A grépfrút (Citrus paradisi) a Karib térségből származik, és először a 18. század közepén, Barbadoson fedezték fel. Felfedezői, ki tudja miért, “tiltott gyümölcsnek” nevezték el, anélkül, hogy tudták volna, micsoda gyógyerő lapul a belsejében.
A közhiedelem szerint a grépfrút valahol Jamaica szigetén jött létre a pomelo (Citrus maxima) és a narancs véletlenszerű kereszteződéséből. A grépfrútfa örökzöld növény, akár 25 méteres magasságba is megnőhet, sokáig él, és a régi példányok törzsének átmérője 2,5 méter is lehet. Sötétzöld, fénylő levelei vannak, és apró, fehér virágai csodálatosan illatoznak.
A grépfrút fogyasztása a ’70-es években, az ún. grépfrútdiéta népszerűségének köszönhetően hihetetlenül megnőtt. Ez a fajta fogyókúra tekintettel a gyümölcs magas rost- és alacsony kalóriatartalmára 4,5 kg leadását ígérte 10 nap alatt. Tudományos kutatások eredményei rámutattak arra, hogy a grépfrút fogyasztása valóban előnyös lehet a fogyni vágyók számára. A grépfrút evése közben ugyanis csökken a vér inzulin- és cukorszintje, ezért valószínűleg segít megelőzni a cukorbetegség kialakulását.
A grépfrút az utóbbi néhány évben a gyümölcsök egyik legnagyobb visszatérője. Nemcsak hogy a magjából és a héjából kisajtolt olaj a konyhaművészek egyik kedvenc alapanyaga lett, és hogy a fa virágából készült kivonattal az emberek elűzik az álmatlanságot, de a grépfrútmagokra, amelyek korábban vagy a szemetesben vagy jobb esetben a virágcserépben végezték, most néhány gyógyszerészeti cég vetett szemet, és csodák csodájára csillagzatuk egyre magasabbra emelkedik. Laboratóriumi kísérletek bizonyítják, hogy a grépfrútmag gazdag forrása a C vitaminnak, a rendkívül fontos levélsavnak (B9 vitamin), a káliumnak (K), a vasnak (Fe), a kalciumnak (Ca), valamint több, jelentős bioflavonoidnak (quercetin, hesperidin, rutin, apigenin, campherol és naringenin). Ezen hatékony anyagok összességének hihetetlenül erős antimikrobiális hatása van. Korlátozza egy sor baktérium- és vírusfajta növekedését, de meggátolja a gombásodást is, és felveszi a harcot a nem kívánt, élősködő parazitákkal, kezdve az egysejtűektől egészen a többsejtű organizmusokig. Ennek a természetes szubsztanciának a kivételességét először 1980-ban egy bizonyos Jacob Harich vette észre, aki meglepődött azon, hogy a grépfrútmagok nem rohadtak el a trágyáján. Harich, az egykori nukleáris fizikus, abban az időben pedig orvos (immunológus és nőgyógyász), illetve amatőr kertész azonnal megragadta a kínálkozó lehetőséget, és elkezdte vizsgálni ezt a különleges fenomént, amiért később nem kevés elismerést zsebelhetett be. Harichnak köszönhetően a grépfrútmagok használata 1990 óta széles körben elterjedt, és a szóban forgó varázslatos szubsztancia kihasználhatóságának listája azóta is folyamatosan bővül. A grépfrútmag-kivonatot az egész világon az angol GSE (Grapefruit Seed Extrakt) rövidítés alatt ismerik. A kivonat alapanyaga egyrészt maga a mag, másrészt a gyümölcs héja alatt található fehér gyümölcshús.
