A buddhista szerzetesek őrizték meg számunkra

Ginkgo biloba vagy páfrányfenyő (röviden Ginkgo, újabb népies nevén ginkó)  lombhullató, gyógynövényként ismert kétlaki fa, amely a páfrányfenyők (Ginkgophyta) törzsének egyetlen ma élő faja. Nagyon ősi növényfaj, a modern gingko a Paleogénben jelent meg és közeli rokonai, melyeknek a levele már hasonlított a mostani páfrányfenyőéhez mintegy 270 millió évvel ezelőtt a földtörténeti őskorban fejlődtek ki. Élő kövület, nincsenek közeli rokonai. A botanikusok a mai napig gondolkoznak azon hogy hová sorolják ezt a növényt különböző rendszertani tulajdonságai miatt.Az európai botanikusok számára 1690-ben vált ismertté a ginkgo  a Holland Kelet-Indiai Társaság  által alkalmazott sebész Kaempfer segítségével. Az első leírás 1712-ben  jelent meg Európában.

Az egyik leghosszabb életű fa. Ezer évnél idősebb példányok is ismeretesek.

A ginkgo kétlaki, lombhullató fa. Ellenálló a betegségekkel szemben, koronája ellenáll a szélnek, hókárnak, fája a kártevőknek. 20–35 méteresre nő meg, egyes példányai Kínában 50 méter fölé magasodnak. A fiatal példányok karcsúak és kevéssé elágazóak, később a kúp alakú korona kiszélesedik. Az ágak már fiatalon is erősek, vastagok, hegyesszögben felfelé törve nőnek, később terülnek szét. A hosszú hajtások egyenesek, messzire nyúlók. A vörös rügyben végződő törpehajtások télen különös külsőt kölcsönöznek a csupasz ágaknak. A kéreg barnásszürke-sötétbarna, mélyen repedezett vagy hálósan barázdált, felfelé haladva a növényen egyre vékonyodik. A törzsön bütykök találhatók.

A hosszú hajtásokon csavarvonalban, egymástól messze, míg a törpehajtásokon 3-5-ös csomókban elhelyezkedő, kb. 10 cm hosszú levelei bőrszerűek, legyező formájúak, erezetük villás, a levéllemez középen mélyen bemetszett. A feltűnően puha, hosszú szárú levelek világos- vagy középzöld színűek, ősszel élénksárgává válnak, majd lehullnak, néha  nagyon rövid idő alatt.

A hímivarú növények porzós virágai sárga, hengeres barkákban, általában a törpehajtásokon fejlődnek. A nőivarú ginkgók termős virágainak száma 2-3, a szél porozza be őket. A szabadon álló, ovális magkezdemények igen aprók, színük világoszöld. A csonthéjas termésre emlékeztető magvak húsos héja (magköpenye) éréskor szürkészöldről aranysárgára változik, vajsavtartalma miatt kellemetlen szagot áraszt, emiatt közterületekre általában a hímivarú példányokat ültetik (a növények azonban ültetés előtt nem szelektálhatók nem szerint).

Ez a kivételes faj  minden bizonnyal kihalt volna ha a buddhista szerzetesek Észak-Kínában nem tekintik őket szent fának és  nem ültetik a buddhista kolostorok kertjeiben. A szerzetesek azonban ismerték gyógyító tulajdonságait és értékelték szépségét. Vad körülmények között kihalt azonban a kolostorok udvarán továbbra is virágzott, ezért élvezhetjük napjainkban is gyógyító erejét.

A ginkgot a tradícionális gyógyászatban a vér betegségeinek kezelésére és a memória javítására régóta használják.Az évek óta folytatott tudományos vizsgálatok alátámasztják ezeket az állításokat.A ginkgo biloba estleg hatékony lehet az Altzheimer kór kezelésében, a végtagok rossz vérkeringésének javításában azáltal hogy tágítja az ereket és csökkenti a vérlemezkék összetapadását.

A ginkgo bilobát széles körben használják Európában a dementia és az Altzheimer-kór kezelésére mert javítja a véráramlást az agyban.További vizsgálatok szerint antioxidáns hatása miatt közvetlenül védi az idegsejteket.Az agy vérellátásának javulása közvetlen hatással van az idős emberek mindennapi életminőságére:javul a memória, a kognitív gondolkodás, csökkennek a depresszió tünetei, javul a társadalmi viselkedés.

Idegkárosodás valamint egyes érrendszeri betegségek következtében előfordulhat a fülben vagy a fejben állandó csengő, sziszegő vagy más zavaró hang érzése amit tinnitusnak neveznek, és igen nehéz kezelni.A vérkeringés javítása hozzájárulhat a tünetek csökkentéséhez,de ezt még nem sikerült vizsgálatokkal egyértelműen bizonyítani.

Mivel a ginkgo javítja a végtagok keringését jó hatású lehet az időszakos sántításnak nevezett esetben,vagy végtagfájdalom esetén amelyeket a csökkent vérkeringés okoz.

A szem vérkeringésének javítása és antioxidáns hatása miatt jó hatású lehet egyes szembetegségek esetén, mint a zöldhályog és a makuladegeneráció.

A ginkgo biloba leginkább standardizált kivonataiból készült tabletta, kapszula, vagy csepp formájában alkalmazható, amelyekben a flavonoid tartalom 24-32%között, a terpenoid tartalom pedig 6-12% között van . Napi adagja 120-240 milligramm több részre osztva.

Néhány esetben  nem javasolt a ginkgo biloba szedése : gyermekeknek, terhes és szoptató nőknek nem ajánlott.  Akik epilepsziában szenvednek, vagy cukorbetegeknek pedig fokozott ellenőrzés mellett.A növénynek vérhigító hatása van, megakadályozza a vérlemezkék összetapadását ezért a fogászati vagy egyéb műtét előtt állóknak javasolható hogy a műtét előtt legalább 48 órával hagyja abba a ginkgo szedését.

Sok gyógyszerrel is kölcsönhatásba lép ezért óvatosan szedhető a következőkkel: vérhigítók, ibuprofen tartalmú gyógyszerek, egyes antidepresszansok, diuretikumok , vérnyomáscsökkentők, vércukorszint csökkentők.

Forrás: Wikipédia,www.umm.edu,www.ucmp.berkeley.edu