Trapp pista és társai – kamukaják boltjainkban

Szendvicsfeltét, frissföl vagy kakaómassza csoki helyett. Növényi zsiradékok, tejipari melléktermékek, és még számos olyan alapanyag van az utánzat ételekben, amik nagy mennyiség? fogyasztása nem feltétlenül kedvez? a szervezetünknek. Bár olcsóbbak, és ízük sem vészes, de jobb ha átgondoljuk, mit vásárolunk – figyelmeztet a pénzcentrum.

tejpultBiztos mindannyiunkkal el?fordult már, hogy a kosarunkban landolt egy áltej, olyan tejfölszer?ség, aminek semmi köze a tejszínhez, vagy olyan pizzafeltét, ami összetételét tekintve távoli rokonságban sem áll a sajttal. De hogy lehetséges ez? Hogy kerülhet véletlenül a kosarunkba egy-egy ilyen termék? A Pénzcentrum.hu összeszedett pár efféle élelmiszert és megnézte közelebbr?l, miben különböznek az eredetit?l. Cikkünk végén olyan tippekkel is szolgálunk, amik segítségével elkerülhetjük, hogy véletlenül a kosarunkba kerüljenek.

Legális utánzatok

Sokszor találkozunk az élelmiszer utánzatokkal, és elképzelhet?, hogy nem is tudjuk pontosan, melyek azok. Olcsóbbak, de hosszú távon rosszabbul járhatunk velük. Az élelmiszer utánzatok egyes termékek alacsonyabb min?ség? és olcsóbb, olykor egészségre káros változatai. Hamisított élelmiszerekként is tekinthetnénk rájuk, hiszen az eredetit?l eltér? alapanyagból készülnek. Azonban a jelenlegi szabályozás szerint már egy-egy ilyen termék nem futhat azonos néven, amennyiben esetleg növényi zsiradékkal helyettesítik az eredeti összetev?t, akkor ezt a gyártóknak jelezniük kell. Így lesz a tejfölb?l például farmföl.

A Hamisítás Elleni Nemzeti Testület szerint számos példát lehet látni nap mint nap a hamisításra: többek között ha lejárt alapanyagokból készül valami, vagy egy olcsó terméket drága megfelel?jének csomagolásába bújtatnak. Esetleg nem engedélyezett összetev?k használata (mint például a pár évvel ezel?tti pirospaprika botrány esetében, amikor míniummal keverték a f?szert), vagy a külföldi áruk magyarként való eladása esetén. Sokszor csak hatósági ellen?rzések során derül fény ezekre, de el?fordul olyan is, hogy akár az áruházakba is eljuthatnak ezek a termékek. Ezeken kívül a testület hamisításként említi például a fent említett növényi zsírt tartalmazó csokoládé illetve tejtermékek el?állítását, vagy a méz cukrozását, enzimezését is. De ha új néven, csak az eredetire hajazó névvel kerülnek a polcokra, nem számítanak illegálisnak.  Ez utóbbiakat szoktuk élelmiszer imitátumoknak nevezni: olyan termékeknek, melyeknek neve hasonló az eredetihez, de összetev?ik révén már nem hívhatjuk ?ket ugyanúgy, mert egész más hozzávalókkal helyettesítik azokat. Legtöbbször a tej alapú termékekkel vannak visszaélések, például a sajtszer? vagy tejfölre hajazó élelmiszerek, vagy az áltej esetében. De húsipari termékutánzatokkal is találkozhatunk a boltok polcain: ezek megvásárlásával sem feltétlenül azt kapjuk, mint hinnénk. Egy ken?májas esetén például örülhetünk, ha húsz százalékban tartalmaz májat.

