Szentágothai-év – Agykutatók nemzetközi konferenciája Szegeden

– A Nemzetközi Agykutatási Szervezet (International Brain Research Organisation) és a Magyar IBRO Bizottság szegedi konferenciájával indul a Magyar Tudományos Akadémia egykori elnökének, az iskolateremt? agykutatónak, Szentágothai Jánosnak szentelt emlékév magyarországi rendezvénysorozata. A csütörtökön kezd?d?d? háromnapos tanácskozásra félezer résztvev?t várnak.

Az Örökség és Jöv? (From Heritage to Future) mottóval megrendezend? konferenciát az MTA Szegedi Biológiai Központja (SzBK) szervezi, a tanácskozás f?védnöke Pálinkás József, az MTA elnöke, védnökei Szabó Gábor, a Szegedi Tudományegyetem rektora és Ormos Pál professzor, az SzBK f?igazgatója.
„A Magyar Idegtudományi Társaság konferenciáját hagyományosan évente más városban tartja, és az eseményt az adott városban dolgozó idegtudományi kutatók szervezik. Számunkra megtisztel? véletlen, hogy Szentágothai János születése centenáriumának évében a konferencia rendezési jogát – a Magyar IBRO Bizottság támogatásával – Szeged kapta. Az emlékév megünneplése kezdetben a magyar idegtudósok dédelgetett programja volt. Kés?bb Hámori József akadémikusnak, az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO) Magyar Nemzeti Bizottság elnökének javaslatára a nemzetközi szervezet felkarolta a kezdeményezést” – ismertette az el?zményeket Siklós László, a szervez?bizottság elnöke, az SzBK Biofizikai Intézetének igazgatóhelyettese, aki Szentágothai Jánost a 20. század Leonardo Da Vincijének nevezte, hiszen olyan személyiségr?l van szó, aki az idegtudmány számos, eltér? problémáinak eredményes tanulmányozása mellett érdekl?dést mutatott az irodalom, a zene a képz?m?vészet és a történelem iránt.
„Anatómus volt, ám a korábbi felfogással ellentétben az agyat nem merev struktúrának tekintette, hanem m?köd? szerkezetnek, minden sejthez, ideghez, képz?dményhez funkciót rendelt hozzá. Életet +lehelt+ az anatómiába. Ezt a fajta megközelítést átadta tanítványainak, akiknek ötödik-hatodik generációja n?tt fel. Olyan kisugárzása volt, hogy születése után száz évvel is érz?dik iskolateremt?, tehetségnevel? hatása” – emelte ki Siklós László.
Tájékoztatása szerint a konferenciát Pálinkás József nyitja meg, majd felolvassák Réthelyi Miklós nemzeti er?forrás miniszternek, a polihisztor egykori tanítványának és munkatársának köszönt? levelét. A tanácskozás els? napját Szentágothai János emlékének szentelik, amikor két szimpózium keretében egyaránt szó esik majd a hagyományokról, valamint a jöv?be mutató eredményekr?l.
„Sikerült az egyik aktív Szentágothai-tanítványt, az Oxfordban oktató és kutató Agy-díjas Somogyi Péter professzort megnyernünk, ? vezeti le a délel?tti emlékülést: az általa meghívott, világszerte ismert külföldi el?adók tartják a megnyitó el?adásokat. Wolf Singer professzor, a frankfurti Max Planck Intézet agykutatási intézetének az igazgatója A dinamikus agy – Szentágothai János nyomdokában címmel tartja egyórás plenáris el?adását. Ezt követik azok az el?adások, amelyek a tudós munkássága által ihletetett aktuális eredményeket mutatják be” – mondta.
Míg a délel?tti tanácskozásnak az örökség a mottója, a délutáni szimpóziumot a jöv?nek szentelik, amikor hét fiatal tehetséges kutató ismerteti eredményeit, közülük három, az MTA elnöke által elindított Lendület-program nyertese. A programban további három szimpózium szerepel. Jancsó Gábor professzor, a Szegedi Tudományegyetem Élettani Intézetének tanszékvezet? egyetemi tanára a fájdalomérzés mechanizmusairól szervezett szimpóziumot.
„Kutatócsoportjával a pirospaprikában található alkaloida, a kapszaicin hatásmechanizmusát vizsgálták, és megállapították, hogy milyen receptorokon fejti ki hatását. Úgy néz ki, hogy a fájdalomcsillapító terápia egyik eszközévé válik. Nagyon érdekes lesz a péntek délutáni szimpózium, amelyen a frankfurti Max Planck Intézet biofizikai intézetének igazgatója, Ernst Bamberg professzor tartja plenáris el?adást. A professzor olyan fehérjével foglalkozik, amellyel a vakság bizonyos formáját, a retinitis pigmentosát lehet esetleg majd gyógyítani. A fokozatosan kialakuló betegség lényege, hogy bizonyos fényérzékel? sejtek, a pálcikák elpusztulnak a szem ideghártyájában (retinában), ugyanakkor csökken a más típusú sejtek, a csapok fényérzékenysége is. Ennek következtében el?ször farkasvakság, majd cs?látás alakul ki, végül a beteg elveszti a látását. Mivel a csapok hosszabban maradnak életben a degeneráció során, van esély arra, hogy ezeket a sejteket az adott fehérjével génsebészeti úton összeházasítva újra fényérzékennyé lehet tenni. Ez lesz a második nap szenzációja, a felfedezés miatt Bamberget Nobel-díjra esélyesnek tartják. A zárónapon a mindennapi stresszeinkr?l lesz szó. Van jó stressz és rossz stressz, egy szintén neves el?adó, Daniela Jezova, a Szlovák Tudományos Akadémia alelnöke tart el?adást a Janus-arcú stresszr?l” – összegezte Siklós László.