Kerek repkény – Támogatja a tavaszi méregtelenítést

A kerek repkény (Glechoma hederacea) a kora tavasszal virágzó gyógynövények közé tartozik. Származási helye Európa. Finom ízű, egészséges és egyben „tradicionális”. Közkedveltségét a népi elnevezések sokasága tanúsítja: folyófű, katonapetrezselyem, kerek nádrafű, kétikszrepkény, macskagödölye, macskatök, pokolvarfű és földiborostyán. Őseink átsegítették a repkényt az óceánon túlra is, így a földi borostyán elterjedt az egész világon.

Európa kontinentális éghajlatú területeiről (Skandináviától Spanyolországig) gyorsan átkerült Ázsiába (Japánba), Észak-, valamint Dél-Amerikába, sőt Ausztráliába is eljutott. A kerek repkény az alföldeken és a hegyekben (700 m-es tengerszint feletti magasságokban) is igen jól érzi magát. A  nedvesebb talajt kedveli, de a közvetlen napsugárzást is kitűnően bírja. Kúszónövényként mezőkön, domboldalakon, hegyoldalakon, legelőkön, erdőkben, parkokban és akár a kiskertek pázsitján is sűrű szőnyegtakarót képes kialakítani.

Virágzó szőnyeg

A  kerek repkény az árvacsalánfélék családjába tartozó, évelő növény. Szív alakú, fogazott szélű levelekkel borí- tott, szögletes, kúszó növényszárából kékeslila, illatos virágokkal ékesített szárak növekednek 10-50 cm magasságba. Virágai kettesével vagy hetesével fejecskékbe rendeződnek, kétajakúak és júliusig virágoznak. Megtermékenyítés után aszmagokká válnak. Kétféle módon szaporodik: minden virágból általában 4 mag fejlődik, amelyekkel a növényszár lehajlik és a magok a földbe kerülnek. Itt gyorsan kicsíráznak vagy a magokat szétviszik a hangyák. Az akár 1 méter hosszú, kúszó növényszárai a csomós ízületeknél gyökeret ereszthetnek és összehajolhatnak más növények száraival. Így akár több tíz méternyi hálót is létrehozhat. A „zöld szőnyegeket” bizonyos esetekben, pl. sziklakerteken dekoratívnak tekinthetjük, ám máshol (pl. a mezőkön, termőterületeken) agresszív gaznak vélhetjük. A  repkényt virágzása idején kell begyűjteni. Az egész szárát száríthatjuk (óvatosan, hogy ne vesszenek el az illóolajai, árnyékban, max. 30 °C-on). Leveleit a növény elvirágzása után is begyűjthetjük, amikor már egy kicsit nagyobbak és erőteljesebbek. Hatóanyagainak bonyolult rendszerét még nem sikerült teljesen azonosítani. Az emberi szervezetre kifejtett hatása még ma is kutatások tárgyát képezi. A repkény cserzőanyagokat (akár 7%-ban), keserűanyagokat (glechomin), flavonoidokat és rozmaringsavat, illó- olajokat (menton, pulegon), szaponinokat, C-vitamint, ásványi anyagokat (főleg káliumot) és még sok más, jótékony hatású összetevőt tartalmaz.

Sokféle gyógyhatás

A  repkény a népi gyógyászatban már több ezer évvel ezelőtt kivívta magának vezető pozícióját. Homérosz és Galénosz nagyra becsülte a hatásait. A  középkorban mágikus növényként tisztelték, amely képes megvédeni az embert a pestissel és a boszorkánysággal szemben. Európában sokáig „svájci teaként” emlegették. A kerek repkény légúti betegségek – köhögés, asztma, légszomj – gyógyításában igen eredményes, elősegíti a hurut feloldását. Korábban tuberkulózis (tbc) gyógyítására is használták. Ugyancsak bevált az emésztőrendszeri és a kiválasztási problémák kezelésében. Fokozza az étvágyat, segítséget nyújt bélgyulladásban, puffadásban és hasmenésben, húgyhólyag- és húgyúti gyulladásban. Hosszan tartó használata segít feloldani a húgy- és epeköveket, elhajtja a vesehomokot, valamint bizonyítottan jótékonyan hat gyermekek ágybavizelése esetén. Főzete külsőleg enyhíti a kiütéseket, az ekcémát és a gennyes sebeket. Vitamintartalma részleges vitaminhiányban, influenzás megbetegedések esetén és tavaszi méregtelenítő kúrákban is hatékony lehet. Lovaknál és szarvasmarháknál mérgező hatású. Több százéves tapasztalat igazolja viszont, hogy az emberre nézve teljesen ártalmatlan, sőt valószínűleg gyermekeknél sem okoz gondot, bár ez utóbbi bizonyítása még várat magára. Különböző gyógynövénykeverékekben is megtalálható (útifűvel, fekete bodzával stb. együtt). Készíthetünk belőle toroköblögetőt, hurutoldó szirupot vagy akár olajat is (visszerekre vagy aranyérre kiváló).

Helye van a konyhában

Kellemes aromájának, pikáns ízének köszönhetően a konyhában is megjelenhetett az elmúlt évszázadokban. Friss (vagy szárított) növényszárával változatosan ízesíthetők, egészségesebbé tehetők a tavaszi levesek, saláták, mártások, szendvicskrémek. Húshoz, zöldséghez, fasírtba, omlettbe vagy akár a ma divatos smoothie-ba is kiváló. Kombinálható snidlinggel, petrezselyemlevéllel, koriander zölddel, tárkonyfűvel, medvehagymával, esetleg a zsenge csalán levelével. Gyógynövényboltban nehéz rátalálnunk. A  „szedd magad” az egyetlen módja annak, hogy e remek gyógynövény előnyeit Önök is megismerhessék. Az első kivirágzott kerekrepkény nyitotta meg a gyógynövények idei szezonját.

Vladimír Vonásek

Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette: Németh Imréné Éva fitoterapeuta, természetgyógyász,