Mit tudtunk eddig a stresszről! Mindenki azt mondta  csak rossz lehet számunkra. Azért  mert:

-növeli a gyulladásos molekulák szintjét a szervezetben, amelyek az egészséges sejteket burjánzásnak indíthatják,és tönkre teszik az ereidet.

-mi több, a stresszhormonok elnyomják az immunrendszer működését, és fogékonyabbak leszünk a betegségekre.

Az új kutatások  most meg azt bizonygatják, hogy a stressz rövid kitörései valójában jót tesznek, segítenek elhárítani a fertőzéseket, gyorsítják a sebgyógyulást és a felépülést műtétek után. Sőt vannak javaslatok arra, hogy a stresszhormon injekciókat fel lehetne használni a betegségek utáni felépülés gyorsítására. Akkor hogy is van ez?

A Stanford Egyetem kutatói ( USA) -akik már vizsgálták az aggódás, és a nyomásgyakorlás pozitív hatásait is-  azt mondják a stresszhormon injekciók turbó fokozatba kapcsolnák az immunrendszert mondjuk egy védőoltás, vagy egy sebészeti beavatkozás után.

2009-ben a Stanford csapata 57 beteget vizsgált akik sérült porcuk miatt térdműtéten estek át.Néhány nappal a műtét előtt vért vettek a betegektől, és megszámolták a keringő immunsejtek számát.Ezt a műtét reggelén is megismételték, csupán néhány perccel azelőtt, mielőtt a beteg megkapta volna az érzéstelenítőt. A kutatók azonosították a betegeket ,akiknél az immunrendszer ” jobban beindult” a műtét okozta stressz következtében. A következő évben figyelemmel kísérték a felépülés sebességét is.Az eredmények szerint a leginkább stresszesek (így a legnagyobb immunválaszt produkálók) nyerték vissza leghamarabb a mobilitásukat, nekik volt a legkevesebb fájdalmuk ,és a terdfunkcióik is hamarabb helyre álltak.

A legújabb kutatás aztán bebizonyította pontosan hogyan is erősíti a stressz az immunrendszert.

A kutatók patkányokat gyakori vérvizsgálatnak tettek ki, és ezzel  stresszelték őket. Három hormon-noradrenalin,adrenalin,kortizol- vérszíntjének változását ellenőrizték a folyamat során, amikor az agy úgy érzi a test veszélyben van. Azt találták, hogy vészhelyzet esetén az agy gondosan koreografált sorrendben azonnal elrendelte a hormonok elválasztását: először a noradrenalin,majd az adrenalin, végül a kortizol. Minden egyes hormonnak más szerepe van, a test más részeibe küldi a sejteket a támadás ellen védekezni.A noradrenalin mobilizálja a sejteket, és a véráramba küldi, az adrenalin viszont sérülés esetén a bőrbe küldte őket védekezni. Ez a válasz -a védősejtek csoportosulása a leginkább veszélyeztetett területen-csak mintegy két órán át tartott, és a kutatók a válság esetén gyülekező csapatokhoz hasonlították a módszert.

Az anyatermészet adta nekünk a harcolj-vagy menekülj válasz lehetőségét, mely segít nekünk életben maradni -mondta professzor Firdaus Dhabhar a kutatás vezetője.De a legfontosabb, hogy ezt az előnyt csak egy múló, pillanatnyi stressz váltja ki az emberből, a hosszú távú, krónikus stressz gyengíti az immunrendszert a fehérvérsejtek számának csökkentésével, amelyek kritikus részei a védelmi rendszernek a fertőzésekkel szemben.

Az  aggódás a munkahelyért, a kapcsolati problémák  és a pénzügyi nehézségek miatt, folyamatosan magasan tartja a stresszhormonok szintjét. A rendszer normális működésének pedig ellent mond, ha állandóan magas riasztási fokozaton kell helytállnia.

A bizonyítékok azt mutatják, hogy csak a rövid ideig, percekig vagy órákig tartó stressz hatékony az immunrendszer hadrendbe állítására védőoltások,vagy műtétek esetén. A gyors biológiai választ egy szintén gyors lecsengés követi a kihívás megszűnésekor.

Dhabhar professzor és csapata további vizsgálatot tervez, amelyben  alacsony dózisú stresszhormont fognak befecskendezni műtétre váró pácienseknek.

Forrás: Daily Mail online