Károsodás érheti a csecsemő agyát ha játékból picit feldobáljuk

(MTI) – Frontális ütközéshez hasonló hatása van az egy éven aluli gyerekre, ha valaki megrázza, mert a csecsemő még nem tudja megtartani a fejét – figyelmeztet a megrázott gyerek szindrómára a Semmelweis Egyetem közleménye.

 A megrázott csecsemő feje erős gyorsulásokkal és lassulásokkal ide-oda billeg, miközben az agy csúszkál a koponyán belül. Néhány másodperc is elég ahhoz, hogy a kemény agyhártya alatt elszakadjanak az erek, vérömlenyek keletkezzenek és súlyosan károsodjon a baba agya.
Rudas Gábor, a Semmelweis Egyetem MR Kutatóközpont igazgatója évente mintegy öt hasonló esettel találkozik, de ez szerinte csak a jéghegy csúcsa.
„Ha valaki egyszer megrázta a gyermekét, általában megteszi többször is. A vérömleny nem feltétlenül okoz azonnali klinikai tüneteket, a felnőttek gyakran nem is sejtik, milyen súlyos sérülést okoztak a babának. Amikor végül mégis hozzánk kerül a baba, az MR vizsgálat során azt látjuk, hogy az agy mindkét oldalán különböző idejű vérzések vannak, meg tudjuk mondani, milyen rétegekben van a vérzés, és az mennyire friss, és azt is, hogy az agyállományban milyen károsodás lépett fel” – magyarázta a szakember.
Az egyévesnél fiatalabb csecsemők között a bántalmazás a második leggyakoribb halálok, a baba rázása pedig a 0-3 éves korú gyerekeket érintő leggyakoribb bántalmazási forma. Általában a szülők vagy a gondozók idegességükben, tehetetlenségükben, kontrollt vesztve rázzák meg a vigasztalhatatlanul síró kisbabát anélkül, hogy tisztában lennének a következményekkel, de előfordul olyan eset is, hogy durva játéktól, levegőbe dobálástól szenved agykárosodást a gyermek.
Egy kanadai felmérés szerint a babák ötöde belehalt a gyakran csak néhány másodperces rázásba, a túlélők több mint fele pedig idegrendszeri károsodást szenvedett, 65 százalékuk látássérülést. A megrázott csecsemő szindróma a leggyakoribb halálok a traumás fejsérülések között, az Egyesült Államokban évente 1200-1400 gyerek sérüléséért vagy haláláért felelős a National Center on Shaken Baby Syndrome elnevezésű szervezet adatai szerint – olvasható a közleményben.
Később már maga a szülő, gondozó is látja, hogy baj van a gyermekkel, bár a klinikai tünetek sokfélék lehetnek: hányhat, letargiás lehet a baba, nem mozog, vagy éppen túlságosan nyugtalan. A védőnő, vagy a gyermekorvos is sokszor csak annyit sejt, hogy valamilyen központi idegrendszeri problémája lehet a csecsemőnek. Mivel a megrázott gyerek szindróma általában semmiféle látható sérüléssel, töréssel nem jár, ezért ritkán gyanakszanak bántalmazásra. Az egyetlen külső jel a feszülő kutacs lehet, hiszen az agyban mindent kitölt a vér.
Mint Rudas Gábor elmondta, a mágneses rezonanciás (MR) vizsgálat ilyenkor az agyhártya alatti kétoldali vérzéseket és az agyödémát állapítja meg, míg a szemfenékvizsgálat világosan mutatja, hogy a retina erei is bevéreztek. Ha ez a három tünet együtt van, akkor nem kérdés, hogy mi történt, 100 százalékos biztonsággal meg lehet mondani, hogy ez “shaken baby” szindróma.