Galaj, a ragaszkodó

A természetben minden fajnak, élő organizmusnak megvan a maga helye és szerepe ezen a Földön. Nem is olyan régen, amikor kétségbeesetten próbáltam eltüntetni a cipőmről, a nadrágomról és a kutyám bundájából a ragadós galajgolyócskákat, ezeken a kérdéseken gondolkodtam.

MINDENHOL OTTHON
A világon megközelítőleg 400 fajta galajt különböztetünk meg. A legtöbb kontinentális és szubtrópusi éghajlaton él. Alkalmazkodó készsége – a trópusi meleget és az antarktiszi hideget egyaránt jól tűri –, valamint hatásos szaporodási képessége elősegítette globális elterjedését. Európában az illatos tejoltó galaj (Galium verum L.), a mézelő közönséges galaj (Galium mollugo L.), valamint a ragadós galaj a legismertebb, szinte azonos gyógyító tulajdonságokkal. A növény latin neve (Galium aparine L.) görög eredetű, „ragadós tejnek” fordíthatjuk. A galajt régebben valóban tejoltáshoz, sajtok készítéséhez használták fel. „Szűz Mária szalmájának” is nevezték, mert a monda szerint Mária galajjal töltötte meg a kis Jézus párnáját.

MIRE JÓK A TÜSKÉK?
A ragadós galaj gyökértörzzsel rendelkező, tarackos, évelő növény. Kemény, viszszahajló, horgas tüskékkel borított, négyszögletes, kúszó növényszára akár a másfél méteres hosszúságot is elérhet. A szárán található tüskék a kúszásban segítik. A laza, tápanyagokban gazdag talajt, az árnyékos bozótosokat, a világos erdőket, kerteket és mezőket kedveli a legjobban. Egyeres, vékony, szőrös levelei 6-9 tagú álörvekben csoportosulnak a száron. A ragadós galaj májustól szeptemberig virágzik. Ritka, kettős-bogas elágazásokba rendeződő, hímnős, fehéres-zöldes, aprócska virágainak átmérője alig éri el az 1,7 millimétert. Termései, a ragadós, mindenbe belekapaszkodó, zöld golyócskák kettős kaszatok. A szártól a termésig az egész növényt rövid szőrszálak borítják, s ezek, mint apró horgok beleakadnak a bőrbe, az állatok szőrébe, a ruhákba, mindenbe. A magon található kampók az elterjedést segítik elő. A galaj kb. 500 terméssel büszkélkedhet, sok galibát okozva a kutyatartóknak, a mezőgazdászoknak. A galaj termései rátapadnak a kalászokra is, a súlyuk lehúzza a gabonát a földre, ami minőségvesztéshez vezet. Magjai pedig ily módon a vetőmaggal együtt terjedhetnek tovább. A galaj a növényvédő szerekkel szemben is ellenálló. Emberemlékezet óta nem csak a sajtkészítők, hanem a kelmefestők kedvence is volt, mert gyökeréből vörös festékanyagot tudtak előállítani. Egymáshoz tapadó szárait remekül fel lehetett használni matracok kitöméséhez, egyszerű sziták előállításához. Tüskéi főzéssel eltávolíthatók, így utána akár fogyasztható is. A galaj a kávéfa rokona, szárított magjait alacsony koffeintartalmú kávépótlóként is használták. A növény gyógyító hatásaira is felfigyeltek a népgyógyászatban, a természetgyógyászok a mai napig előszeretettel javasolják.

A GALAJ GYÓGYÍT
Gyógyító célokra a ragadós galaj virágzó szárait gyűjtsük. A növényt max. 40°C-on szárítsuk, ám frissen felhasználva sokkal nagyobb az ereje. A szárított galajnak kellemetlen az illata és keserű az íze. Tartalmaz glikozidokat (galiozin), alkaloidokat  (koffein),flavonoidokat, állati tejet oltó enzimeket, gyantát, cserzőanyagokat, növényi savakat, ásványi anyagokat, illóolajokat, szaponinokat és festékanyagokat. A hatóanyagok mennyisége nagyrészt a galaj élőhelyétől függ. A gyógyászati célra a nálunk honos galajfajták mindegyike alkalmas. A galaj vizelethajtó (vérnyomáscsökkentő), görcsoldó és méregtelenítő hatású gyógynövény. Számos betegség kezelésében segíthet. Jótékonyan hat a vese, a máj, a hasnyálmirigy, a lép, a pajzsmirigy, a nyirokmirigyek működésére, a reumára és a vérszegénységre is. Külsőleg alkalmazva felgyorsítja a sérülések, fekélyek, kiütések (ekcéma, psoriasis, seborrhea, akne, kelések), égési sebek, duzzanatok és rovarcsípések gyógyulását. A galaj különböző, egymással kombinálható formákban használható. Készíthetünk belőle főzetet, teát, torok- és szájöblögetőt, fürdőadalékot, kásákat, balzsamot, pakolásokat, de borogatások, kenőcsök, krémek formájában is hatékonyan fejti ki erejét. A ragadós galaj sokféle gyógynövénykeverék alkotóeleme. Leghatásosabb, ha magát a friss gyógynövényt alkalmazzuk. A galaj esetében ez nem is olyan nehéz, hiszen mindig ott volt és ott lesz mindenhol, szerte a világon.

Írta:VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette: NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta, természetgyógyász,