Az elmúlt két évtizedben hazánkban is egyre nagyobb szerephez jutott a gyümölcscukor (fruktóz) a cukorbetegek diétájában. Előnyös tulajdonságai, hogy édesebb, mint a répa- vagy a nádcukor (szaharóz), jelentősen lassabban emeli a vércukor szintjét és lebomlásához nincs szükség inzulinra. Ez utóbbi azért van így, mert a fruktóz a májban közvetlenül alakul át glikogénné ( ez a leggyorsabban mozgósítható energiaforrása a szervezetnek) és trigliceriddé (úgynevezett neutrális zsírok, a táplálkozás során felvett zsírok legfőbb alkotóelemei). További előnye az, hogy a cukoralkohollal szemben a gyümölcscukornak nincs semmilyen gyomor- és bélrendszeri mellékhatása.

A fruktózt eddig leginkább az Egyesült Államokban alkalmazták, ahol az elmúlt 30 évben a fogyasztása mintegy négyszázszorosára nőtt, rengeteg élelmiszerbe keverték bele a cukor helyett tiszta fruktóz vagy kukorica szirup (fele fruktóz, fele glukóz) formájában.

A fruktóz kedvezőtlen hatásai

A legutóbbi vizsgálatok azonban sorozatosan igazolják a fruktóz fogyasztás kedvezőtlen hatásait. Ezek a következőek:

• emeli a triglicerid szintet,
• fokozhatja az elhízást,
• növelheti a húgysav szintet és vesekövességet okozhat,
• mindezen hatások összegzéseként gyorsíthatja az érelmeszesedés kifejlődését, amelyet önmagában a cukorbetegség fennállása is fokozhatja.

Mindezekből adódóan nem javasolt a fruktóz bármely diétában történő alkalmazása, ugyanakkor a gyümölcscukrot tartalmazó gyümölcsök rendszeres fogyasztása a diabétesz diéta keretében továbbra is kedvezően hat a szervezetre.

Természetesen ebben az esetben is igaz, hogy önmagában semmi nem jó és nem rossz, minden a mértéktől függ. Aki eddig időnként fruktózzal sütött süteményt, ezt a későbbiekben is megteheti, de egyszerre ne fogyasszon nagyobb mennyiséget belőle, illetve a teát, kakaót, kávét se fruktózzal édesítse.

Forrás: MACOSZ