(MTI-Press) – ÖkoKörök országos hálózatát építi ki a Tudatos Vásárlók Egyesülete. A tíz éve alakult, nonprofit alapon m?köd? civil szervezet egyik alapítója azt mondta az MTI-Pressnek, hogy a természetbarát közösségek által felgyorsulhat a környezettudatos és nem mellesleg pénztárcakímél? szemlélet terjedése.
– Az ÖkoKörök világszerte terjed? mozgalom – jelenleg 20 országban 2 milliós tagságot számlál -, amely könnyed, játékos stílusban nyitja fel az emberek szemét, hogy miként lehet a környezetünkre nehezed?, egyre fokozódó, önpusztító terhelést különféle apró zöld praktikákkal mérsékelni – vázolta fel a célokat a közgazdász-szociológus Gulyás Emese. – Az újfajta felel?sségérzetre, a friss szemléletmódra fogékony embereket összefogó apró szervezetek vezérl? gondolata az, hogy jelenlegi életvitelünk némi módosítása még nem jelenti a megszokott komfort feladását, ám a pazarlások elhagyásával nagyobb barátságba kerülhetünk a természettel, ami a bioszféra egyensúlyának meg?rzése mellett egészségünk megóvásának is egyik fontos tényez?je lehet.
Vonzó alternatívák
A sokféle külföldi példa átvétele is serkent?en hat a már m?köd?, csaknem 100 hazai ÖkoKör m?ködésére, illetve további gyarapodására.
A spanyol szervezetek tagságánál dívik, hogy szobabicikliket fognak be áramfejlesztésre, és az így nyert energiával töltik fel a telefonokat és laptopokat; a belga és az angol környezetbarátok a benzintakarékos vezetési trükköket adják át egymásnak, Írországban pedig konyhakertész tanfolyamokon lesik el, hogy a ház körüli parányi parcellán miként lehet vegyszer nélkül zöldségét termeszteni a családi asztalra.
– A nálunk egyebek között Szentendrén, Egerben, Kecskeméten megalakult ÖkoKörök aktivistái arra irányítják rá a figyelmet, hogy néhány apró háztartás-zöldít? trükkel családonként évi százezer forintnyi költség is megtakarítható – fedte fel Gulyás Emese. – Ilyen kis figyelmesség például, ha a szobából való kilépéskor lekapcsoljuk a feleslegesen ég? lámpákat, vagy a h?t?szekrény jobb kihasználására friss zöldséget fagyasztunk le az ínségesebb téli hónapokra. Ráadásul az ÖkoKörök a legtöbb városban vagy falun a helyi közösségi élet felpezsdülését is magával hozzák, az összetartozás, a lokálpatriotizmus érzése pedig az életmin?ség alakulásának egyik eleme.
Hozzátette, hogy hamarosan Tatabánya, Esztergom, Szeged, Eger és Kecskemét környékén szervez?dnek újabb ÖkoKörök, ahol mindez majd szóba kerül.
Az egyesület által végzett felmérés szerint a környezet iránt amúgy felel?sséget érz? emberek többsége még a nemes célok érdekében sem hajlandó lemondani a kényelmet szolgáló, már berögzült szokásokról. Ám ha helyette valamilyen vonzó alternatívát kínálnak nekik, akkor arra szívesebben átváltanak, már csak azért is, hogy háborgó lelkiismeretüket megnyugtassák. A benzinfaló autóból sokan e késztetésre ülnek át kerékpárra, a kádban való fürd?zés helyett a kevesebb vizet igényl? zuhanyozást választják, a megmaradt élelmiszert nem a kukába dobják, hanem eljuttatják a rászorulóknak, a reklámok csábításának ellenállva pedig megfontoltabban vásárolnak. Az utóbbi azért is indokolt, mert egy másik felmérés azt mutatja: a megvásárolt árucikkek csaknem 40 százalékára valójában nincs is szükség, 10 százalékát pedig egyáltalán soha nem használják, akár kicsomagolatlanul egyenesen mehetne a sufniba.
– A feleslegesen kidobott pénzre jó példa, amikor a budapestiek drága palackos ásványvizet cipelnek haza, holott a csapból folyó ivóvíz az egyik legjobb min?ség? Európában, ráadásul a nehezen lebomló üres m?anyag palackok hulladékként a környezetet károsítják – ecsetelte Gulyás Emese.
Az emberiség nagy közös adóssága
Idén augusztus 22-én jegyezték az ökológiai túllövés napját, ami azt jelenti, hogy az emberiség akkorra felhasználta az egész évi felélhet? természeti er?forrásokat, amelyeket a Föld fenntartható módon képes el?állítani, és attól kezdve – az év hátralév? hónapjaiban – már a jöv?jét tékozolja el.
– Lényegében kisebb-nagyobb mértékben mindannyian a rablógazdálkodás résztvev?i vagyunk – szögezte le az egyesület szakért?je. – Ez pedig még inkább ráirányítja a figyelmet arra, hogy csínján kell bánni a természeti javakkal. A napi utazások, az étkezés, a bevásárlás, a háztartási gépek m?ködtetése mind-mind az emberiség nagy közös adósságát növeli. A romló helyzetet mutatja, hogy korábban szeptember közepén értük el a túllövés napját, az idén pedig már csaknem egy hónappal el?bb volt e fordulópont.
Az egyesület álláspontja szerint az egyes emberek mellett a politikai döntéshozókat is felel?sség terheli az ésszer?en takarékos élet feltételeinek megteremtésében. E téren már vannak is kedvez? jelek. A környezetet károsító autóközlekedés mérséklésére ugyan az el?városi vasút korszer?sítése lassan halad, de sok településen felgyorsult a városi kerékpár-úthálózat kiépítése. Örvendetes módon elgördültek a bürokratikus akadályok a helyi piacok létesítése el?l is, aminek nyomán rövid id?n belül hozzávet?en már 50 elárusítóhely kapcsolódott be a kereskedelembe: ily módon a környékbeli gazdák által termesztett zöldség, gyümölcs és tejtermék könnyebben jut el a háziasszonyok kosarába. Vagyis a hosszú utazás ökológiai lábnyomával terhelt, gyakran kétes eredet? importélelmiszer helyett több lehet?ség kínálkozik a jó min?ség? hazai termékek vásárlására.
Az egyesület most a „közösség által támogatott mez?gazdaság” elterjesztését készíti el? az e téren már nagy tapasztalatokkal rendelkez? svájci szakért?k bevonásával.
A szisztéma Japánból ered, ahol a helyi háziasszonyok az üzletközpontokban megvásárolható élelmiszerek min?sége miatti felháborodásukban összefogtak, és a környékbeli termel?kt?l közösen szerezték be a friss, egészséges élelmiszert. A már nálunk is sorra alakuló – a többi között Tahitótfaluban és Érden m?köd? -, 30-40 tagot számláló zöldségközösségek lényegében megfinanszírozzák a f?ként biotermékeket el?állító, bizalmukba fogadott gazdák költségeit, aminek fejében a „bérletesek” hétr?l hétre garantáltan vegyszermentes, egészséges zöldséget, gyümölcsöt tehetnek a család asztalára.
– Így a termel? is jól jár, hiszen az állandó vásárlók biztos hátteret teremtenek a gazdaságának – húzta alá a közgazdász-szociológus.