Az iskolakezdés nem csupán a nyár elmúlta miatt lehet fájdalmas a kisiskolások számára: gyakran az iskolában jelentkeznek el?ször azok az ízületi panaszok, amelyek korábban nem voltak észlelhet?ek a szül?k számára. A reumás ízületi gyulladás gyakori, de egyel?re kevéssé közismert gyermekkori betegség. 

A közvélekedés szerint a gyermekkori reumás ízületi gyulladások ritka kórképnek számítanak, ezzel szemben a leggyakoribb krónikus gyermekkori betegségek közé tartoznak. Az iskolakezdés sok szembeötl? tünetet hozhat el?, köztük olyanokat is, amelyeket eddig a tanárok hajlamosak lettek volna lustaságnak, vagy diákcsínynek tipizálni, noha sokszor valós, a reumatikus betegséggel összefügg? problémáról van szó. Egy mozgásszervi fájdalmakkal küszköd?, kezeletlen ízületi gyulladástól szenved? gyerek esetében el?fordul, hogy az iskolatáska súlya komoly fájdalmakat okoz, a nehezen mozgó gyermek gyakran lekésik a pontos órakezdésr?l, és olyankor is gyanakodni lehet erre a ritka betegségre, ha a kisdiáknak nehezére esik a ceruzát, tollat kézben tartani, vagy kezét magasba lendítve jelentkezni.

„Fontos lenne, hogy a közvélemény minél több információt szerezzen err?l a kevéssé közismert, ennek ellenére gyakori és súlyos rendellenességr?l. Az általános iskolai tanárok kulcsszerepet tölthetnek be a tünetek felismerésében, és a szül?k értesítésében” – mutatott rá dr. Constantin Tamás, a Rosszcsont Alapítvány orvos szaktanácsadója. Az alapítvány a legfontosabb tudnivalókról rövid, közérthet? tájékoztatót állított össze.

Mi az a Juvenilis idiopathias arthritis?

A juvenilis idiopathiás arthritis (JIA) elnevezés mutatja, hogy egy nem pontosan ismert okú ízületi gyulladásról van szó, amely gyerekkorban jelentkezik.  A JIA több kórkép gy?jt?neve: minden esetben egy vagy több ízületet érint? gyulladással járó betegség. Jellemz?je, hogy a gyerekek 16 éves kora el?tt indul el az ízületi gyulladás, amely legalább 6 hétig tart – az altípusok arra utalnak, hogy hány ízület betegszik meg illetve más szövet is érintett-e. Érintettek lehetnek a nagyízületek (váll, csíp?, térd, stb.) illetve a kisízületek (ujjpercek között, stb.) is.

A JIA nem csak a leggyakoribb gyermekreumatológiai kórkép, de egyben az egyik leggyakoribb gyermekkori krónikus betegség. El?fordulási gyakorisága összevethet? az asztmáéval vagy a cukorbetegséggel, mégis egyel?re sokkal szerényebb társadalmi figyelmet kap. Ha figyelembe vesszük, hogy egyes becslések alapján akár minden 250-500 gyerekb?l egy JIA-s lehet, valószín?síthet?, hogy minden iskolába jut legalább egy ilyen tanuló!

Mi okozza a JIA-t?

Bár minden részlete még nem ismert a betegség kialakulásának, az egyértelm?, hogy egy autoimmun folyamatról van szó. A szervezet védekez?rendszere hibásan, idegennek ismeri fel az ízület szöveteit és gyulladásos reakciót indít ellenük. A folyamat beindításának oka nem ismert, biztos, hogy nem örökl?dik, sem megfázás, sem bizonyos ételek fogyasztása, vagy rosszul végzett sporttevékenység nem okolható érte.

Hogyan kezelik a JIA-t?

Mivel minden gyerek esetében egy kicsit más a betegség, a kezelést is egyénileg kell összeállítani.

Az alábbi kezelési módok ismertek:

–         a gyulladási folyamatot befolyásolni lehet különböz? gyógyszerekkel

–         az ízületek mozgását gyógytornával lehet segíteni

–         az ízületek terhelhet?ségét segíteni lehet rugalmas rögzít? sínekkel

–         az egyes ízületekben zajló gyulladást gátolhatják helyileg adott injekciókkal

–         a betegséggel járó fájdalom elviselésében sokhat segíthetnek a különböz? fájdalom-menedzsment technikák

Milyen iskola-specifikus problémák lehetnek JIA-ban?

• a reggeli ízületi merevség miatt elkéshetnek a gyerekek, mert a készül?dés elhúzódhat, nehezebben jutnak el az iskoláig, a reggeli utazás az iskolába hosszabb lehet
• nehezebben foghatják meg a ceruzát, tollat, ügyetlenebbül írhatnak, rajzolhatnak
• lassabban megy a jegyzetelés, másolás, dolgozatírás
• nehezebben készítik el a házi feladatot a betegséggel járó fáradékonyság illetve kézmozgási zavarok miatt
• nehezebben nyitnak ki dolgokat: csapot, ragasztós tubust, üveget, dobozt, ajtót
• nehezebben visznek kézben vagy vállon dolgokat
• nehezebb vagy fájdalmas lehet az órai a jelentkezés
• fájdalmas lehet a hosszas egyhelyben ülés vagy állás, az asztal fölé görnyedni nyak- és fejfájást okozhat
• nehezebb lehet a WC használata, az öltözködés
• a hosszas séta lassabban mehet vagy fájdalmas lehet, ez akár napközi kését is okozhat
• a lépcs?járás is akadályokba ütközhet, id?nként csak kapaszkodva, néha úgy sem sikerül

