(MTI) – Választ adtak az Edinburghi Egyetem kutatói arra a kérdésre, hogy miként fejl?dött ki az emberben – és más eml?sökben – meglév? intelligencia: meghatározták azt a pontot az evolúció történelmében, amikor egy „genetikai baleset” nyomán kialakultak a gondolkozást és megfontolást lehet?vé tév? gének.

Ez az 500 millió évvel ezel?tti változás hozta el azt, hogy ma képesek vagyunk megtanulni összetett dolgokat, elemezni a szituációkat, és ennek köszönhetjük gondolkodásunk rugalmasságát.
    A Nature Neuroscience cím? szakfolyóiratban ismertetett tanulmány közvetlen kapcsolatot igazolt a viselkedés evolúciója és a mentális betegségek eredete között is. A kutatók úgy vélik, hogy ugyanazok a gének, amelyek megnövelték szellemi kapacitásunkat, felel?sek a mentális betegségek egy részéért is.
„Az egyik legnagyobb tudományos probléma, hogy megmagyarázzuk, miként fejl?dött ki az evolúció során az intelligencia, valamint a viselkedés összetettsége” – magyarázta Seth Grant kutatásvezet?.
Tanulmányuk megmutatta, hogy az emberi intelligencia annak eredményeként alakult ki, hogy az agym?ködéshez köthet? gének száma hirtelen megemelkedett evolúciós el?deinknél. A kutatók szerint egy 500 millió évvel ezel?tt a tengerben él? egyszer? gerinctelen állatnál történhetett a „genetikai baleset”, amely kés?bb azt eredményezte, hogy többletkópiák jöttek létre ezekb?l a génekb?l.
Ennek az állatnak a leszármazottai el?nyhöz jutottak a többletgének következtében, a folyamat pedig egyre összetettebb viselkedés? gerincesekhez – köztük az emberhez – vezetett.
Grant és munkatársai kísérleteikben úgy találták, hogy a magasabb mentális funkciókat ugyanazok a gének kontrollálták az egereknél és az embereknél. A tanulmány azt is megmutatta, hogy amikor ezek a gének mutálódtak vagy károsodtak, akkor sérültek a magasabb mentális funkciók.
„Munkánk azt mutatja, hogy a nagyobb intelligencia és az összetettebb viselkedések ára a több mentális betegség” – idézte Grantot a ScienceDaily cím? tudományos ismeretterjeszt? portál.

Ami még eszünkbe juthat ezzel kapcsolatban:

Hogyan függ össze az IQ a boldogsággal?

Az intelligencia, pontosabban a mér?számának tekintett IQ (intelligenciahányados) és a boldogság közti kapcsolatot keresve brit kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy boldogtalanabbak az alacsonyabb IQ-jú emberek.

A 6870 ember adatainak elemzésével készült tanulmány szerz?i ugyanakkor rámutatnak, hogy az alacsonyabb intelligencia gyakran jár együtt kisebb bevétellel és gyengébb mentális egészséggel, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a boldogtalansághoz, és a korai segít? programok sokat javíthatnak a feln?ttkori esélyeken.
A University College London kutatói egy angliai felmérés, a feln?ttek pszichiátriai állapotát vizsgáló APMS adatait elemezték. A felmérésbe bevont embereknek mérték szóbeli IQ-jukat, és olyan kérdésekre is kértek t?lük választ, hogy „mindent összevetve hogy érezte magát a napokban?”.

A „nagyon boldogan” választ a legtöbben a 120 és 129 közötti IQ-jú emberek adták, e csoport 43 százaléka mondta, hogy nagyon boldog volt. A legkevésbé elégedettek a 70 és 79 közötti IQ-jú emberek voltak, közülük 12 százalék adta a „nem túl boldogan” választ.
„Az (IQ-)skála normálisnak számító részének alsó határán lév? emberek nagyobb valószín?séggel tartják magukról, hogy nem boldogok” – idézte Angela Hassiotis, a kutatók egyikének összegzését a BBC hírportálja.
Hassiotis hangoztatta: bizonyítékok vannak arra, hogy amennyiben a rossz szociális háttérrel rendelkez? gyerekek megfelel? támogatást kapnak, akkor nemcsak az IQ-juk lesz feln?ttként magasabb, hanem az jóllétükre is hatással van és életlehet?ségeik is szélesednek. A kutatók úgy vélik, hogy az ilyen beavatkozások költségesek ugyan, ám megtérülnek abban, hogy az érintettek kevésbé szorulnak feln?ttként állami támogatásra, valamint jobb lesz mentális és fizikai egészségük is.
A tanulmányt a Psychological Medicine cím? szakfolyóiratban ismertették részletesen.

Olvasás,írás,és játékok segítenek épen tartani az id?söd? agy szerkezetét

Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek meg?rizni az id?s emberek agyának szerkezeti épségét – ismertették tanulmányuk eredményét amerikai kutatók az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén.

Míg korábbi tanulmányok az id?skori szellemi aktivitás és a jobb mentális állapot közötti kapcsolatot vizsgálták, addig a chicagói Rush Egyetem Orvosi Központja és az Illinois-i M?szaki Egyetem kutatói a mentális aktivitás és az id?söd? agy fehérállományának szerkezete közti kapcsolatot kívánták leírni.
Mint Konstantinos Arfanakis a ScienceDaily cím? tudományos portálnak elmondta, az olyan egyszer? tevékenységek, mint az újságolvasás, egy-egy levél megírása, könyvtárlátogatás vagy sakkozás, hozzájárulnak az agy egészséges szerkezetének fenntartásához.
A kutatók mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) és diffúziós tenzor képalkotást (DTI) alkalmaztak az adatgy?jtéshez. A DTI módszer lehet?vé teszi, hogy az agy vízmolekuláinak viselkedését, mozgását vizsgálják az agyszövetekben. Az agy fehérállományában lév? vízmolekulák könnyebben mozognak az idegnyúlványokkal párhuzamosan, és nehezebben az ezzel ellentétes irányban – ez vezet az úgynevezett diffúziós anizotrópiához.
A diffúziós anizotrópia értéke sok mindent elárul a kutatóknak az agy m?ködésér?l, például id?sebb korban, sérülések vagy egyes betegségek következtében csökken ez az érték.
A most ismertetett tanulmányba 152 id?s embert vontak be, akik átlagos életkora 81 év volt, és egyiküknél sem diagnosztizáltak még demenciát. Felmérték a résztvev?knél, hogy az el?z? egy évben milyen jelleg? tevékenységekkel töltötték idejüket, és milyen gyakorisággal vettek részt olyan tevékenységekben, amelyek mentális aktivitással járnak. Ezt követ?en vettek részt az MRI és a DTI vizsgálatokon az önkéntesek.
    Az adatok elemzése azt mutatta, hogy határozott összefüggés áll fenn a szellemi tevékenységek id?skori gyakorisága és a diffúziós anizotrópia mért értéke között. Az agyi diffúziós anizotrópia értéke már 30 éves kortól csökkenni kezd. „A szellemi tevékenységet gyakran végz? id?s páciensek nagyobb diffúziós anizotrópiás értéke azt sugallja, hogy ezek az emberek a fiatalabbakhoz hasonló agyi tulajdonságokkal bírnak” – magyarázta Arfanakis