Javítsuk ki az embert …vagy mégse?

Aggasztja az amerikaiakat az embert okosabbá tev? agyi implantátum, a szintetikus vér, amit?l sokkal gyorsabbá, er?sebbé és kitartóbbá válik, nemkülönben a születend? gyermek megszerkesztett génjei, amivel kiiktatják életéb?l a súlyosabb betegségeket – ez derült ki a Pew Research Center felméréséb?l.

A felmérés a nagyközönség reakcióját vizsgálta a tudományos haladás eredményeinek alkalmazására: ‘az ember feljavításának’ három speciális esetében.

Az országosan reprezentatív vizsgálatban több mint 4700 feln?tt véleményét kérdezték meg: a génszerkesztésr?l, amely az újszülöttet megmenti a súlyos betegségekt?l, az agyi implantátumról, ami feljavítja a koncentráló és információfeldolgozó képességet, és a szintetikus vér-átömlesztésr?l, amit?l sokkal gyorsabb, er?sebb és kitartóbb lesz.

Az amerikaiak többsége (68%) nagyon vagy bizonyos mértékig aggódik a génszerkesztés miatt, az agyi implantátum miatt (69%), és a szintetikus vér-átömlesztés lehet?sége miatt. A megkérdezettek fele lelkesedik értük. Jó néhányan azt mondták, egyidej?leg lelkesednek is és aggódnak is, de az aggódás felülmúlja a lelkesedést.

„Az orvosi biotechnológia fejl?dése felgyorsult, ami vitákat támaszt a társadalomban arról, hogyan használjuk ezt a technológiát és melyik használata helyes. Ez a kutatás arra enged következtetni, hogy az amerikaiak nagyrészt óvatosak az új technológia használatában, ha a jelenlegi emberi képességeken túlmen? lehet?ségekre adnak módot” – mondja Cary Funk, a Pew Research Center társigazgatója.

Többen mondták a megkérdezettek közül, nem kívánják, hogy az agyukat (66%) vagy a vérüket (63%) ‘felturbózzák’, mint ahányan szívesen vállalnák azt (32% és 35%).

Azon a kérdésen azonban er?sen megosztott az amerikai társadalom, hogy akarják-e, hogy gén-szerkesztéssel megel?zzék a betegségeket a gyermekükön (48% akarná, 50% nem).

A többség úgy nyilatkozott, hogy ezek a lehet?ségek az egyenl?tlenséget er?sítenék. Például, 73% hiszi azt, hogy az egyenl?tlenség növekedni fog, ha lehet?vé válik az agyi implantátum beültetése, mert kezdetben csak a gazdagoknak lesz elérhet?.

És tízb?l heten azt jósolják, hogy ezek a technológiák hozzáférhet?ek lesznek, még miel?tt alapos tesztelésen mennének át, vagy alaposan megértenék azokat.

Emellett a megkérdezettek egy jelent?s része nem biztos benne, hogy ezek a beavatkozások morálisan elfogadhatók lennének, több ember mondja, hogy az agy és a vér feljavításának olyan negatív oldala van, ami a társadalmi hasznát tönkre teszi.

Egy kicsivel pozitívabban ítélik meg a gén-szerkesztést: 36% szerint több haszna lenne, mint kára, míg 28% gondolja azt, hogy több lenne a negatív következménye, mint a haszna.

A vélemények megint er?sen megoszlottak, amikor arra az alapvet? kérdésre került sor, vajon ezek a fejlesztések ‘beleavatkozások-e a természetbe’, és átlépnek-e egy határt, amit nem kellene, vagy különböznek-e azoktól a módoktól, amelyekkel az emberiség törekedett önmaga tökéletesítésére.

Például, az emberek 49%-a válaszolta azt, hogy a m?-vér transzfúzió, amivel a fizikai képességek feljavítását végzik, beavatkozás a természetbe, míg majdnem ugyanennyi szerint (48%) nem különbözik az emberiség által használt módoktól.

Az amerikaiak nézetei ezekr?l a kérdésekr?l er?sen függtek a vallásosságuktól: minél vallásosabb volt egy ember, annál kevésbé üdvözölte a ‘feljavítási lehet?ségeket’.

A másik ok, ami miatt kevésbé voltak elfogadóak az ilyen extrém változásokat okozó feljavítások iránt, az, hogy állandó, nem-visszacsinálható változást okoz.

A n?k jóval óvatosabban néznek szembe az orvostudomány fejl?désének áldásos eredményeivel:

Kevesebb n?, mint férfi mondta, hogy szeretné, ha a gyermeke génjeit szerkesztenék (43% az 54%-kal szemben), kevesebben akartak maguknak agyi implantátumot (26% a 39%-kal szemben), vagy szintetikus vért (28% a 43%-kal szemben).

És kevesebb n? mondta, hogy ezek a javítások hasznára lesznek a társadalomnak.

Független.hu