Bonaparte Napóleon valószín?leg meghódította volna Oroszországot 1812-ben, ha Mihail Kutuzov hadvezéren nem hajtott volna végre életment? agym?téteket Jean Massot francia sebész – erre a következtetésre jutottak a phoenixi Barrow Neurológiai Intézet kutatói, akik két éven át tanulmányozták a korabeli orosz és francia történelmi és orvostudományi dokumentumokat.

“Ez a történet arról szól, miként változtatta meg az orvostudomány az emberiség történetét” – hangoztatta Mark C. Preul, a phoenixi St. Joseph’s Kórház és Orvosközpontban m?köd? intézet agysebészeti tanszékének igazgatója, a Journal of Neurosurgery cím? folyóiratban közzétett tanulmány egyik szerz?je.
Mihail Kutuzov (1745-1813) a törökök ellen folytatott háborúkban kétszer szenvedett fejlövést. Az egyik golyó 1774-ben megsemmisítette homloklebenyét, ami kés?bb szeszélyes magatartást és kiszámíthatatlan döntéshozatalt idézett el? nála. 1788-ban szenvedte másik fejsérülését.
Áttekintve és összevetve az orosz és francia vonatkozó forrásokat a Barrow intézet nemzetközi kutatócsoportja arra a következtetésre jutott, hogy francai sebészének, Jean Massot-nak kulcsszerepe volt abban, hogy Kutuzov 1812-ben gy?zelemre vezette a cári hadsereget.
Ki akartuk deríteni, mi is történt valójában és azonosítani ezt az orvost, aki megmentette Kutuzovot. Massot-ról bizonyos mértékig megfeledkeztek. Pedig ? a sebészeti eljárás élvonalában volt. Olyan hihetetlen korszer? eljárást alkalmazott, amelyet még ma is használunk” – hangsúlyozta Preul.
Kutuzov 1774-ben elszenvedett sebesülése valószín?leg befolyásolta döntéshozatali képességét. Korabeli szemtanúk szerint az els? sebesülés után megváltozott a tábornok személyisége. Így, amikor 1812 ?szén Napóleon Moszkva alá érkezett hatalmas haderejével, Kutuzov elkerülte a konfrontációt. Elrendelte Moszkva felégetését és hadseregével Moszkvától keletre, biztonságos helyre húzódott vissza. Napóleon hadserege megszállta Moszkvát, ám élelem és utánpótlás hiányában a korai igen kemény orosz tél legy?zte ?t. Napóleon decemberben hadseregét hátrahagyva legy?zötten tért vissza Párizsba.
“A többi tábornok úgy vélte, hogy Kutuzov ?rült, és valószín?leg az is volt. Az agym?tét megmentette életét, de agya és egyik szeme súlyosan sérült maradt. Ez a helyzet idézte el? azt, hogy kés?bb a legjobbnak bizonyult döntést hozza meg. Ha nem lett volna sérült, valószín?leg szembeszállt volna Napóleonnal és vereséget szenvedett volna – magyarázta Preul.
Az agysebész szerint orvosi vizsgálatok nélkül nem lehet teljességgel feltárni Kutuzov sebesüléseit és a francia sebész m?tétjeit a tábornokon. Kutuzov holttestét azóta nem vizsgálták meg, hogy 1813. áprilisi halála után elvégezték a halottkémi vizsgálatot. Egy dolog nyilvánvaló: Kutuzov nem vezethette volna a cári sereget Massot er?feszítései nélkül – tette hozzá Preul.
Egyesek bizonyosan azt mondanák, hogy a sors keze volt abban, hogy ez a briliáns orosz tábornok, aki az orosz lélek és karakter megtestesít?jévé vált, túlélt két majdnem halálos fejsérülést, de elkerülte a figyelmet a kor legjobb agysebészeti eljárása, amely jelent?s részben járult hozzá Kutuzov sikereihez – írták a kutatók tanulmányukban.
http://www.sciencedaily.com/releases/2015/07/150729102101.htm