(MTI) – A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai a világ számos tájáról származó talajminták elemzése alapján készítették el a lehetséges gyógyszercélpontok els? globális térképét, meghatározva, hogy hol nyerhet?k ki új antibiotikumok és rákellenes készítmények hatóanyagai.
A projektr?l a szabad hozzáférés? eLife tudományos folyóiratban jelent meg tanulmány.
Egyetlen teáskanálnyi talajban több a mikroorganizmus, mint ahány ember él a Földön. Eddig csupán töredéküket tenyésztették, és vizsgálták a baktériumok által kiválasztott vegyületek tulajdonságait. E hiányosságot hivatott pótolni a Rockefeller Egyetem kutatói által indított Drugs from Dirt (Gyógyszerek a földb?l) elnevezés? projekt, amelynek keretében a világ számos táján gy?jtött talajmintákat kértek az önkéntesekt?l – olvasható a ScienceDaily hírportálon.
A tudósok végs? soron Észak- és Dél-Amerikából, Afrikából, Ázsiából, Ausztráliából, valamint Hawaiiról és a Dominikai Köztársaságból származó, es?erd?kben és mérsékelt égövi erd?kben, sivatagokban és tengerparti területeken gy?jtött 185 talajmintát elemeztek.
„Az eddig sohasem tenyésztett mikroorganizmusok elképeszt? mennyiségben produkálhatnak olyan molekulákat, amelyek új gyógyszerek alapanyagai lehetnek” – hangsúlyozta Zachary Charlop-Powers, a tanulmány vezet? szerz?je.
A projektet irányító Sean Brady, a Rockefeller Egyetem docense elmondta: a mikroorganizmusoknak a mintákban felfedezett hihetetlen sokszín?sége alapján született meg a terv, hogy összeállítsák a baktériumok által termelt molekulák globális térképét.
„A klinikai gyakorlatban alkalmazott antibiotikumok többségét talajbaktériumok által termelt vegyületek felhasználásával fejlesztették ki. Napjainkban azonban nagyon kevés új készítmény születik, hiszen mindig ugyanazokkal a mikroorganizmusokkal dolgoznak a gyógyszerkutatók, holott minden egyes ismert baktériumféleségre legalább száz olyan törzs jut, amelyet még soha nem tenyésztettek laboratóriumi körülmények között” – magyarázta Sean Brady.
A tudósok korábban már meghatározták azokat a bakteriális géncsoportokat, amelyek megléte szükséges bizonyos gyógyhatású molekulák szintézise szempontjából. Ez azt jelenti, hogy a kutatóknak a jöv?ben elég meghatározott típusú géncsoportokat keresniük a mintákban, ahelyett, hogy a mikroorganizmusok teljes genomját kellene feltérképezniük.
A projekt keretében a kutatócsoport összehasonlította a talajmintákból nyert DNS-t olyan laboratóriumban tenyésztett baktériumok genetikai mintázatával, amelyek 400 féle természetes vegyületet termelnek. Az elemzés kimutatta, hogy mely talajokban különösen nagy a kívánt tulajdonságú bakteriális géncsoportok koncentrációja.
Új-Mexikó termálforrásaiban például olyan géncsoportokat találtak, mint amilyenek az epoxomicin nev? rákellenes készítmény alapanyagának el?állításához szükséges. Brazíliából származó mintákban viszont olyan géneket fedeztek fel, amelyek citosztatikus, azaz a sejtosztódást gátló antibiotikum, a bleomicin új verziójának el?állítását tehetik lehet?vé. Az Egyesült Államok délnyugati részér?l származó mintákban olyan bakteriális géneket találtak, amelyek a tébécé gyógyításában kulcsszerepet játszó rifamicin-szer? készítmények el?állításához szükségesek.
„Olyan rifamicin-származékokat nyerhetünk e talajok révén, amelyek hatékonyak lesznek az alapkészítménnyel szemben rezisztens kórokozótörzsek ellen” – emelte ki Sean Brady.
A kutatócsoport a továbbiakban még több talajmintát szeretne vizsgálni, olyanokat, amelyek „egzotikus” helyekr?l – barlangokból, termálforrásokból, szigetekr?l, vagy akár városi parkokból származnak.
Megjegyzés
ESCAPE: mozaikszó, a napjainkban legnagyobb problémát jelent? multirezisztens kórokozókat jelöli.
A baktériumok korábban ESKAPE néven szerepeltek, mely alatt a vancomycin rezisztens Enterococcus faeciumot, a meticillin rezisztens Staphylococcus aureust, a Klebsiella pneumoniaet, a multirezisztens Acinetobacter baumaniit, a Pseudomonas csoportot, valamint az Enterobacter specieseket értettük. Kés?bb a K. pneumoniaet a Clostridium difficile kórokozóval helyettesítették, így változott meg a bet?szó ESCAPE-re, amely angolul az antibiotikum terápia el?l „menekül?”, azt kicselez? patogénekre is utal.
Ezen baktériumok nemcsak egy adott beteg életét veszélyeztet?, súlyos fert?zés formájában jelentenek veszélyt, hanem kórházi osztályokon járványokat is okozhatnak.A kórházakban ezek a kórokozók mindenféle fert?tlenít?szerrel és antibiotikummal találkoznak ami kialakítja, vagy tovább növeli a multirezisztencia kialakulásának kockázatát.