• testnevelés órán illetve sportfoglalkozáson nem tudnak részt venni
• nem tudnak átöltözni tornaórára (id?ben)
• nehézséget okozhat, ha mások nem hiszik el, hogy betegek, mikor teljesen normálisan néznek ki
• gondot jelenthet a sok hiányzás a betegség rosszabb id?szakaiban illetve a kórházi felülvizsgálatok, kezelés miatt
• gondot jelenthet, ha az osztálytársak csúfolják, mert ügyelten, gacsos térd?, vagy épp mert kivételeznek vele
• a fájdalom, a rossz közérzet, a gyógyszerszedés türelmetlenné, rosszkedv?vé teheti a gyerekeket
• maga a betegség illetve a fájdalom okozta álmatlanság is fáradtságot okozhat

Mivel tudnak a tanárok segíteni?

Minden gyereknél más és más a betegség lefolyása és a gyerekek maguk is különféleképp viselik az adott panaszaikat, nem lehet uniformizált tanácsokat adni. A legfontosabb, hogy értsük meg a betegség lényegét és kérdezzük ki a gyereket illetve a szül?ket az aktuális panaszokról, a f? problémákról. Kérjünk t?lük tanácsot, hiszen ?k ismerik legjobban a gyerek saját baját illetve a napi szinten felmerül? gondokat. Néhány ötletet azért felsorolunk, amivel segíthetünk diákunknak.

A hosszas ülésb?l el?rehajlásból származó ízületi merevség illetve fájdalom

Az egészséges ember is elfárad, elgémberedik, ha sokáig kell egyhelyben ülnie-állnia – ez fokozottan igaz a JIA-s gyerekekre. Tegyük lehet?vé, hogy óra közben is 2-3 alkalommal mozogjon néhány percet. Például hívjuk ki a táblához és adjunk neki valami feladatot. Beszéljük meg vele, hogy nyugodtan álljon fel, mozogjon egy kicsit, ha úgy érzi, jólesne. Kitalálhatunk együtt valami olyan mozgást, ami nem „felt?n?”, nem váltja ki a többiek (kellemetlen) figyelmét: például visszateheti az elgurult tollat, kidobhat valamit a kukába, kinyithatja az ablakot, stb. Ahogy a mozgás hiánya, úgy a nagyobb terhelés is panaszokat okozhat, figyeljünk, hogy a folyosón, udvaron is legyen módja leülni, pihenni. Amennyiben befolyásolható, az ülés olyan magas legyen, hogy a gyerek bokája és térde 90 fokos, csíp?je 70-90 fokos szöget zárjon be kényelmes üléskor, telitalppal érjen le a talajra. Az asztal lapja lehet?leg a könyék magassága felett legyen egy picivel. (Ezeket nyilván nem könny? iskolai körülmények között egyénre szabni, de azért egy másik széket, üléspárnát vagy épp a talpa alá egy vaskos lexikont lehet talán keríteni.)

Reggeli ízületi merevség

Az ízületi merevség általában felkelés után a legkifejezettebb: ez nehezíti a reggeli készül?dést, kezdve az öltözködést?l, tisztálkodástól a reggelizésig, iskolába jutásig. Ez akár rendszeres késést is okozhat. Mivel a betegség hullámzó lefolyású, könnyen el?fordulhat, hogy az egyik nap teljesen jól lév? gyerek nehezen mozgó ízületekkel ébred másnap reggel, így nem mindig lehet korábbi felkeléssel kivédeni az ebb?l adódó késéseket. A tanítás els? egy-két órájában is jelenthetnek még problémát például az írásnak makacsul ellenálló ujj-ízületek – ezt is el kell fogadni, lehet?séget adni például a kora reggeli dolgozatírás helyett a felelésre, testnevelés órán a könnyebben kivitelezhet? feladatok végzésére.

Fáradtság, kimerültség

Maga a betegség is okozhat fáradtságot, de a viszonylag állandóan jelen lev? fájdalom könnyen vezet alvászavarokhoz, további kimerültséget, ingerlékenységet eredményezve. Figyeljük meg a gyereket, mennyire látszik „nyúzottnak”, nem változott-e meg a viselkedése – ha szükségesnek érezzük, adjunk neki napközben is lehet?séget a pihenésre (nem feltétlenül alvásra, de kikapcsolásra, lazításra). Próbáljunk mindig úgy segíteni, hogy közben ne „lógjon ki” a többiek közül, ne küldjük ki a teremb?l, de kérjük meg például, hogy törölje le a táblát vagy olvasson el egyedül magában valamit, legyen ? az, akinek a többiek elmesélnek, eljátszanak egy történetet, stb. Fogadjuk el, hogy a nem elkészült lecke, id?ben be nem adott dolgozat tényleg a betegség számlájára írható.

Kézmozgások nehezítettsége

Adjunk több id?t az órai és a házi feladat elkészítésére. Engedjük meg, hogy a saját, kényelmes írószerét, ollóját, megszokott eszközeit használja, ne várjuk el feltétlenül, hogy egész vékony ecsettel kényelmesen fessen, stb. Ha szükséges, adjunk kézbe a tananyaghoz kapcsolódó jegyzeteket, hogy ne kelljen annyit írni óra alatt. Beszéljük meg, kinek a füzetét fénymásolja le, hogy meglegyenek neki az órán felírt dolgok. Akár azt is felajánlhatjuk, hogy vegye diktafonra az órán elhangzottakat.

(Spindoc.hu; Rosszcsont Alapítvány)