(MTI) – Az alvás er?síti az agysejteket azáltal, hogy újratölti az idegrostok szigetelését – állapították meg amerikai kutatók, akik újabb okát fedezték fel annak, miért van szüksége az embernek jó alvásra.

A Wisconsini Egyetem kutatói egérkísérleteik során felfedezték, hogy az álom óráiban több termel?dik azokból a sejtekb?l, amelyek el?állítják az agyi áramkört véd? mielin nev? szigetel?anyagot – írta a BBC internetes hírszolgálata.
   A Chiara Cirelli vezette kutatócsoport azt tapasztalta, hogy a mielint létrehozó sejtek, az oligodendrociták termel?dése kétszeresére n?tt, amíg az egerek aludtak. A legmarkánsabb a növekedést a gyors szemmozgás (REM) nev? fázisában tapasztalták, ez a szakasz köthet? az álomhoz, irányítását pedig gének végzik. Ellenben amikor az egereket mesterségesen ébren tartották, a sejthalállal és a stresszre adott válasszal kapcsolatos gének léptek m?ködésbe.
Évszádok óta érdekli a tudósokat, miért van az embernek szüksége alvásra. Az világos, hogy a kipihentség és a jó agym?ködés érdekében az ember kénytelen aludni, ám az ezt magyarázó élettani folyamatok tanulmányozása viszonylag új kelet?.
„Az alváskutatók hosszú id?n át azt vizsgálták, miben különbözik az állatok idegsejtjeinek m?ködése ébren, illetve alvás közben. Kiderítettük, hogy az idegrendszer más, segít? szerepet betölt? sejtjeinek m?ködése is lényegesen megváltozik az álomtól vagy ébrenlétt?l függ?en” – magyarázta Cirelli.
A kutatók szerint ez arra utal, hogy a mielin károsodásával járó szklerózis multiplexes (SM) betegek tünetei súlyosbodhatnak az alváshiánytól. Ennél a kórnál a szervezet immunrendszere megtámadja és elpusztítja az agy és a gerincvel? idegsejtjeit véd? vel?shüvelyt, a mielint. Cirelli elmondta, további kutatásoknak kell kideríteniük, az alvás hogyan hat az SM tüneteire.
Kutatócsoportja azt is szeretné megvizsgálni, milyen hosszú távú agyi-idegi következményei lehetnek az alváshiánynak, els?sorban a serdül?kor idején.
   Úgy t?nik, az alvás feltétele az idegrendszer megfelel?en m?ködésének. A mély alvás egybeesik a növekedési hormon gyerek- és fiatal feln?ttkori kibocsátásával. Sok testi sejtben is több fehérje termel?dik, illetve kevesebb pusztul el az álom óráiban. Mivel a sejtnövekedés és a stressz vagy az UV-sugárzás okozta károk helyreállításának épít?kövei a fehérjék, a mély alvás valóban „szépít? alvás” – állította az amerikai Neurológiai Zavarok és Storke Országos Intézetének közleménye.