz fogyasztása összetev?i révén védelmet nyújt a szívkoszorúér-betegség ellen, ugyanis kedvez?en hat a lipidprofilra
8. A konzerves csicseriborsóval a hummusz készítésekor nemcsak id? takarítható meg, hanem sokak véleménye szerint simább állagú lesz t?le a paszta. A lesz?rt csicseriborsót a többi hozzávalóval együtt konyhai aprítógéppel finomra kell darálni, s a krémes textúra eléréséhez a masszát a konzerv levének hozzáadásával lehet hígítani. Szárított csicseriborsó esetén is hasonlóan járjunk el, de ilyenkor egy éjszakára be kell áztatni a csicseriborsót, amely reggelre a kétszeresére dagad. Végül sós vízben puhára lehet f?zni. Egy csipet szódabikarbóna hozzáadá- sával a f?zés ideje lerövidíthet?
9. Hidegen és melegen is fogyasztható kis tálkából mártogatva lapos pita kenyérrel, friss zöldségekkel (csíkokra vágott uborkával, cukkinivel, sárgarépával, zellerszárral, koktélparadicsommal vagy brokkolival), esetleg grissinivel, de kenhet? kenyérre is, s ízesíthet? vele szendvics is. Helyettesítheti a majonézt és a ketchupot, és sültek mellé is kit?n?
10. .A világ legnagyobb, 7,17 méter átmér?j? hummusztálját 2010-ben háromszáz szakács közrem?ködésével készítették el Libanonban. A Guinness-rekordok közé felsorakozó 10 452 kg (az ország területe pontosan ennyi négyzetkilométer) hummusz elkészítéséhez nyolc tonna csicseriborsót, két-két tonna tahinit és citromlevet, valamint 70 kg olívaolajat használtak fel. Az el?z? rekordot Izrael tartotta. A hummuszháború hátterében az áll, hogy mindkét ország a saját nemzeti ételeként tekint a hummuszra.

Koszonits Rita dietetikus

Forrás:Új DIÉTA 2013/4