Választ adtak az Edinburghi Egyetem kutatói arra a kérdésre, hogy miként fejlődött ki az emberben – és más emlősökben – meglévő intelligencia: meghatározták azt a pontot az evolúció történelmében, amikor egy „genetikai baleset” nyomán kialakultak a gondolkozást és megfontolást lehetővé tévő gének.
Ez az 500 millió évvel ezelőtti változás hozta el azt, hogy ma képesek vagyunk megtanulni összetett dolgokat, elemezni a szituációkat, és ennek köszönhetjük gondolkodásunk rugalmasságát.
A Nature Neuroscience című szakfolyóiratban ismertetett tanulmány közvetlen kapcsolatot igazolt a viselkedés evolúciója és a mentális betegségek eredete között is. A kutatók úgy vélik, hogy ugyanazok a gének, amelyek megnövelték szellemi kapacitásunkat, felelősek a mentális betegségek egy részéért is.
„Az egyik legnagyobb tudományos probléma, hogy megmagyarázzuk, miként fejlődött ki az evolúció során az intelligencia, valamint a viselkedés összetettsége” – magyarázta Seth Grant kutatásvezető.
Tanulmányuk megmutatta, hogy az emberi intelligencia annak eredményeként alakult ki, hogy az agyműködéshez köthető gének száma hirtelen megemelkedett evolúciós elődeinknél. A kutatók szerint egy 500 millió évvel ezelőtt a tengerben élő egyszerű gerinctelen állatnál történhetett a „genetikai baleset”, amely később azt eredményezte, hogy többletkópiák jöttek létre ezekből a génekből.
Ennek az állatnak a leszármazottai előnyhöz jutottak a többletgének következtében, a folyamat pedig egyre összetettebb viselkedésű gerincesekhez – köztük az emberhez – vezetett.
Grant és munkatársai kísérleteikben úgy találták, hogy a magasabb mentális funkciókat ugyanazok a gének kontrollálták az egereknél és az embereknél. A tanulmány azt is megmutatta, hogy amikor ezek a gének mutálódtak vagy károsodtak, akkor sérültek a magasabb mentális funkciók.
„Munkánk azt mutatja, hogy a nagyobb intelligencia és az összetettebb viselkedések ára a több mentális betegség” – idézte Grantot a ScienceDaily című tudományos ismeretterjesztő portál.
Ami még eszünkbe juthat ezzel kapcsolatban:
Hogyan függ össze az IQ a boldogsággal?
Az intelligencia, pontosabban a mérőszámának tekintett IQ (intelligenciahányados) és a boldogság közti kapcsolatot keresve brit kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy boldogtalanabbak az alacsonyabb IQ-jú emberek.
A 6870 ember adatainak elemzésével készült tanulmány szerzői ugyanakkor rámutatnak, hogy az alacsonyabb intelligencia gyakran jár együtt kisebb bevétellel és gyengébb mentális egészséggel, amelyek ugyancsak hozzájárulnak a boldogtalansághoz, és a korai segítő programok sokat javíthatnak a felnőttkori esélyeken.
A University College London kutatói egy angliai felmérés, a felnőttek pszichiátriai állapotát vizsgáló APMS adatait elemezték. A felmérésbe bevont embereknek mérték szóbeli IQ-jukat, és olyan kérdésekre is kértek tőlük választ, hogy „mindent összevetve hogy érezte magát a napokban?”.
A „nagyon boldogan” választ a legtöbben a 120 és 129 közötti IQ-jú emberek adták, e csoport 43 százaléka mondta, hogy nagyon boldog volt. A legkevésbé elégedettek a 70 és 79 közötti IQ-jú emberek voltak, közülük 12 százalék adta a „nem túl boldogan” választ.
„Az (IQ-)skála normálisnak számító részének alsó határán lévő emberek nagyobb valószínűséggel tartják magukról, hogy nem boldogok” – idézte Angela Hassiotis, a kutatók egyikének összegzését a BBC hírportálja.
Hassiotis hangoztatta: bizonyítékok vannak arra, hogy amennyiben a rossz szociális háttérrel rendelkezőgyerekek megfelelő támogatást kapnak, akkor nemcsak az IQ-juk lesz felnőttként magasabb, hanem az jóllétükre is hatással van és életlehetőségeik is szélesednek. A kutatók úgy vélik, hogy az ilyen beavatkozások költségesek ugyan, ám megtérülnek abban, hogy az érintettek kevésbé szorulnak felnőttként állami támogatásra, valamint jobb lesz mentális és fizikai egészségük is.
A tanulmányt a Psychological Medicine című szakfolyóiratban ismertették részletesen.
Olvasás,írás,és játékok segítenek épen tartani az idősödő agy szerkezetét
Az olyan szellemi tevékenységek, mint az olvasás, írás, a kártya- és táblajátékok segítenek megőrizni az idős emberek agyának szerkezeti épségét – ismertették tanulmányuk eredményét amerikai kutatók az Észak-Amerikai Radiológiai Társaság (RSNA) éves tudományos ülésén.
Míg korábbi tanulmányok az időskori szellemi aktivitás és a jobb mentális állapot közötti kapcsolatot vizsgálták, addig a chicagói Rush Egyetem Orvosi Központja és az Illinois-i Műszaki Egyetem kutatói a mentális aktivitás és az idősödő agy fehérállományának szerkezete közti kapcsolatot kívánták leírni.
Mint Konstantinos Arfanakis a ScienceDaily című tudományos portálnak elmondta, az olyan egyszerű tevékenységek, mint az újságolvasás, egy-egy levél megírása, könyvtárlátogatás vagy sakkozás, hozzájárulnak az agy egészséges szerkezetének fenntartásához.
A kutatók mágneses rezonanciás képalkotást (MRI) és diffúziós tenzor képalkotást (DTI) alkalmaztak az adatgyűjtéshez. A DTI módszer lehetővé teszi, hogy az agy vízmolekuláinak viselkedését, mozgását vizsgálják az agyszövetekben. Az agy fehérállományában lévő vízmolekulák könnyebben mozognak az idegnyúlványokkal párhuzamosan, és nehezebben az ezzel ellentétes irányban – ez vezet az úgynevezett diffúziós anizotrópiához.
A diffúziós anizotrópia értéke sok mindent elárul a kutatóknak az agy működéséről, például idősebb korban, sérülések vagy egyes betegségek következtében csökken ez az érték.
A most ismertetett tanulmányba 152 idős embert vontak be, akik átlagos életkora 81 év volt, és egyiküknél sem diagnosztizáltak még demenciát. Felmérték a résztvevőknél, hogy az előző egy évben milyen jellegű tevékenységekkel töltötték idejüket, és milyen gyakorisággal vettek részt olyan tevékenységekben, amelyek mentális aktivitással járnak. Ezt követően vettek részt az MRI és a DTI vizsgálatokon az önkéntesek.
Az adatok elemzése azt mutatta, hogy határozott összefüggés áll fenn a szellemi tevékenységek időskori gyakorisága és a diffúziós anizotrópia mért értéke között. Az agyi diffúziós anizotrópia értéke már 30 éves kortól csökkenni kezd. „A szellemi tevékenységet gyakran végző idős páciensek nagyobb diffúziós anizotrópiás értéke azt sugallja, hogy ezek az emberek a fiatalabbakhoz hasonló agyi tulajdonságokkal bírnak” – magyarázta Arfanakis