Mármint nassolás céljából, ha folytatni akarom a címben elkezdett mondatot. Szóval a mazsola úgy t?nik egy újabb tökéletes nassolni való-korábban már volt szó az olajos magvak el?nyeir?l is- és remélem a cikk végére mindenki egyet ért majd velem.
A sz?l? és a mazsola fogyasztása szinte felfoghatatlanul régre nyúlik vissza. A vad sz?l? már létezett id?számításunk el?tt 35 millió évvel amikor a Vitis sezonnensis már honos volt a mai Dél-Franciaország területén. A vadászó-gy?jtöget? lakosság valószín?leg ismerte a sz?l?t mint ételt és azt is felismerhette, hogy a sz?l? szárított formában is ehet?, miután a szemek leestek a földre és a napon kiszáradtak. Az újk?korban már szárították és ezzel lehet?vé vált a tárolása az ínségesebb id?kre, vagy könnyen magukkal vihették a vándorlásaik során. Err?l a korai használatról van bizonyíték a mediterrán térségben talált falfestményeken, vagy az Izraelben talált bronzkori leleteken.
Ha ugrunk egy nagyot az id?ben az ókori Rómába érkezünk ahol minden társadalmi réteg számára közönséges mindennapi táplálékot jelentett a kenyérrel és az olívabogyóval együtt. A legédesebb sz?l?t szárították és kulcsfontosságú szerepet játszott a rómaiakra annyira jellemz? hatalmas lakomák menüjében. S?t a római orvosok már el?írták néhány betegség kezelésére. A római legionáriusok segítségével a sz?l? és a bel?le készült termékek terjedtek szerte a birodalomban és a rómaiak után is fontos élelmiszer maradt Európában. A következ? pár évszázadot megint homály fedi amíg a 12. században ismét megjelenik a mazsola. A következ? 200 év , a keresztes hadjáratok, a kereskedelem fellendülése Európa és a Kelet között ismét er?sítette a mazsola népszer?ségét a katonák, az utazók és a kalandorok körében.
Majd ismét egy nagyobb ugrás a modern Európába ahol továbbra is nagyra értékelték mazsolát mint tartós energiaforrást és tápanyagot. A két világháború során a mazsolát ideális eledelnek tartották a katonák élelmezésében. Cukor liszt és tojás hiányában az energiadús mazsola lehet?séget adott hogy a katonák egy kis édességhez jussanak.
Végül miért is ilyen értékes tápanyag/édesség/rágcsálni való a mazsola.
A mazsola természetes formában tartalmaz egy sor értékes tápanyagot és nem utolsó sorban kellemes édes íz?. A szárítás segítségével a sz?l?szem jobban tárolható és szállítható, kevésbé romlékony, és ha jól csináljuk megmarad a tápanyagok kényes egyensúlya úgy, ahogy a eredeti sz?l?szemben. Jó forrása az oldható és oldhatatlan rostoknak, a véd? bioaktív fitokemikáliáknak, cukrai a glukóz és a fruktóz kell? mennyiség? energiát szolgáltatnak, magas kálium és alacsony nátrium tartalmú, valamint összehasonlítva más gyümölcsökkel több benne a vas és a magnézium. Akkor részletesen.
A bór
Eddig nem említettem ugyan, de a mazsola jó forrása a bórnak. 2,2 mg/ 100gr. Egészen kicsi kell bel?le, mégis van néhány dolog amire jelent?s hatással van. Bórhiányos étkezés hatására károsodnak a kognitív funkciók és a finom motoros mozgások id?sebb embereknél. Ezeket a tüneteket kb. 3mg bór napi bevitelével orvosolni lehet. 6mg. elemi bór bevitaelével pedig javítani lehet az arthritisz és oszteoarthritisz tüneteit. Fájdalom és feledékenység ellen -kis túlzással- mazsola !
A rostok
A sz?l?ben lev? cukrok a vízvesztés során alakulnak át rostokká, és a mazsolában már 5gr./100 gr. fruktooligoszaccharid (FOS) található. A magas rosttartalmú étkezés pedig számos civilizációs betegség- elhízás, cukorbetegség, szívbetegségek, székrekedés, vastagbél daganat -kockázatát képes csökkenteni. A fruktooligoszaccharidok ráadásul prebiotikumként is m?ködnek, vagyis nem bomlanak le az emészt?enzimek hatására az emészt?traktusban hanem változatlan formában elérik a vastagbelet. Ott pedig a jótékony bélflóra növekedését segítik el? mert táptalajként szolgálnak számukra. Az emberi immunrendszer egy részét pedig ezek a bélbaktériumok alkotják, tehát ha jól tartjuk ?ket mi is jól járunk. Mazsolával az immunrendszer er?sítéséért!
A bork?sav
A bork?savnak nincs semmi köze a fentebb emlegetett bórhoz, csak a nevükben van némi hasonlóság. Sz?l?ben, mustban, borban és a mazsolában is el?fordul. A mi szempontunkból igen fontos tulajdonsága hogy a bork?sav segíti az étrendben lev? ásványi anyagok biohasznosulását, például a vasét is. Magyarán ha például vassal dúsított gabonafélékhez még mazsolát is adunk növelhetjük a vas felszívódását, valamint ha mazsolát is teszünk mindenféle salátába növelhetjük a vas és a kálcium felszívódását. Eltér?en más gyümölcs-savaktól (mint például almasav és citromsav),a bork?sav változatlanul jut el a vastagbélig, ahol a bélbaktériumok erjesztés útján rövid láncú zsírsavakat készítenek bel?le. Ezek a savak jelent?s szerepet játszanak nemcsak a vastagbél hanem az egész szervezet egészségében. A bork?sav és a fruktánok egyaránt pozitívan hatnak a bélben él? jótékony baktériumainkra, tehát a mazsola tényleg egy prebiotikus élelmiszer.
Ami még számunkra fontos
A mazsola kiváló polifenol forrás (mint quercetin és kaempferol), vannak benne fenolos savak (mint hydroxycinnamic sav és származékai ), triterpének ,és fitoösztrogének (daidzein and genistein) is, továbbá jó forrása a B-vitaminoknak.Igen er?s antioxidáns.
Nézzük a vizsgálatokat
-hetente 3 adag sz?l? /és vagy mazsola fogyasztása 12%-kal csökkenti a cukorbetegség kockázatát. Ebben a vizsgálatban az áfonyatermészetesen megel?zi a mazsolát a maga 26%-ával ,de az alma, a körte, a szilva és a banán mögötte kullog.
-ha ugyanazt a kalóriát mazsolából vagy egyéb snackból fogyasztjuk el a mazsola 23%-kal kevésbé emeli az étkezés utáni glükóz szintet, és pozitív hatása még a cukorbetegséggel összefüggésben mért egyéb értékekre is kiterjed.
– továbbá egy 2013-as klinikai tanulmány szerint a mazsola fogyasztás összefüggésbe hozható a megnövekedett jóllakottsággal és ebb?l ered?en csökkent élelmiszer-fogyasztással, valamint az LDL-koleszterin, a triglicerid, és az oxidált LDL koleszterin szintek szignifikáns csökkenésével.
Ezek szerint megint találtunk egy igazán egészséges rágcsálni valót !
Forrás:
-naturalmedicinejournal.com/journal/2015-07/raisins-improve-glycemic-control ,
– www.nutrition-and-you.com/raisins.
-www.raisins.net/Raisins_and_Health_200810