Megkezdődött a kórházi szervdonációs koordinátori hálózat kiépítése

Megkezdődött a magyarországi szervdonációs koordinátori hálózat kórházi kiépítése; ennek célja, hogy minden potenciális donort felismerjenek és jelentsenek, és ezáltal minél több transzplantáció elvégzésére legyen lehetőség.

    Az idén 10, majd három éven belül 45 további kórházban kezdenek el dolgozni a kórházi koordinátorok. Erről Mihály Sándor, az Országos Vérellátó Szolgálat (OVSZ) Szervkoordinációs Irodájának igazgatója beszélt egy keddi, budapesti háttérbeszélgetésen.
Mint kifejtette, a magyarországi szervdonációs koordinátori hálózat három szintjéből kettő – az országos és a regionális – már működik. A hálózat harmadik szintjén az úgynevezett donorkórházakban főállásban dolgozó kórházi koordinátorokra van szükség.
Mihály Sándor azt mondta: első körben, az idén tíz kórházban kezdenek el dolgozni a koordinátorok. Az ő feladatuk lesz a szervdonációs folyamat helyi szervezése, a donorgondozásban és a család tájékoztatásában való részvétel, és a szervkivétel dokumentációja. Továbbá napi szinten látogatniuk kell azon osztályokat, ahol agyi károsodás miatt kezelt betegek fekszenek. Mindemellett úgynevezett retrospektív felülvizsgálatot is végezniük kell, ennek során azt ellenőrzik, hogy az elhunyt betegeknél, akiknél fennállt az agyhalál lehetősége, azt miért nem jelezték. Összefoglalva: az ő feladatuk lesz, hogy minden lehetséges donort jelentsenek a koordinátor szervezetnek.
Az igazgató kiemelte: a szervhiány világméretű probléma, amely Magyarországot is érinti. Világszerte évente 200 ezer ember kerül fel a transzplantációs listára, de közben mindössze 90-95 ezer szervdonációt végeznek. Ez a probléma az Eurotransplant országaiban is fennáll, ott évente több mint 9 ezer beteg kerül fel a listára, emellett évente 6-7 ezer szervátültetés történik.
Hozzátette: az Eurotransplant egy nagyon fontos szervelosztó szervezet, amelyhez az idén átmeneti tagként Magyarország is csatlakozott, így javulni fog a hazai transzplantációs helyzet, több átültetés elvégzésére lesz lehetőség.
Magyarországon 2011-ben 17,6 százalékkal csökkent az úgynevezett szervdonációs aktivitás az előző évhez képest. Míg tavaly ilyenkor 686-an, addig jelenleg már több mint 800-an várnak vesére. Ugyanakkor egy pozitív tendencia is megfigyelhető: az élődonoros veseátültetések száma évről évre emelkedik.
A szervdonációs programok eredményeként tavaly összesen 356 szervátültetés történt magyar donorszerv felhasználásával. Ezek között 204 veseátültetést végeztek halott donorból, illetve 47-et élődonorból. Ezen felül 41 májátültetést, 14 szívátültetést és 10 kombinált vese- és hasnyálmirigy-átültetést hajtottak végre. A legfiatalabb életet megmentő szervdonor egy 7 hónapos kisfiú, míg a legidősebb egy 81 éves nő volt.
Az OVSZ adatai szerint tavaly a legaktívabb donorkórház a nyíregyházi Jósa András Kórház volt, amely 17 esetben kereste meg a szervkoordinációs irodát és 12 donort “adott” az év során. A legaktívabb megye 2011-ben Tolna, Csongrád és Heves megye volt, Somogy megyéből viszont egyetlen donációs szándékú megkeresés sem érkezett.
A szervkoordinációs iroda vezetője arra is kitért: bár a transzplantációval kapcsolatos tájékozottság az elmúlt 10-20 évben sokat javult Magyarországon, egy tavaly nyári felmérés szerint a lakosság több mint a fele nem ismeri a transzplantáció jogi szabályozását, annak körülményeit.
Mint kifejtette, az összes szervdonáció csaknem 30 százaléka maradhat el évente a család tiltakozása miatt, holott a magyar szabályozásban a feltételezett beleegyezés elve van érvényben, ami azt jelenti: ha a beteg – önrendelkezési jogával élve – nem tiltakozott írásban szervei kivétele ellen, akkor az orvosok azt beleegyezésnek tekintik. A családnak így elvileg nincs beleszólása, mégis éves szinten 10 jelentett donáció hiúsul meg a család tiltakozása miatt.
Mihály Sándor szerint nagy problémát jelent az agyhalállal kapcsolatos ismeretek hiánya, így sok hozzátartozó akkor találkozik ezzel a témával először, amikor egy hirtelen tragédia kapcsán felmerül a szervdonáció lehetősége.
Az agyhalál az agy működésének visszafordíthatatlan és végérvényes hiánya – szögezte le Mihály Sándor, hozzátéve: az agyhalál beálltát – törvényi szabályozás alapján – egy erre kijelölt bizottság állapítja meg.
Mihály Sándor szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni arra, hogy a kórházakban javítsák a hozzátartozók tájékoztatását, amelyet nagymértékben segít a koordinátori hálózat fejlesztési programja is.

(MTI)