Régi idők gyógynövénye – Fehér zászpa (veratrum album)

Mielőtt bárminek  nekikezdenénk felteszem a kérdést: hogyan halt meg Nagy Sándor? Igaz egy gyógynövényről lesz szó, de a történetnek mégis köze van a témához.

A makedón Alexandrosz Kr. e. 323-ban bekövetkezett hirtelen és rejtélyes halálakor még csak 33 éves volt, de addigra az akkor ismert fél világot meghódította, s ma is virágzó városokat alapított.

Máig nem tudni, mi okozta gyötrelmes halálát. Történészek régóta érvelnek amellett, hogy az amúgy halálakor már alkoholista és epilepsziás férfi alkoholmérgezésben halt meg, mások állítják, hogy megmérgezték egy lakomán.

Most az új-zélandi Otago Egyetem kutatója úgy véli, megtalálta a rejtély egyik elemének magyarázatát. A bűnös egy ártalmatlannak látszó, ámde súlyosan mérgező növényből készített bor lehetett.

Schep a BBC documentary felkérésére 2003-ban kezdte keresni Nagy Sándor jól dokumentált haldoklása során feljegyzett tünetek alapján a lehetséges méreganyagot. Az elmúlt több mint tíz évben számos lehetséges méreganyagot – köztük a sokak által emlegetett arzént és sztrichnint – is megvizsgálta. Ez utóbbi két feltevés például egyszerűen nevetséges, hiszen azok rögtön megölték volna áldozatukat – mondta el a Schep a New Zealand Herladnak.

Schep kutatótársával, Pat Wheatleyvel, az Otago Egyetem ókorkutatójával arra a következtetésre jutott, hogy a Veratrum album, a fehér zászpa okoz hasonló tüneteket. Eredményüket a Clinical Toxicology szakfolyóiratban közölték.

A fehér virágú növényből erjesztett bort az ókori görögök kis mennyiségben orvosi célokra, elsősorban hánytatásra használták. Sándor gyötrelmes utolsó 12 napján nem volt képes beszélni, sem lábra állni, borzasztó görcsös fájdalmai voltak. Más mérgező növények – a bürök, a sisakvirág, a fehér üröm, a beléndek, az őszi kikerics – gyorsabb halált okozott volna.

A fehér zászpából készült bor elég keserű, ezért édesítették, így már kellemesebb ízű lehetett, de feltehető, hogy amikor ez a bor is az ünnepi asztalra került, Sándor már nagyon részeg volt.

Ám az még mindig rejtély, hogy valaki szándékosan kínálta meg a borral vagy véletlenül itta meg.

Forrás>>

Akkor mindjárt egy negatívum: Nagy Sándor halálát  már  ráfoghatjuk a fehér zászpára… vagy mégsem? Ez azonban -mint a kutatók is elismerik- nemigen fog kiderülni addig amíg a király  testét meg nem találják .

A fehér zászpa/fehér hunyor elterjedt egész Eurázsiában. Skandinávia és  Közép-Ázsia hegyvidékein, az Alpokban  és a Pireneusokban, és elterjedt Észak-Amerikában is. 1-1,5 méter magas­ra nő, arasznyi, tojásdad, kihegyezett leveleit a feltűnő erezet redőzötté teszi. Tűlevelei ülők, hosszú évekig csak tőlevélrózsát fejleszt a vi­rágzás előtt. Hajtásai végén június-augusztus­ban tömött, 30 cm-es füzérben nyílnak fehéres színű, külső oldalukon zöldes és molyhos leplű, 2 cm átmérőjű, kerék alakban kiterülő virágai. Gyöktörzse függőlegesen nő, rövid és vaskos, belőle ágazik ki a számos, arasznyi járulékos gyökér.

A leírások szerint a fehér hunyor az  ókori Görögország egyik legfontosabb  gyógynövénye lehetett. Mind a fehér, mind a fekete változatát az istenek szent növényének tartották. Az elsődleges beviteli mód pedig a használat során a tubák. A porrá tört gyökér intenzív tüsszögést indukál, és e tüsszögés által távoznak a démonok és betegség a szervezetből.

A görögök és rómaiak a tubákot mint szentséget használták és  úgy gondolták a tisztító rituálék következtében nem csak a testük, de házaik is megszabadulnak a rosszindulatú szellemektől és a káros hatásoktól.Ez lehet a magyarázat arra is  hogy miért lógtak fehér hunyor ágak a kelták házain védelmül a gonosz ellen.

Azt mondják, hogy a kelták a fehér hunyorból készült  pszichoaktív hatásokkal rendelkező mítikus italt  használták a  kelta Anyaistennő Cerridwen szertartásain. Azt hitték, hogy akik ismerik az istennő főzetének titkát, csak azok elég bátrak, és az ő birtokukban van a teljes, abszolút tudás.  Bárkit, aki ivott  az italból elérte a megvilágosodás, és képes volt megtapasztalni a múltat, a jelent és a jövőt egyszerre. Úgy gondolják, hogy  ” Cerridwen üstje” olyan dolgokat  tartalmazott mint az  árpa, makk, méz, bikavér, és gyógynövényeket is mint a borostyán (Hedera helix), a fehér zászpa , és babér (Laurus nobilis) (Graves 1948 idézett Ratsch 1998 527 ).

A fehér zászpát tartalmazó  dohánykeverékek  hosszú múltra tekintenek vissza az indián kultúrában is. Még ma is alapvető rituális eleme az  amerikai indián szertartásoknak, beleértve sámáni gyógyításokat, a fesztiválokat, törzsi tanácsi üléseket, szerződéskötéseket, és látnoki utazásokat.

