Kilencven éve, 1922. március 25-én halt meg Hugonnai Vilma, az els? magyar orvosn?, a magyarországi n?képzés ügyének kiemelked? alakja. 

  Hugonnay Vilma 1847. szeptember 30-án született Nagytétényben egy grófi család ötödik gyermekeként. A szeretet hiányát korán megtapasztalta, mert tüd?beteg édesanyja gyermekeit – a fert?zés veszélyét?l tartva – naponta csak néhány percig láthatta. Vilmát házitanító oktatta, majd egy leánynevel? iskolába került, és 18 évesen férjhez ment a nála húsz évvel id?sebb Szilassy György földbirtokoshoz.
Rövid ideig Vasadon éltek, majd Pándra költöztek, ahol az ifjú feleség sokszor töltötte napjait magányosan. Unalmát enyhítend? szépirodalom helyett orvosi könyveket tanulmányozott, és gyógyította a körülötte él?ket. Egy újsághirdetésb?l tudta meg, hogy a zürichi egyetem orvosi fakultásán n?ket is képeznek, s külföldieket is felvesznek. Vilma rögvest beadta jelentkezését, tanulmányainak költségét – mivel férje vagyonuknak már nyakára hágott – ékszerei eladásából teremtette el?.
Svájcban sz?kös körülmények közt élt, nevéb?l ekkor hagyta el a nemesi y végz?dést. Diplomáját 1879-ben szerezte meg, a gyakorlatok során ügyes sebésznek bizonyuló asszonynak még állást is ajánlottak. ? mégis hazatért, mert itthon akart gyógyítani – egy ideig azonban nem tehette. Diplomáját a magyar jogszabályokra hivatkozva nem fogadták el, így Hugonnai Vilma csak szülészn?ként tevékenykedhetett; az otthonában nyitott rendel? kapuján a felirat mutatta: gróf Hugonnai Vilmaokleveles bába.
Házassága megromlott, válása után másodszor az eozin-mázat felfedez? vegyész, akadémikus, m?egyetemi tanár Wartha Vincéhez ment feleségül. Férje kérésére felhagyott a szülészn?i gyakorlattal, és az elméleti kérdések felé fordult. Nemcsak orvosi tárgyú írásai jelentek meg, hanem a n?k egyenjogúságának témájában is publikált. Ismeretterjeszt? el?adásokat tartott, egyik alapítója volt az Országos N?képz? Egyesületnek, ahol ingyen oktatott egészségtant, gyermekgondozást, betegápolást, egy ideig az ? vezetése alatt m?ködött a magyar bábák egyesülete.
Miután Magyarországon 1895-ben rendelet jelent meg arról, hogy n?k is jelentkezhetnek egyetemi képzésre, Hugonnai Vilma férje biztatására ismét diplomája elismerésére folyamodott. Néhány vizsgát követ?en 1897. május 14-én, ötvenévesen az els? magyar n?i orvossá avatták. Most már élhetett orvosi hivatásának, els?sorban n?ket és szegényeket gyógyított, sokaktól honoráriumot sem fogadott el. Magánélete azonban tragikusan alakult: el?bb egyik lányát vesztette el, majd férje is meghalt.
Hugonnai Vilma több n?knek szánt felvilágosító m?vet írt. El?bb A n?mozgalom Magyarországon cím? tanulmányát publikálta, majd 1907-ben megjelent A n? mint háziorvos cím? munkája. A m? egy német könyv fordításán alapul, de saját gyakorlatának ismereteivel egészítette ki, els?sorban a n?i és gyermekbetegségek témájában, és az kora egészségápolási kézikönyvének számított.
Az els? magyar orvosn? gyógyító hivatásától élete végéig nem szakadt el. Amikor kitört az els? világháború, hatvanhét évesen elvégzett egy hadisebészeti tanfolyamot, részt vett a sebesültek ellátásában, és orvosn?ket szervezett a vöröskeresztes hadikórházakban végzend? betegellátásra. Orvosi munkáját 1915-ben kitüntetéssel ismerték el.
Utolsó évei magányosan teltek. Hugonnai Vilma 1922. március 25-én halt meg Budapesten szívszélh?dés következtében, hamvai a Kerepesi úti Nemzeti Pantheonban nyugszanak. Halálakor több száz orvosn? gyógyított Magyarországon.

Forrás :MTI