A növényi antibiotikumokat már régóta használják a gyógynövények ismerői megfázás és influenza ellen,vagy hogy kivédjék a fertőzéseket ,növeljék a sebgyógyulás sebességét. Nos lehet hogy vissza kell térnünk a kiinduló ponthoz mert a baktériumok egyre ellenállóbbak a szintetikus szerekkel szemben.
Eredetileg az antibiotikumok élő organizmusok ( gomba, baktérium) által termelt anyagok voltak amelyek egy másik organizmus növekedését gátolták.A szintetikus antibiotikumok kiindulási alapjai általában a természetes vegyületek, amelyeket aztán az újabb kihívásnak –rezisztencia– megfelelően újra és újra módosítani kellett.
Mert a baktériumok találékonyak, változékonyak és gyorsak. Szélsebesen alkalmazkodni tudnak a körülményekhez és alkalmazkodásuk eredményét szépen át is adják egymásnak vagy átörökítik az utódokba.
Egy tanulmány szerint a csirke takarmányhoz kevert tetracyclin hatására a csirkék béltraktusában élő baktériumok egy hét alatt rezisztenciát alakítottak ki, a velük dolgozó emberek béltraktusában a rezisztens fajok megjelenéséhez 3-6 hónap kellett. Mindkettő rendkívül rövid idő, de az egy hét szinte félelmetes.
Továbbá a mintában levő baktériumok nemcsak a tetracyclinre voltak rezisztensek de számos más a kereskedelemben forgalomban levő szerre is. A tanultakat tehát adaptálták egy másik molekulára is. Ez még félelmetesebb.
Hogy tudnak ebbe a versenyfutásba beleavatkozni a növények a hatóanyagaikkal-kérdezhetjük jogosan.Nos az antibiotikumok mindegyike egyetlen elszigetelt molekula. A penicillin az penicillin ,a teracyclin az tetracyclin ,és nincs változatosság, mindig ugyanaz. Ehhez könnyű alkalmazkodni! Ezzel szemben a gyógynövények hatóanyag tartalma sokkal bonyolultabb. A fokhagyma 33 kénvegyülete mellett 17 aminosavat és tucatnyi más vegyületet tartalmaz, a cickafarkfűben már legalább 120 féle azonosított vegyületet találtak. És ehhez még hozzá adhatjuk hogy az egész ebben az esetben több mint a benne levő anyagok összessége, a hatásért nem egy dolog felel, tehát alkalmazkodni is sokkal nehezebb hozzá.
Akkor néhány a sok közül
Az aloe: Az aloeról már kimutatták ,hogy hatékony Staphylococcus aureus, Pseudomonos aeruginosa, és a Herpes simplex vírus ellen. Az égett fertőzött sebek egyik legjobb gyógyszere.
Az édesgyökér: még felsorolni is sok amik ellen hatékony lehet. Staphylococcus aureus, Streptococcus sobrinus, S. mutans, Salmonella typhimurium, az Escherichia coli, a Candida albicans, Vibrio cholera. Sajnos azonban mellékhatása is van, emeli a vérnyomást és a vízvisszatartást okoz, emiatt csak óvatosan.
A méz és a propolisz, szerintem nem sokat kell ecsetelni antibiotikus tulajdonságaikat.
Kakukkfű: hogy mást ne mondjak a kakukkfűben lévő természetes anyagok laboratóriumi tenyészetekben hatékonyabbak a pattanásokat kiváltó baktériumok ellen, mint a hagyományosan használt fertőtlenítő szerek például a benzoil-peroxid, és a benne levő thymol még gombaölő hatékonysággal is rendelkezik.
A rozmaring : amely vagy 40-féle antibakteriális és vagy 20-féle antivirális anyaggal rendelkezik ,és az ételhez adva még a nem kívánt baktériumok szaporodását is képes gátolni.
Lehetne még sorolni a teljesség igénye nélkül: zsálya, gyömbér, hárs, kasvirág. Az elkövetkezendő náthás-vírusos-influenzás időkben tehát bízzunk a gyógynövények erejében.