Mint a fentiekből kiderült már, a növénynek erős pszichedelikus hatása van, miáltal használója -reményeinek megfelelően- közelebb juthat az istenekhez .

Mire használták

-Az ókori Rómában és Görögországban leggyakrabban pszichológiai eredetű betegségek gyógyítására használták. A kezelés szinte rituális módon ment végbe, a beteg már 7 nappal előtte készült a gyógyításra. Erős, fűszeres ételeket fogyasztott, és három nappal a kezelés előtt már nem ivott bort. Ezután egy napig hánytatták, és azon a napon mikor megtörtént a kezelés már enni sem ehetett. Ezt követően a beteg bevette a neki szánt orvosságot, majd kb. négy óra elteltével ismét hányni kezdett a gyógyszer áldásos hatásainak megfelelően. A kezelés eltartott vagy 7 óra hosszat és -ha a páciens túlélte – a következő betegségektől szabadulhatott meg: epilepszia, szédülés, melankolia, őrület, démoni megszállottság,  lepra, remegés és  köszvény, valamint sok más -Plinius szerint. A tudomány mai állása szerint azonban valószínűleg semmi előbb említettől nem szabadult meg, és igencsak örülhetett, ha életben maradt!

-régi germán ajánlás ismerteti a gyökér használatát abortusz előidézésére

-az ókori Perzsiában a friss fehér hunyor gyökeréből nedves masszát készítettek és ezt használták helyileg felkenve mint a gyógyírt  fejfájásra és neuralgiára. Kenőcsöt, borogatást, és lemosót készítettek belőle rüh, tetvek, pszoriázis és egyéb bőrbetegségek kezelésére. A gyökér porát pedig bevették depresszió, asztma, bénulás, reuma és láz kezelésére.

A valóság

A veratrum nemzettség számos faja tartalmaz olyan alkaloidokat amelyek mérgezőek az emberek és az állatok számára. Ezeket az alkaloidokat több csoportba lehet sorolni.  Néhány a fő toxinok közül szteránvázas alkaloid  (mint a jervine, pseudojervine, veratramine), néhány  közülük egy módosított szteroid sablonnal rendelkezik (proveratrine A , proveratrineB ), és a legnagyobb mennyiséget ez utóbbi két alkaloid észterei képezik a növényben. Az alkaloidok az emberi szervezetben az ingerületvezetésre gyakorolnak hatást, vagyis növelik az idegsejtek Natrium-csatornáinak a permeabilitását. Ennek aztán a Bezold-Jarisch reflex nevetzetű tünetcsoport lesz az eredménye, vagyis alacsony vérnyomás, lassú szívverés, és apnoe. A gyomor-bélrendszerbe kerülve az alkaloidok először hányást, émelygést, hasi fájdalmakat váltanak ki, a tünetek között még említhetjük a legyengülést, hideg verejtékezést, a fokozott nyálzást, az égető érzést a szájban vagy a vizes hasmenést. Majd ezt követik a súlyos szív,- és érrendszeri hatások mint bradycardia, vérnyomás csökkenés, súlyosabb esetben a szív ingerületvezetési zavarai és halál. A tünetek megjelenése az elfogyasztást követően  30 perc és 4 óra között történik, a mérgezés lefolyása  1-10 napig tarthat. A megfelelő kezelés azonban 24 órán belül visszaállítja a normális állapotot. Szóval Nagy Sándor halálát végül is okozhatta a fehér hunyor, de lehet hogy véletlen volt….csak gyomorerősítőt akartak neki adni,vagy tán az epilepsziáját kezelték vele?

Vagyis

A  fehér hunyor mint gyógynövény igen jó vérnyomáscsökkentő lenne, ha nem lenne igen kicsi a sáv a hatékony és a már mérgező adag között, úgyhogy házi használatra nem ajánlott.

 Egy igazán fura mérgezés 

A fehér hunyor,  ha nincsenek rajta virágok összetéveszthető a sárga tárniccsal. Legalábbis emberünk összetévesztette és emésztést elősegítő kivonatot készített a gyökeréből házilag. Ezt nyugodtan tehette volna, ha nem a fehér zászpa gyökeréből készíti az italt. Kb. 2×20 ml elfogyasztása  elég volt hogy ahhoz hogy  kórházban kössön ki. Rövid időn belül hányinger és hányás jelentkezett nála és zsibbadt a szája. A vérnyomása csupán 50/30 volt és a pulzusa 35. Az italból és a vérszérumból a fehér hunyor ötféle alkaloidját tudták meghatározni.

És végül

Mire is adják leggyakrabban a Veratrum album golyócskát a homeopátiában?

VERATRUM ALBUM
Alapanyaga a fehér hunyor.

Bőséges hasmenés, hasi görcsökkel. Bő, hideg verejtékezés, legyengült állapot, ájulásérzettel. Orvosi kezelés is szükséges!

Jellemző tünetek:
Erős hidegérzet, nagyfokú gyengeséggel és rosszulléttel.
Heves fájdalmak, például hasi görcsök.
Hideg veríték.
A kiszáradás kockázatával járó, bőséges és gyakori hasmenés.

Gyermeknél történő  alkalmazás:
Gyomor-bélhurut vagy élelmiszer-mérgezés következtében fellépő, rosszulléttel járó, heveny hasmenés.
(homeopatia.info.hu)