(MTI) – Egy baktérium okozta szembetegség kezelésére is szolgálhattak azok a római kori eszközök – köztük kis csipeszek és kaparók -, amelyekr?l eddig a kutatók úgy vélték, hogy piperecélokra használhatták ?ket.

    A szakemberek szerte Nagy-Britanniában találták ilyen eszközöket, amelyek a 43 és 410 közötti id?b?l származnak, amikor a sziget nagy része római fennhatóság alatt állt. Ezek a szerszámok hasonlítanak a ma használt kozmetikai eszközökre, ugyanakkor a trachoma nev? szemfert?zés „házi” kezeléséhez használt eszközökkel is sok hasonlóságot mutatnak – mondta az elmélettel el?rukkoló Wendy Morrison, az Oxfordi Egyetem Régészeti Intézetének kutatója.
 „A Chlamydia trachomatis nev? baktérium által okozott szembetegség évezredek óta sújtja az emberiséget” – nyilatkozta a szakember a LiveScience cím? tudományos hírportálnak adott interjújában. – Etnográfiai bizonyítékainak vannak a modern kori Afrikából és történelmi leleteink az ?si Indiából, amelyek azt mutatják, hogy a csipeszekhez és reszel?khöz hasonló szerszámokat a befelé fordult szempillák kitépésére és a beteg szemhéj megtisztítására használták.” Mint hozzátette: lehetséges, hogy a római kori britek ugyanígy jártak el. 
A szóban forgó szettek általában kis csipeszeket, feltehet?leg a fülviasz eltávolítására szolgáló apró kanalakat, körömtisztítókat, reszel?ket, tisztítópálcákat és valószín?leg a kozmetikumok el?állításához szükséges mozsarakat tartalmaztak – mondta Morrison, akiben akkor született meg a gondolat, hogy az eszközöknek más funkciója (is) lehetett, mint a szépségápolás, amikor meglátta egy vakság megel?zéséért küzd? jótékonysági szervezet reklámját, amelyben csipeszek lógtak egy kenyai n? nyakában.
A trachoma a köt?hártya elhúzódó fert?zése, melyet a Chlamydia trachomatis nev? baktérium okoz. A betegség következtében megkeményedik a szemhéj bels? felszíne és a szempillák befelé fordulnak, pislogáskor dörzsölve a szaruhártyát, ami vaksághoz vezethet. Megfelel? kezelés hiányában a betegségt?l szenved?k gyakran kitépik a szempilláikat az átmeneti fájdalomcsökkentés érdekében. 
A trachoma már a történelem el?tti id?kben is sújtotta az embereket: erre utalnak az id?számításunk el?tti 12 000-b?l származó ausztráliai leletek, és a betegség – vagy egy hozzá nagyon hasonló kór – a római kori Angliában is jelen volt – mondta Morrison. A kutató elmélete szerint a csipeszeket annak idején a befelé fordult szempillák kitépésére használhatták, míg a körömtisztítónak gondolt eszközökkel a szemhéj bels? felén keletkezett durva kinövéseket kaparták le. A „kozmetikai mozsárral” pedig gyógynövényeket és egyéb anyagokat zúzhattak össze, hogy ken?csöt készítsenek a szemfájdalom enyhítésére. 
Mindez azonban csak sejtés marad, amíg a kutatóknak nem sikerül olyan mozsarat találniuk, amely elárulja, hogy egykor mit ?röltek benne. Egy ehhez hasonló felfedezés vagy a szerszámok pontos funkciójára utaló újonnan lefordított szöveg meger?síthetné a trachoma-elméletet. Morrison eredményeit az Oxford Journal of Archaeology cím? folyóiratban közölték.