A GSE elsősorban az antibiotikumok természetes alternatívája. A baktériumtörzsek egyre jobb alkalmazkodóképessége miatt ugyanis az antibiotikumok lassan, de biztosan egyre hatástalanabbakká válnak. Klasszikus példája ennek az alattomos Staphylococcus aureus, amely a “húsfaló” gúnynevet kapta, és amely súlyos, gyakran halálos gyulladásokat okoz. Ez a problémás baktérium bizonyítottan immunis napjaink valamennyi antibiotikumára, de a GSE nagyon megbízhatóan ki tudja írtani. Az antibiotikumok ráadásul tönkre teszik a belek és a hüvely természetes mikrobiális populációját. Eme hatás kellemetlen következményeit valószínűleg már mindenki átélte, aki kénytelen volt hosszabb ideig antibiotikumokat szedni. A GSE ebből a szempontból rendkívül kíméletes a bakteriális flórához, és csupán a káros baktériumtörzsekre hat negatívan. Most találomra megemlítek néhány olyan baktériumtörzset, amelyek az emberi szervezetre károsak, és amelyek ellen a grépfrútkivonat rendkívül hatásosnak bizonyult. Ezek a hasmenéses bélbetegséget okozó Salmonella typhi és a Shigella dysenteriae, a húgyútak fertőzését előidéző Escherichia coli és Klebsiella pneumonie, a légzőszervek megbetegedését indukáló Legionella pneumophila, és nem utolsó sorban az ellenőrizhetetlen izomgörcsökben, esetleg idegrendszeri zavarokban megnyilvánuló tetanusznak hívott betegség kiváltója a Clostridium tetani.
Bizonyítást nyert továbbá az is, hogy a GSE fölöttébb hatékony a ginekológiai gyulladások kezelésekor is. Az említett gyulladások megjelenése mögött rendszerint a Candida albicans erjesztőgomba, a modern társadalomban fellelhető gombás megbetegedések legelterjedtebb kórokozója áll. Ez a mindenhol jelenlevő gomba azonban nem csak a vaginális nyálkahártyára “összpontosítja figyelmét”, de képes behatolni a véráramba, mélyen a szövetekbe, a belső szervekbe, és akár az egész szervezetre kiterjedő gombás megbetegedést okozhat. Ha a szervezetet megtámadja ez a fajta gomba, az mindig a gyenge immunitás jele.
A GSE pozitívan alkalmazható minden gombás megbetegedés, avagy mikózis esetén, legyen az akár a test felszínén (bőr, haj, köröm) vagy a belső szervekben, de jótékonyan hat gomba okozta allergia gyógyításakor is.
A következő terület, ahol a GSE gyógyító hatása rendkívüli a gyomor, valamint az egész emésztőrendszer. Elsősorban a naringenin bioflavonoid tartalmának köszönhetően a GSE védi a hasnyálmirigyet, meggátolja annak károsodását, így jelentős mértékben csökkenti a gyomorfekély kialakulásának veszélyét, és felgyorsítja a betegség gyógyulását. A GSE jótékony szubsztancia a gyomor számára többek között azért is, mert a gyomorból megbízhatóan kiírtja a fekélyek gyakori okozóját, a Helicobacter pylorit, amely az esetek 90%-ban összefüggésbe hozható a gyomorrák kialakulásával is.
A GSE használata hasznosnak bizonyult a HIV vírus által fertőzött betegek csökkent immunitásának kezelésekor is. Magát a betegséget nem gyógyítja, de hihetetlen módon növeli a szervezet azon szekunder fertőzésekkel szembeni ellenálló képességét, amelyek gyakori kísérői az AIDS-nek, illetve a halál közvetlen előidézői.
A GSE kiválóan használható továbbá a háztartásban is. Vízzel összekeverve remekül lehet vele gyümölcsöt, zöldséget, húst mosni, nagyszerű fertőtlenítője a konyhai eszközöknek, felületeknek és a vágódeszkáknak. A GSE segítségével a fürdőszobában megakadályozhatja a fugahézag gombásodását. Antibakteriális hatásának köszönhetően a GSE kiváló természetes konzerváló anyag, és a sokat utazók számára felbecsülhetetlen segítőtárs a “gyanús” ivóvíz tisztításában. Meg kell említeni továbbá, hogy a GSE a javasolt napi adagolás többszörös túllépése esetében sem toxikus, és hosszú ideig használható. És így tovább, és így tovább… Akár napestig is dicsérhetnénk a grépfrútmag-kivonat kivételes hatásit, ezért így a végére eszembe jutott, hogy a pomelo és a narancs kereszteződését nem valami magasabb erő idézte-e elő…
Mgr. Tereza Viktorová