Mindennapos jelenet, hogy a vásárló tudományosan végigböngészi a kezében levő étrend kiegészítő címkéjét és örömmel felsóhajt: „Nincs benne aszpartam” ! Majd megveszi a bulvár női magazinok reklámjai által felturbózott terméket amiről egyetlen tudományos körökben elfogadott  közlemény  sem bizonyítja azt hogy mákszemnyi köze lenne ahhoz amire ajánlják. Sőt tovább megyek, ellenőrzés híján azt sem lehet tudni az van-e benne amit ráírtak, vagy annyi amit ráírtak. A felszívódásról/hasznosulásról/miegyébről inkább már szót sem ejtek, ugyanis ilyesfajta kételyek csupán a szakember fejében fordulnak meg. A lényeg tehát a vásárló számára, hogy a rettegett aszpartam NE LEGYEN BENNE! Pedig néha jobban járnának ha semmi más nem lenne az áhított termékben csupán aszpartam lévén attól biztosan nem lesz senkinek semmi baja, kivéve a PKU-ban szenvedő betegeket. Nézzük mit mond a hatóság hosszas és többszöri mérlegelés után:

Az EFSA elvégezte az aszpartám teljes körű kockázatértékelését, és az aszpartámot a jelenlegi beviteli mennyiség mellett biztonságosnak találta

Sajtóközlemény
2013. december 10.

Az EFSA által az édesítőszerről végzett első teljes körű kockázatelemzés eredménye szerint az aszpartám és bomlástermékei a jelenlegi beviteli mennyiség mellett biztonságosak emberi fogyasztásra. Az EFSA a kockázatértékelés keretében szigorúan felülvizsgálta az aszpartámról és bomlástermékeiről rendelkezésre álló, mind állatokon, mind embereken végzett összes tudományos kutatást.

„Ez az állásfoglalás az aszpartámról valaha készült legátfogóbb kockázatértékelést képviseli. Ez az EU élelmiszer-biztonsági rendszerének és élelmiszeradalék-szabályozásának tudományos alátámasztásába vetett fogyasztói bizalom erősödése felé tett lépés” – nyilatkozta Dr. Alicja Mortensen, az EFSA élelmiszer-adalékanyagokkal és élelmiszerekhez adott tápanyagforrásokkal foglalkozó testületének (ANS) elnöke.

Az ANS testületét alkotó szakértők az összes rendelkezésre álló adat alapos elemzését követően arra a következtetésre jutottak, hogy a jelenlegi 40 mg/testtömegkilogramm/nap megengedhető napi bevitel (ADI) az általános népesség védelmére megfelelő érték. Ugyanakkor a fenilketonuriában (PKU) szenvedő betegekre az ADI érték nem vonatkoztatható, mivel nekik szigorúan követniük kell a kevés fenil-alanin (proteinekben található aminosav) bevitelét előíró diétát.

Az állatokon és embereken végzett vizsgálatok által szolgáltatott bizonyítékok alapos áttekintése után a szakértők kizárták annak veszélyét, hogy az aszpartám károsíthatná a géneket, és például rákot okozhatna. Az EFSA szakértői azt a következtetést is levonták, hogy az aszpartám nem károsítja az agyat és az idegrendszert, illetve sem gyermek, sem felnőtt esetén nem befolyásolja sem a viselkedést, sem a kognitív funkciókat. A terhességgel kapcsolatban a Testület megjegyezte, hogy a jelenlegi ADI érték mellett (a PKU betegségben szenvedő nők kivételével) az aszpartámból származó fenil-alanin nem jelent kockázatot a fejlődő magzatra.

Az állásfoglalás egyértelművé teszi, hogy az aszpartám bomlástermékei (fenil-alanin, metanol és aszparaginsav) természetesen jelen vannak más élelmiszerekben is (például gyümölcsök és zöldségek is tartalmaznak metanolt). Az aszpartám bomlástermékei csak kis mértékben járulnak hozzá ezen anyagok étkezéssel bevitt mennyiségéhez.

Az állásfoglalás közli a kockázatelemzés szempontjából fontos vizsgálatok, valamint a tudományos bizonyítékok értékeléséhez használt szabványok kiválasztási szempontjait. Az EFSA szakértői az aszpartám értékelésével kapcsolatos összes bizonytalanságot is megvizsgálták. Az állásfoglalás ismerteti, hogy ezeket a kockázatelemzésnél milyen módon vették figyelembe, hogy elkerülhessék az aszpartám esetleges veszélyeinek alábecslését.

Az ANS testület által végzett átfogó vizsgálat alapjául az a nagy mennyiségű, részben már közölt, részben eddig közzé nem tett adat és vizsgálati eredmény szolgált, amelyet két nyilvános adatközlési felszólítás eredményezett.

Az EFSA az állásfoglalás-tervezet kapcsán (2013. január 9. és február 15. között) tartott nyilvános konzultáció során több mint 200 hozzászólást kapott, amelyek mindegyikét figyelembe vették. A konzultációs szakaszban az EFSA meghallgatta az állásfoglalás-tervezetet megvitató érdekelt feleket, továbbá figyelembe vette a nyilvános online konzultációból származó visszajelzéseket is. Az EFSA nyilvános konzultációja feltárta a tervezetben azokat a fontos területeket, amelyeket a végleges változatban pontosítani kellett.

