Gyűszűvirág

A gyapjas gy?sz?virág (Digitalis lanata), a Scrophulariaceae családjába tartozó fokozottan védett növényfaj. Nevét onnan kapta, hogy virágzati tengelye és csészelevelei sz?rösek, gyapjas-molyhosak. Kétéves növény, els? évben t?rózsát alkotó leveleket fejleszt. Dús füzért alkotó virágait a második évben hozza. A virágok pártája fehér vagy sárgásfehér szín?, vörösbarnán erezett. Magassága kb 50-130 cm, a szár alján nagy, hosszúnyel?, lándzsa alakú t?levelei vannak. Er?sen mérgez? növény, levelei gyógyhatású anyagokat tartalmaznak, ezért a növényt termesztik is.

A gyapjas gy?sz?virág Délkelet-Európából származó, a világon sokfelé elterjedt növényfaj. Leginkább száraz sztyepréteken, sziklagyepeken, pusztafüves lejt?kön, karsztbokorerd?kben terjedt el, a világ szinte minden kontinensén (az Antarktiszt kivéve).

F? hatóanyagai az A-tól E-ig jelölt lanatosidok. Ezeket köznapi néven szívre ható glikozidoknak is nevezhetjük. Ha a cukor részt eltávolítjuk olyan hatóanyagokat kapunk mint a digitoxin, gitoxin, digoxin, digitalin és gitaloxin.

A drog (Digitális lanatae folium) 1 százalék, szívre ható glikozidot tartalmaz, melyb?l szíve­légtelenség kezelésére használt gyógyszereket állítanak el?. Er?s hatású hatóanyagai miatt háziszerként való használata kerülend?.

Magyarországon vadon a következ? helyeken fordul el?: Bükk, Gödöll?i-dv, Pilis, Budai-hg, Bakony, Mecsek-alja, Baranyai-dv, Dráva-sík, Szekszárdi-dv, Mez?föld, Tengelici-hv, Szentendrei-sz, Duna-Tisza köze. Fokozottan védett, természetvédelmi értéke: 100.000 Ft.

Másik jól ismert  gy?sz?virágunk a piros gy?sz?virág (Digitalis purpurea)  Magyarországon vadon nem fordul el?, azonban kertekben dísznövényként használják. Vad változataiban a glikozidok mennyisége csak 0,1-0,6 %. Ezek f?leg a purpurea-glikozid A, amely digitoxint eredményez, és a glikozid B amely a gitoxin prekurzora.

Bár az ókori Rómában a gy?sz?virág már ismert gyógynövény volt,  szívelégtelenség kezelésére Európában csak a 10. század körül tért vissza. Széles körben azonban nem használták egészen a 1700-as évek végéig, amikor   William Withering brit orvos tudományos kutatása alátámasztotta a hatást. A még ma is gyógyszerként használt digoxint 1957-ben izolálták a gyapjas gy?sz?virágból. A gyógyszer ugynevezett pozitív innotróp hatást gyakorol a szívre, vagyis a szívizom összehúzódás ereje növekszik, ezáltal nagyobb mennyiség? vér kerül az erekbe. A digoxin azonban igen kis terápiás ablakkal rendelkezik, tehát kicsi a különbség a hatékony és a mérgez? dózis között. A terápia veszélyességéhez hozzátartozik, hogy a digitalis-glikozidok felhalmozódnak a szervezetben, és nagyon lassan ürülnek ki. Emiatt a rosszul megválasztott gyógyszeres terápia is okozhat mérgezést. Napjainkban  már ritkán alkalmazzák.

A  népgyógyászatban köhögésre, vízhajtásra, epilepsziára használták, mivel azonban az egész növény mérgez?, házilagos használata nem javasolt.

 A növénnyel, vagy a gyógyszerrel történ? mérgezés jelei az elmosódott látás, az összesz?kült pupilla, szédülés, túlzott vizelés, fáradtság, izomgyengeség, émelygés, er?s de lassított pulzus, reszketések, és hányás, súlyosabb esetekben zavartság, rángatózások, és  halál. A krónikus digitálisz mérgezést vizuális halucinációk, sárga-zöld színlátás, és gasztrointesztinális problémák jellemzik.

És végül egy történet, ami lehet igaz is… vagy mégsem? A fáma szerint Vincent Van Gogh gy?sz?virágot szedett az epilepsziájára, és utolérte a tipikus mellékhatás, mindent sárgában látott. Talán emiatt a mellékhatás miatt választotta festményein oly gyakran a sárga színt?