Az a baj, hogy ezek a termékek megtévesztik a fogyasztót, aki ha figyelmetlen, simán alacsony min?ség? utánzat élelmiszert választhat az eredeti helyett. Hiszen ha csak az árat figyeli, a hasonló csomagolás és bolton belüli elhelyezkedése alapján könny?szerrel kiválaszthatja azt. A táplálkozás biológiai értéke ezen élelmiszerek bevitele esetén nem közelíti meg az eredetiét, azaz a szervezetbe juttatott ételek tápanyagtartalma kisebb mennyiségben hasznosulhat. Mivel olcsóságuk miatt sok olyan terméket vásárolhatsz, amiben növényi zsiradékok vannak, étkezésed túlságosan egysíkúvá válhat, és ez károsíthatja az egészségedet.

Melyik az utánzat?

Ilyen megtéveszt? termék például a lapka, ami ugyan nem sajt, mégis sajtként fogyasztható. Igazából keményített növényi zsírból készül, tejet, tehenet nem lát. De nem is állítja magáról, hogy sajt lenne, általában sajtjelleg? készítménynek nevezik. Találhatunk az áruházak polcain habspray-t is, ez a tejszínhabbal ellentétben nem tejszínb?l, hanem növényi zsírból van és átlagosan száz forinttal olcsóbb, mint ez utóbbi. De a tejpolc is veszélyzóna: ami nem egyszer?en tejként fut (tejital, reggeli ital, reggeli friss, stb.), abban más is van, leggyakrabban savó, permeátum, vagy növényi zsiradék. Emiatt pedig valóban aligha nevezhet? tejnek. No meg ott vannak a „fölök”: frissföl, farmföl és ehhez hasonló elnevezés? készítmények. Nem hiába nem szerepel a tej el?tag: bár többségük tejalapú (de nem tejszín, mint az igazi tejföl), azt turbózzák fel növényi zsírral és más adalékokkal. A kakaós bevonó sem csokoládé valójában, és az el?bbiekhez hasonló összetev?kkel helyettesítik a kakóvajat. Bár nem élelmiszer, de megemlíthet? például a matróz/tengerész íz? szeszesital is, ami gabonaszeszb?l és rumaromából áll, míg az eredeti rum melaszból, vagy cukornád levéb?l készülhet.

Szúrd ki messzir?l a kamut!

1. Összetéveszthet? nevek: Ezeknek a termékeknek általában az eredetihez nagyon hasonló nevük van. Például tejföl helyett frissföl, vagy trappista helyett trapp pista. Fogyasztóvédelmi okokból nem használhatják már ugyanazt az elnevezést – korábban ez nem volt gond, ma már milliós bírságokat szabnak ki a gyártóra, ha efféleképpen téveszti meg a vásárlókat – ezért csak hangzásában utánozzák az eredetit, vagy annak összetev?jére, funkciójára utalnak. Ez utóbbira példa sajt helyett a szendvicsfeltét szó alkalmazása.

2. Együtt a polcon: azért is könny? véletlenül leemelni ezeket a polcról, mert pont az eredeti mellett, azokkal egy csokorba rendezve találhatóak a közértekben. Hivatalosan ugyan már azoktól jól elkülönítve kellene tárolni ezeket a fogyasztók érdekében, de a legtöbb üzletben helyhiány miatt például erre nincs mód.

3. Nézd meg az összetev?ket: szánj egy kicsivel több id?t a vásárlásra, és böngészd át az összetev?ket. Ha nagy arányban tartalmaz egy tejtermék tejipari mellékterméket, azaz savót, permeátumot, vagy növényi eredet? alapanyagokat, például szójatejet, szójazsírt vagy növényi zsírt, akkor nagy rá az esély, hogy utánzatot tartasz a kezedben.

4. Nézd meg az árát, vedd el a párját: ami túl olcsó ahhoz, hogy el?feltételezéseid szerint normális alapanyagokból készüljön, valószín?leg az is. Bizonyos ár alá akkor sem mehetnek, ha nagy az akció, hisz már az alapanyagok egyesével drágábbak olyan mennyiségben

Forrás: greenfo.hu