Mi is az a magyaros vendégszeretet? Etetjük-itatjuk-jóltartjuk és marasztaljuk a betér?t. Bármilyen furcsa is az el?z? mondatok nem valami gasztronómiai értekezést vezetnek be hanem egy rövid eszmefuttatást amely a Mit szedjünk télen témakör következ? darabja.
Paracelsus elhíresült ismert mondása, amely szerint “a halál a bélben lakozik”, mára sem veszítette el aktualitását – azzal a kiegészítéssel és felismeréssel, hogy az egészségnek, a szervezet egyensúlyának alapja és lehet?sége is a belekben van. Mióta tudjuk hogy a testünkben nem csak mi lakunk, hanem a velünk él? baktériumaink közössége is- amelyek igencsak bele tudnak szólni abba hogy érezzük magunkat-azóta folyik a kutatás mit csinálnak annyian a bélrendszerünkben, mi mindent tudnak befolyásolni az egészségünk szempontjából, mi mindent tesznek meg értünk-mellékesen szólva magukért is-hisz ha a gazda jól érzi magát akkor nekik is jobb.
Pedig nélkülük születünk esetleg az anyai mikrobiome talán képes átjutni a placentán, vagy a születés folyamán kerül be a baba bélrendszerébe.Aztán ezek az anyai baktériumok elkezdik kinevelni a sajátot. Mert mindenkinek van egy rá jellemz? saját flórája bár a kutatások szerint az együtt él? családtagok bélflórája sokban hasonlít egymáshoz. Az újszülött bélflórájában amikor megszületik illetve ameddig csak anyatejjel táplálják 95-98%-ban csak jótékony baktériumok találhatók.A vegyes táplálkozás bekövetkezte után a jótékony törzsek patogén vagy potenciálisan patogén törzsekkel keverednek és feln?tt korra 40-45%-os jótékony flóra jelenlétét jelölik meg a kívánatos alsó határnak. Hazai felmérések alapján a magyar feln?tt lakosság vastagbelében a “jótékony baktériumok “jelenléte nem haladta meg a 12%-ot. Pedig szükségünk van rájuk mert a probiotikus baktériumflóra jelent?sen befolyásolja a gazda szervezet immunválaszát. Ez a valószín?tlenül alacsony szám azt mutatja mindenkinek el kéne gondolkodnia mit tudna tenni a saját és az „albérl?k ” egészségének védelmében.
Mint olyan sok mindent ezt a dolgot is nagyban befolyásolhatja az étkezésünk. Egy korábbi cikkünkb?l idézve a bajok egyik forrása megváltozott táplálkozási szokásainkban keresend?:
A nyugati étrend nagy problémája hogy nem táplálja a bél egészét ,csak a gasztrointesztinális traktus fels? részét, minden feldolgozott élelmiszer könnyen felszívódik , és nem jut el az alsóbb bélszakaszokhoz- mondja Stephen O’Keefe gasztroenterológus (University of Pittsburgh)
És még egy: kiderült az is hogy az egészség egyik fontos kulcsa a vastagbélben végbemen? fermentációs folyamatok léte!
Az étkezésb?l hiányzó rostok miatt azonban szinte éheznek a lakosok a vastagbélben.
O’Keefe és többen mások is meg vannak arról gy?z?dve hogy a mindennapossá vált számtalan bélrendszeri betegség okozója a nyugati étrendre jellemz? egyensúlyhiány.A megváltozott emberi táplálkozás már nem táplálja az egész szuper organizmust,csak a mi emberi lényünket.Úgy étkezünk mintha egyedül lennénk, miközben úgy kellene étkeznünk hogy figyelembe vegyük :sok trillióan élünk együtt egy testben.
Akkor mit tehetünk azért hogy jól érezzük magunkat, ellenálljunk a télnek, influenzának, náthának?
-Az A variáció szerint a rövidebb út hogy készen kapható probiotikumokkal próbáljuk feltunningolni kihalásra ítéltetett vagy a kártékonyak által háttérbe szorított bélflóránkat, majd teszünk róla hogy ha már feler?sítettük ?ket maradjanak is életben, tehát úgy étkezünk hogy nekik is jó legyen. A piacon számos étrend kiegészít? és gyógyszernek min?sül? termék is kapható amely probiotikumot tartalmaz.
-B variáció a hosszabb út hogy kineveljük teljes egészében a sajátunkat magunknak-természetesen megint az étkezésen a hangsúly.
Szóval a lényeg :ne úgy étkezzünk mintha csak mi magunk lennénk .A jótékony baktériumflórának élelemre van szüksége és ezt a fajta „élelmiszert” prebiotikumnak szoktuk nevezni. Prebiotikum minden olyan élelmiszer amelyet emészt?rendszerünk fels? traktusában (szájüregben gyomorban vékonybélben ) változás nélkül áthaladnak, számunkra emészthetetlennek min?sülnek viszont serkentik a vastagbél mikrobáinak növekedését és aktivitását.És ezek alapvet?en a rostok, legyenek vízben oldhatók vagy nem. Ha valamilyen terméken ilyen összetev?ket olvasunk fruktooligoszaccharidok, galaktooligoszaccharidok, inulin, leván,laktukóz,izomaltooligoszaccharidok, xilooligoszaccharidok nos ezek a legjobbak. De természetesen a teljes ki?rlés? termékek rostjai is megteszik.Rövid felsorolás: hüvelyesek, ?rölt lenmag, búzakorpa, zabkorpa, zabpehely, rozs, búzacsíra, szezámmag, árpapehely, teljes ki?rlés? kenyér, paradicsom, vöröshagyma,fokhagyma káposztafélék, paprika, sz?l?, szilva, körte, málna, ribizli, banán, burgonya, sárgarépa, tökfélék, cékla, spenót, alma
Tehát semmi különleges vagy drága dolog!
Csak természetesen: probiotikus savanyú káposzta