(MTI-Press) – Nagyon sokan a két végén égetik a gyertyát, a stressz a mindennapok részévé vált, ezért nem csoda, mégis mindannyiszor megdöbbent?, amikor viszonylag fiatal embereket súlyos infarktussal tesznek be a ment?helikopterbe. Nyáron a Balaton és a forgalmas f?utakon autózók adnak gyakorta munkát a légiment?knek, akik napkeltét?l napnyugtáig készenlétben várják, hogy segítsenek a bajbajutottakon. Találkozás a légiment?k sármelléki bázisának személyzetével és megdöbbent? eseteikkel.
– Összeesett és hörgött egy férfi Lentiben, ezért a zalaegerszegi mentésirányítás két esetkocsi mellett a ment?helikoptert is a helyszínre küldte. Sajnos nem sikerült újraéleszteni a pácienst… – sorolja a szikár tényeket Szép Szabolcs, a sármelléki repül?téren m?köd? ment?helikopteres bázis vezet?je az MTI-Press tudósítójának.
A gép alig pár perccel korábban érkezett vissza a nyugat-balatoni leszállóhelyre, ügyeletes pilótája, Ács János máris tölti újra az üzemanyagtartályt. Bármikor készen kell állniuk az újabb felszállásra.
A Magyar Légiment?k Nonprofit Kft. üzemeltetésében Magyarország területén hét ment?helikopteres bázis m?ködik; a sármelléki egység tevékenységi körzete majdnem három megyényi területet fed le. Zala megyén kívül Somogyban és Veszprémben, ritkábban Vas megyében is kapnak feladatot, és a fedélzetre került beteget nem egyszer Gy?rbe vagy Pécsre kell eljuttatniuk. A nyár lényegesen több munkát ad a ment?helikopter személyzetének, mert a Balatonnál nyaraló tömegek, az M7-es autópálya vagy a 8-as f?út forgalma potenciális balesetforrás.
– Naponta átlagban két riasztásunk van, de el?fordul, hogy hatszor kell a leveg?be emelkedni. Ez teljességgel kiszámíthatatlan, csak az a biztos, hogy bármilyen évszak van, egy órával a napkelte utántól a napnyugta el?tti utolsó óráig tudunk repülni – ecseteli a sármelléki bázisvezet?. – Ilyenkor nyáron f?leg jellemz?, hogy mindenki próbálgatja a határait. A Balatonon a fürd?z?k miatt több a baleset, az utakon a h?ségben türelmetlen autósok és a sok motoros okozhat bajt, de a háztartási balesetek száma is megugrik, mert a szünid?ben sok gyerek marad otthon.
Szép Szabolcs egy el?z? napi súlyos esetet említ. Szentgotthárdon egy alig másfél éves kisfiú az otthon zajló építkezés során belenyúlt a betonkever?gép hajtószíjába. A gép leszakította egy ujját, de többet is összeroncsolt, ezért a gy?ri kórházba kellett szállítaniuk édesanyja kíséretében.
Azt már a gépen ügyeletben lév? Nagy Attila orvos mondja el kés?bb, hogy még a tapasztalt személyzet tagjait is megrázzák a hasonló esetek. Nagyon megviseli az orvost is, ha gyerekek sérüléseihez riasztják. Hasonlóan lelket gyötr? helyzet alakulhat ki egy tömegbalesetnél, ahol a pánikhelyzetet is kezelniük kell, nemcsak a valós sérülteket.

Nincsenek határok 

A ment?helikopterek számára nincsenek megyehatárok.
   A területi beosztásuk is úgy lett kialakítva, hogy 15 percen belül odaérjenek egy adott helyszínre. Kiemelten nagy jelent?sége van a helikopteres mentésnek olyankor, ha autóval nehezen megközelíthet?, távoli helyre kell beteghez menni, de akkor is, ha súlyos gerinc- vagy koponyasérültet kell minél hamarabb kórházba juttatni. Ugyancsak fontos a gyorsaság az infarktusos betegeknél.
A bázisvezet? úgy fogalmaz, hogy a szállítási trauma, amely csak rontja a beteg állapotát, javarészt kikerülhet? a ment?helikopter jóvoltából. Közúton a gyorsuló, fékez?, kanyarodó ment?gépkocsi esetleg súlyosbítja a páciens helyzetét, ezzel szemben légi úton nincsenek útakadályok, és nemcsak gyorsabb, hanem kíméletesebb is a szállítás. A gerinctörött, bels?leg sérült betegnél az élete múlik azon, hogy milyen gyorsan és milyen állapotban kerülhet a m?t?asztalra. Egy infarktusnál is minden perc számít. És elgondolkodtató, hogy szinte heti rendszerességgel szállítanak 30-40 éves infarktusos betegeket, s?t akadt már példa arra is, hogy egy ilyen trauma miatt egy 27 éves n? élete múlt a gyorsaságon.
Példaként megemlíti, hogy Zalaszentgrótról a kanyargós úton mintegy 40 perc alatt jut el a ment?autó a zalaegerszegi kórházba, Lentib?l a még nehezebb terepviszonyok és vadveszélyes utak miatt csaknem egy óra az eljutási id?. Helikopterrel az el?z? esetben mindössze hét percre van szükség, az utóbbinál pedig tíz perc a repülési id? a két város között. A napokban Veszprémb?l kellett egy beteget a zalaegerszegi kórházba szállítaniuk, ez 25 percet vett igénybe, közúton legalább másfél óra kellett volna.
– Amint megkapjuk a riasztást, nyáron két-három perc elegend? a felszállásig, télen a motorok melegítése miatt is legfeljebb öt-hat percre van szükségünk – tárja fel Szép Szabolcs. – Úgy 60 százalékban belgyógyászati jelleg?, például szívkoszorúér-elzáródásos, stroke-os beteghez repülünk. A fennmaradó 40 százalék a baleseti, traumás jelleg? mentés.

