Mir?l ismerjük föl a párlófüvet?
Kevésbé ismert, ám sok helyen fellelhet? gyógynövényünk a párlóf?. Ével? növény, a rózsafélék családjába tartozik. 30 cm-t?l akár 120 cm magasra is megn?het, sárga virágzata kecses, 20-30 cm hosszú. Apró termése kívül tüskés, így könnyen az állatok bundájába vagy akár a melegít?nadrágunkra tapad.
A párlóf?, mint gyógynövény
A párlófüvet a népi gyógyászatban világszerte sokféle betegség kezelésére használták, használják. Els?sorban epe- és májbántalmakra, epek?-és epehólyaggyulladásra, valamint a sárgaság gyógyítására alkalmas. Az akaratlan vizeletcsöpögést is e növénnyel kezelték. Összehúzó hatása miatt bels? vérzések, b?rbetegségek és hasmenések kiváló ellenszere volt az európai és magyar népgyógyászatban is. A vastagbélhurut kiváló ellenszere.
A kínai népgyógyászat féreg?z?szerként tartja számon.
Állatkísérletek és farmakológiai eredmények szerint sárga virágja immunmoduláns, vérnyomáscsökkent?, gyulladáscsökkent? és antioxidáns hatássokkal bír. Tudományos kísérletekben vizes kivonatát szájon át egereknek adva magas vércukor szint elleni, inzulinszer? aktivitását írták le. Ezen felül vizes kivonatának Hepatitis-B vírus elleni hatását is megállapították. Vizes-etanolos kivonata pedig a gyomorfekélyt kiváltó baktérium, a Helicobacter pyroli szaporodását gátolta.
A párlóf? kivonatát felhasználják még samponok, hajszeszek készítésénél is, de torok- és szájöblöget?szerek adalékaként is el?szeretettel alkalmazzák. Fest?növényként is megállja helyét, a timsóval pácolt gyapjút sárgára, míg a krómmal pácoltat mustárszín?re színezi.
Milyen hatóanyagokat tartalmaz?
A párlóf? hajtásai nagyon sokféle biológiailag aktív vegyületet tartalmaznak. Els?sorban flavonoidokat, flavonoid glükozidokat, továbbá katechineket, és fenolsavszármazékokat mutattak ki bel?le, de található benne pl. illóolaj, kovasav, citrom-, alma- és borostyánk?sav is. Felhalmoz még szalicilsavat is, (amely származéka az aszpirin alapvegyülete), keser?anyagokat, ásványi anyagokat, C- és K-vitamint, B vitamin származékot, s?t növényi szterolt, zsírsavakat is.
Honnan gy?jtsük, miképp fogyasszuk?
A párlóf? az egész északi-féltekén elterjedt gyomnövény. Erd?k szélén, réteken, tisztásokon, valamint bokros él?helyeken is megterem. Júniustól augusztusig virágzik, ezért ebben az id?szakban gy?jthet?. Gy?jtésnél ügyeljünk arra, hogy minél kevesebb szárrészt szedjünk le, és szárról érdemes még a term?helyen lefosztani a leveleket.
A begy?jtött virágos, leveles hajtásokat, a kora tavasszal szedett t?levélrózsákkal együtt vékony rétegben, 3-4 ujjnyi vastagon elterítve, árnyékos helyen szárítsuk.
Teakészítéshez 2-4 gramm szárított növényt (herbát) f?zzünk meg forró vízben, vagy forrázuk le és napi három alkalommal fogyasszuk. 1-4 ml drogból készült alkoholos kivonatát szintén napi három alkalommal ajánlott fogyasztani. A kúra id?tartalmára vonatkozóan adatok nem állnak rendelkezésünkre, ugyanakkor jó tudni, hogy mivel a növény cserz?anyag-tartalma magas, huzamosabb használata székrekedéshez vezethet.
B?rbetegségek kezelésére 100 gramm párlóf? herbát és 2 liter forró vizet keverjünk el, majd adjuk hozzá a fürd?vízhez. Küls?leges használata kevésbé kockázatos, viszont hiteles adatok err?l sem informálnak minket.
A toxicitás és egyéb mellékhatások ismeretének hiánya miatt terhesség alatt alkalmazása nem ajánlott. Érzékeny személyeknél fotodermatitiszt (ekcémás tünetek a fénynek kitett b?rfelületen) idézhet el?, valamint alkalmazásakor figyelembe kell venni, hogy egyes közlemények szerint a menstruációs ciklust is befolyásolhatja.
Háttérinformáció:
Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat a tanszék munkatársai tudományos igényességgel állították össze.
Az információk begy?jtését és a háttérkutatásokat a Central Europe program keretében, az ERDF társfinanszírozásával folyó Traditional and Wild projekt biztosítja.