A Wistar Institute kutatói felfedezték, hogy ha nem az influenza után fert?zi meg az embert a pneumococcus, a tüd?gyulladás baktériuma, hanem el?tte, az elejét veszi az influenza súlyos formáinak.
“Az influenza továbbra is szedi áldozatait, tudományos és történelmi bizonyítékok sora támasztja alá, hogy a másodlagos bakteriális fert?zés gyakran végzetes lehet” – mondja Jan Erikson professzor.
“Ugyanakkor gyakran el?fordul, hogy a pneumococcus baktériumok tünetmentesen megfert?zik a légutakat, f?ként gyermekeknél, ami elgondolkodtatott bennünket, mi történik, ha a bakteriális kolonizációt influenzafert?zés követi.”
A kutatás során kimutatták, hogy az egérben, amelyet pneumococcus baktériummal fert?ztek meg tíz nappal azel?tt, hogy kitették volna az influenzának, lényegesen ritkábban fejl?dött ki súlyos betegség vagy pneumónia (tüd?gyulladás), mint azokban az egerekben, amelyeket nem fert?ztek meg baktériummal. Azoknak az egereknek azonban, amelyeket el?bb influenzával fert?ztek meg, súlyos tüneteik lettek.
“Az influenzavírus-fert?zést ugyan nem gátolta meg, de megváltozott az arra adott válasz: az egéren nem látszottak a betegség tünetei” – magyarázta Erikson.
Hogy lehetséges ez?
A pneumococcus mutáns törzsét használva, amelynek hiányzott bizonyos fehérjéje, Erikson és munkatársai elkülönítettek egy bakteriális fehérjét, a pneumolysint, amely el?idézte a véd?hatást. Bár továbbra sincsenek tisztában a pontos mechanizmussal, amely kivédi a betegség súlyos formáját, Erikson úgy magyarázza, hogy a makrofágok nem gy?jtik össze a gyulladást okozó immunsejteket a tüd?be. Ha kevesebb gyulladás, kisebb az esélye a tüd?gyulladás kifejl?désének, ami az influenza-halálozások f? oka.
“Enyhítik a pneumococcusok az influenzafert?zést. Már csak arra volnék kíváncsi, hogyan szerezhetnénk meg a pneumococcus kolonizáció (telepítés) kedvez? hatását a vele járó kockázatok nélkül” – f?zte hozzá Erikson.
A Wistar Intézet nemzetközi biológiai-orvostudományi kutató központ, rákkutatásra és oltóanyag kifejlesztésére szakosodott.