Repülés csak nappal

A pilóta id?közben befejezi a tankolást, most már útra készen áll a gép a következ? bevetésig.
Ács János azt mondja, hogy biztonsággal, nagyjából 240 kilométeres sebességgel úgy 280 kilométert tudnak megtenni egy feltöltéssel. Ez azt jelenti a gyakorlatban, hogy amikor egy súlyosabb eset helyszínér?l Pécsre vagy Gy?rbe kell beteget vinniük, a visszaúton már szükség lehet a tankolásra.
Az Eurocopter által gyártott EC 135-ös géppel 13-15 méter átmér?j? helyen le tudnak szállni, de a tereptárgyak sokszor jelentenek akadályt. A nagy kórházak esetében már majdnem mindenütt vannak tet?n kialakított leszállóhelyek, a balesetek helyszínén azonban az út menti f?be vagy az autópálya aszfaltjára kell letenni a helikoptert. Csak nappali fényviszonyok között repülhetnek, mert hajnali vagy esti szürkületben egy alig látható távvezetékkel való ütközés végzetes következményekkel járhat. 
Azt már Szép Szabolcs f?zi hozzá, hogy ezeken a két hajtóm?ves gépeken maguk a pilóták végzik el a napi ellen?rzéseket. Hetente egyszer jön a m?szaki személyzet a komolyabb vizsgálatok elvégzésére.

A gépen egyszerre háromf?s személyzet repül, a beteg hordágyát hátulról vagy oldalról fektetik be a gépbe. A pilótán és az orvoson kívül egy paramedikus végzettség? egészségügyi szakember a kísér?, akinek kett?s feladata van. Nemcsak az orvosnak segít a beteg ellátásakor, hanem repülés közben a gépen lév? navigációs eszközök kezelése is az ? dolga.
 A téli id?szakban a fényviszonyok miatt nagyjából nyolcórás m?szakot tartanak, de nyáron több mint 14 órát töltenek készenlétben. A személyzet három, négy vagy öt napot dolgozik egyhuzamban, és mert sokan igen távoli helyekr?l járnak Sármellékre, az éjszakára is ott maradnak.

Négy az egyben

A bázis vezet?je az irányítótorony épületében lév? régi terminálépületbe vezeti a tudósítót. Itt egyetlen helyiségben töltik az egész napjukat a m?szakban lév?k: a talán 25 négyzetméteres szoba egyszerre szolgál irodaként, konyhaként, nappali ügyeleti helyiségként és – ha szükséges – éjszakai szállásként. A légiment?s cég a faluban is bérel egy családi házat, ott szintén van lehet?ség éjszakázásra.
Márpedig nem ritkán elég nagy távolságot kell megtenniük a szolgálat megkezdéséig. A most ügyel? doktor Gy?rb?l érkezett, a másnap szolgálatba álló budapesti, de szegedi orvosuk is van. A jelenlegi pilóta Székesfehérvárról jött, váltótársa Kaposvárról érkezik. Szép Szabolcs ugyan zalai, de ha a sors úgy hozza, Balatonfüreden vagy Budaörsön is dolgozik. Sármelléken hozzávet?leg 30 ember „forog” a beosztásokban.
Az elhelyezési körülmények nem a legideálisabbak, de mint azt Druzsin Iván, a légiment?k ügyvezet? igazgatója hangsúlyozza, a velük mindig korrekt repül?tér üzemeltet?inek és személyzetének köszönhetik, hogy legalább erre módjuk van. Saját forrásból nem tudnának új bázist építeni, ezért megelégednek azzal, hogy a körülményekhez képest elfogadható helyet kaptak, számukra ez is nagyon nagy segítség.
– Ami repülésbiztonsági oldalról számít, azon nem spórolunk – szögezi le egyidej?leg.
A bázisvezet? mindezt azzal egészíti ki, hogy kisebb vitáktól eltekintve nagyon jó a kapcsolatuk a reptérrel. Példás az együttm?ködés, ami leginkább akkor mutatkozott meg, amikor a korábbi üzemeltet? cs?dhelyzete miatt minden bizonytalanná vált. A néha el?forduló súrlódások pedig leginkább abból állnak, hogy a légi bázis egy nemzetközi repül?tér területén áll, ezért az oda való bejutás – akár a dolgozóknak, akár a gépekhez szükséges felszereléseknek – szigorú ellen?rzés mellett történik.
Az igazgató megemlíti, hogy nagy reményeket f?znek egy hamarosan induló pályázathoz, amelynek anyagi támogatása lehet?vé teszi majd, hogy a bérelt vagy kölcsönkapott épületek helyett több új bázist is építsenek az országban.
– Ezzel a legtöbb helyen végre megsz?nhetnének a sokszor nem éppen légiment?khöz méltó körülmények – fogalmaz az ügyvezet?.

Forrás:MTI

Kép:MTI