(MTI) – Közös fellépést hirdettek az egészségügyi ellátás és a dolgozók körülményeinek javítása érdekében több millió európai orvost képvisel? szakszervezetek – tájékoztatta Bélteczki János, a Magyar Orvosok Szövetségének (MOSZ) elnöke hétf?n az MTI-t, jelezve: ha enyhébb eszközökkel nem érnek célt, arra is készen állnak, hogy az országok egészségügyét megbénítsák.

   Mint elmondta, a magyar orvosok érdekeinek képviseletében a MOSZ elnökeként a hétvégén a bulgáriai Várnában részt vett a több mint egymillió alkalmazott orvost képvisel? FEMS (európai orvosszakszervezetek szövetsége) illetve az AEMH (európai kórházi szakorvosok szakmai szervezete) közös munkaértekezletén, amelyen az uniós orvosszakszervezetek megfogalmazták közös felhívásukat az Európai Unió tagországainak kormányaihoz.
Bélteczki János arra is kitért, hogy a résztvev?k egyúttal nagyrabecsülésüket fejezték ki a Visegrádi Karta tagszervezeteinek és biztosították a négy tagország (Magyarország, Lengyelország, Cseh Köztársaság, Szlovákia) orvosszervezeteit fokozott támogatásukról, különös tekintettel az év második felére a négy országban egyszerre tervezett akcióra. Ennek els? lépésében speciális továbbképzéseket szerveznek, hogy az orvosok jogaik és kötelezettségük ismeretében tudatos európai munkavállalókká váljanak, s ezáltal csökkenjen hátrányos helyzetük.
Bélteczki János közölte, ha az ehhez hasonló, enyhébb érdekérvényesítési eszközökkel nem érnek célt, és ha az orvosok foglalkoztatásában továbbra is az európai normákat súlyosan megszeg? intézkedéseket tapasztalnak, akkor a szervezetek arra is készen állnak, hogy az országok egészségügyét megbénítsák, az orvosok tömegesen hagyhatnak fel a munkavégzéssel.
Az AEMH és a FEMS képvisel?i Várnában egyetértettek abban, az egészségügyi rendszerek min?ségének fenntartása az összes EU-tagállamban megkívánja, hogy rendezett munkakörülményeket teremtsenek az európai kórházi orvosok számára.
Mint Bélteczki János elmondta, a közös felhívásban a szervezetek egyebek mellett azt követelik: a kórházakban fejlesszék a szakmai és technikai feltételeket, hogy azok az elfogadott, nemzetközi tudományosan kidolgozott normáknak megfeleljenek. Követelik továbbá, hogy garantálják az alkalmazott orvosok számára a szakképesítésüknek megfelel? jövedelmet: az alapbérük érje el az országos átlagjövedelem 2-3-szorosát, de minimum az Európai Unió országainak átlagos orvosbérét kapják meg.
Ezen felül a követelések között szerepel, hogy segítsék az orvosok szakmai és magánélete közötti kiegyensúlyozottabb életritmus kialakulását, illetve az, hogy a tagállamok nemzeti alaptörvényébe azonnali hatállyal teljes mértékben iktassák be a munkaid?-direktíváról szóló törvényt – tette hozzá a MOSZ elnöke.
Bélteczki János megjegyezte, hogy a magyar parlament el?tt lév? egészségügyi salátatörvény is számos ponton tovább puhítja az európai munkaid?-direktívának korábban megfelel? szabályokat, s?t a rendelkezések bizonyos pontokban – mint fogalmazott – „határozottan és ordítóan” ellentmondanak az uniós szabályozásnak.
A MOSZ elnöke azt is elmondta, hogy az eredeti tervek szerint a 12 órát meghaladó munkavégzést kötelez?en akarták megszabni. Ebb?l az egyeztetések után született meg az a javaslat, hogy havonta két alkalommal a munkáltató 24 órásra b?víthesse a 12 órás munkavégzést. Ezen felül a kötelez? készenlétek számát négyr?l tízre emelték, a hagyományos munkarendben dolgozó orvosoknak pedig a munkavállaló szabja meg pihen?napjait. Bélteczki János úgy fogalmazott: mindezek alapján nem tudják azt mondani a kollégáknak, hogy elégedettek lehetnek.
Hétf?n az Országgy?lés egészségügyi bizottságának ülésén is hosszas vita folyt az egészségügyi salátatörvény munkaid?-beosztást szabályozó passzusairól. Ezekhez több ellenzéki módosító indítványt is benyújtottak, de végül a bizottság többségi döntéssel valamennyit leszavazta.
Páva Hanna az egészségügyi ágazatvezetés helyettes államtitkára azt mondta: a tárca javaslata – mint azt korábban többször is leszögezték – az ügyeletek, készenlétek, önként vállalt túlmunka vonatkozásában csak egy-két helyen tartalmaz érdemi módosítást.
Gyenes Géza, a bizottság jobbikos alelnöke felháborodott azon, hogy Páva Hanna azt állította: az ágazat érdekeit véd? szervezetek beleegyeztek abba, hogy a napi 12 órás munkaid?t a munkáltató egyoldalúan 24 órára b?víthesse. A jobbikos képvisel? ugyanakkor megnyugtatónak nevezte a helyettes államtitkárnak a katasztrófahelyzetben történ? egészségügyi ellátással kapcsolatban adott azon válaszát, amely szerint az egészségügyi dolgozók kirendelésének határidejét, illetve egyéb részletszabályokat egy külön végrehajtási rendeletben rendezni fogják.