Az EFSA a mai napon közzéteszi a nyilvános konzultáció keretében a tervezettel kapcsolatban kapott hozzászólásokat és az azokra adott válaszait is, illetve közzéteszi a nyilvános konzultáció lezárulta után a látókörébe került, nemrég közzétett két anyagról szóló nyilatkozatát is (az egyik forrása az USA Környezetvédelmi Hivatala, a másiké a Gift et al). A fenti két vizsgálat egyike sem változtatja meg az EFSA aszpartámmal kapcsolatos következtetéseit.

• Tudományos állásfoglalás az aszpartám (E951) élelmiszer-adalékkénti újraértékeléséről
• Az EFSA hatóságnak az aszpartám (E951) élelmiszer-adalékkénti újraértékeléséről szóló tudományos állásfoglalás-tervezetéről folytatott nyilvános konzultáció eredménye
• Nyilatkozat az aszpartám (E951) élelmiszer-adalékkénti újraértékeléséről szóló tudományos állásfoglalás-tervezetről folytatott nyilvános konzultáció lezárulta után közzétett két jelentésről

Az aszpartám bomlástermékeinek biztonságossága

Mivel az aszpartám a belekben nagyon gyorsan és teljesen lebomlik, a lenyelése után esetleg megfigyelhető, jelentett testi hatások mindegyikét az alábbi három anyag közül egy vagy több idézi elő:  aszparaginsav, fenil-alanin vagy metanol.  Az EFSA tudományos állásfoglalása áttekintette a három bomlástermékkel kapcsolatos esetleges kockázatokat, és megállapítja, hogy ezek a jelenleg engedélyezett mennyiség mellett nem vetnek fel biztonsági aggályokat.

• A fenil-alanin egy olyan aminosav, amely különféle élelmiszerekben megtalálható fehérjék alkotóeleme. Nagy mennyiségben ismeretes mérgező hatása, különösen a fenilketonuriában (PKU) szenvedő nők fejlődő magzatai számára.
• A metanol jelen van élelmiszerekben, illetve felszabadulhat belőlük, például gyümölcsökből és zöldségekből, valamint metanolt a szervezet természetesen is előállít. Csak igen nagy mennyiségben fejt ki mérgező hatást, például egyes házilag készített alkoholos italok fogyasztása esetén. Az EFSA szakértői azt a következtetést vonták le, hogy az aszpartámból származó metanol csak kis mennyiségét alkotja az összes forrásból származó metanolterhelésnek. 
• Az aszparaginsav egy fehérjékben található aminosav. Előfordulhat, hogy a szervezet az aszparaginsavat neurotranszmitter glutamáttá alakítja, amely nagy mennyiségben ártalmas hatást gyakorolhat az idegrendszerre. Az EFSA szakértői ugyanakkor nem találtak bizonyítékot az aszpartámmal összefüggő neurotoxicitásra, és arra a következtetésre jutottak, hogy az aszpartámból származó aszparaginsav a fogyasztó számára nem okoz biztonsági kockázatot.

Hasznos háttér-információ

• A 2009 előtt jóváhagyott összes élelmiszer-adalék újraértékeléséről szóló programot a 257/2010 számú európai bizottsági rendelet írta elő.
• Az aszpartám újraértékelése ennek az újraértékelési folyamatnak a része. 2011 májusában a legújabb vizsgálatok által felvetett aggályok miatt az EFSA felkérést kapott az Európai Bizottságtól az aszpartám (E951) teljes újraértékelésének lebonyolítására, amelynek végrehajtását eredetileg 2020-ra tervezték
• Bár az EFSA korábban áttekintett már az aszpartámról szóló új vizsgálati eredményeket, ez az aszpartámnak az EFSA hatóságtól kért és annak ANS testülete által elvégzett első teljes körű kockázatelemzése.
• A kockázatelemzésben vizsgált anyag tartalmazta azt a 112 aszpartámról szóló eredeti dokumentumot, amelyet az engedélyeztetési kérelem támogatására a 1980-as évek elején nyújtottak be. Az átláthatóság érdekében az EFSA közzétette a vizsgálatok teljes listáját, és elérhetővé tette a korábban közzétett adatokat.

Ha valaki képes volt arra, hogy átrágja magát a sajtóközleményen, attól még pár mondatnyi figyelmet kérek! A két bomlástermék tehát aminosav, amely mint a fehérjék építőköve minden fehérje tartalmú élelmiszerben előfordul, sőt a kedves hitetlenkedő saját testében is.( Még ráadásul  az emberi szervezet számára a fenilalanin esszenciális -nélkülözhetetlen-aminosav, melyet szervezetünk az anyagcsere folyamán nem tud előállítani, így étrendünknek tartalmaznia kell.) Ha elhisszük az aszpartamról az összes rosszat, akkor minden fehérje tartalmú élelmiszert ugyanezzel a fenntartással kellene kezelni- ez pedig ugye egészen értelmetlenül hangzik. Sőt valószínűleg mindenki nagyságrendekkel több fehérje tartalmú ételt fogyaszt élete folyamán, mint amennyi aszpartam bekerül a szervezetébe.A metanol miatt pedig gyümölcsöt se együnk, sőt próbáljuk meg a szervezet saját metanoltermelését is kiküszöbölni. Érdeklődéssel várom az ötleteket ez utóbbit ki hogyan valósítaná meg.

A sajtóközleményt  szerencsére egy nálam sokkal nagyobb tekintélyű szervezet  írta, bár bennem is elég régen motoszkál, hogy talán szóvá kellene tenni az aszpartammal kapcsolatos dolgokat.