Létezik egy érdekes fa amelynek gyümölcse sok mindenre felhasználható,  még azoknak az étkezésébe is változatosságot hoz akik egyébként allergiásak néhány dologra, és ha házi kedvenceinket csokival szeretnénk kényeztetni nincs más lehetőségünk hiszen számukra a kakaó mérgező.

A szentjánoskenyérfa terméséről a karobról és a belőle készült porról van szó amelynek élelmiszer ipari felhasználásán kívül még számos népgyógyászati alkalmazása is van. És akkor még a kutyacsokiról nem is beszéltem.

A szentjánoskenyérfa Ceratonia siliqua a Fabaceae családba tartozik. Úgy vélik  archaikus maradványa egy olyan családnak amely túlélte az utolsó jégkorszakot és tagjainak többsége már kihalt. Ma már egyetlen tagja a Ceratonia nemzettségnek. Bár széles körben termesztik vadon növő tagjai  még mindig megtalálhatóak a Földközi-tenger keleti régióiban,  Kis-Ázsia és Szíria területein. Jól tűri a meleg és párás a part menti időjárást, emellett azonban rendkívül szárazságtűrő is, jól alkalmazkodik a környezeti feltételekhez és képes túlélni a  szélsőségesen forró és száraz nyarakat.  A gyümölcs beéréséhez azért kell egy kis csapadék is. Mély gyökeret ereszt és a sós talajt is kibírja . Egy igazi túlélő és ezzel a tulajdonságával az emberek és állatok túlélésést is elősegítette inséges időkben.

Az örökzöld  fa lassan növekszik, körülbelül 15 éves korában hozza az első termést és ezután még vagy száz évig termőképes. A fák lehetnek kétlakiak vagy hermafroditák is. Ősszel virágzik és a termés egy teljes év alatt érik be miközben a hüvely  színe zöldről sötétbarnára változik és végül leesik a földre. Így táplálélkul szolgál nemcsak az emberek hanem az állatok számára is.

A bibliai időkben a szentjánoskenyérfa nedvét édesítésre, vagy ezt a levet megerjesztve szeszes italok készítésére használták. Termését igen értékes, emberi és állati fogyasztásra alkalmas eledelnek tartották, és tartják a mai napig. A hüvelytermés a régmúltban elsősorban a szegények eledele volt. A legenda szerint Keresztelő Szent János ennek a fának a tápláló, szárított termését ette sivatagi bolyongásai során.
A hüvelyben található szárított magok annyira egyformák, hogy az ókorban pénzként és (súly) mérőeszközként is szolgáltak. A maggal eleinte csak aranyat, később évszázadokon át drágaköveket is mértek (1 karát 0,2 g). Ahány mag súlyának felelt meg a kő, annyi volt az értéke.

A mai ember a karobot már nem nyersen, hanem feldolgozott formában fogyasztja.  Feldolgozása során csak fizikai beavatkozás (aprítás, pörkölés, őrlés) történik. Legjobb minőségű az enyhén pörkölt, tehát világos színű, vegyszermentes termék. A karob állaga, színe, íze igen erősen hasonlít a kakaóéra, így annak helyettesítésére teljes mértékben alkalmas.

Mi van benne

• A szentjánoskenyérpor  zsírtartalma alacsony (1,99%), jelentős mennyiségű fehérjét (6,34%), rostokat (7,30%) és nagyon sok szénhidrátot ( 75,92% ) tartalmaz. Édes ízét a benne levő  szacharóz, glükóz,fruktóz és a maltóz adja
• Az adatok azt igazolták, hogy a szentjánoskenyér por  gazdag forrása az ásványi anyagoknak: Fe, Ca, Na, K, P és S.  A benne levű Cu, Zn és Se  antioxidáns enzimek kofaktorai ,  amelyek védik a szervezetet a oxidatív stressz károsító hatásaitól.
• Jó forrása az E, D, C- vitaminnak, a niacinnak, a piridoxinnak, és a folsavnak, kevesebb mennyiségban tartalmaz A , B12 és B2 vitaminokat.
• Az analitikai vizsgálatok 11- féle fenolos vegyületet tudtak kimutatni  (egyes források szerint legalább 26-féle található benne) közülük a legfontosabbak a galluszsav, pirogallol, klorogénsav,katechin, katechol, fahéjsav, koffein.
• zsírsavjainak k 2/3-át a telítetlen zsírsavak teszik ki

Mire jó a karobpor

• magas rosttartalma alkalmas a koleszterinszint csökkentésére. Egy 2010-es vizsgálat szerint 88 magas koleszterin szintű ember vagy karobport, vagy placebót kapott. A szentjánoskenyér rostok 18%-kal csökentették az összkoleszterin szintet, az LDL koleszterint 23%-kal. Triglicerid szintjük is alacsonyabb lett mint a placebó csoportnak.
• magas polifenol tartalma miatt jelentős védelmi vonalat képviselhet a szervezetben, sőt egyes karobból készült termék már közvetlenül citotoxikus hatású egyes ráksejtekre leginkább a méhnyakrák sejtekre
• a szentjánoskenyérből készült csokoládé és édességek jelentősen kevesebb hozzáadott cukrot igényelnek, sokkal kisebb a zsírtartalmuk, és mintegy 1/3 -nyi kalóriát képviselnek.Nem emeli hirtelen a vércukor szintet ezért cukorbetegek számára is előnyös. Hasznos a fogyókúrázók számára is ,akik anélkül fogyókúrázhatnak, hogy megfosztanák magukat a „csokis ” édességektől.
• Magas rosttartalma miatt beillesztése az étkezésbe további előnyöket jelent, az amúgy rostokban szegény nyugati típusú étrendet követők számára
• a szentjánoskenyérben található rost némiképpen speciális , mert csökkenti az étkezés utáni ghrelin hormon szekrécióját. Ennek a hormonnak köszönhetjük ha egy kiadós étkezés után is éhesnek érezzük magunkat. A karob tehát  akadályozza a túlevést.

Karob vagy kakaó-ha összehasonlítjuk őket

• a karob energiatartalma és zsírtartalma jóval alacsonyabb a kakaóénál
•  szénhidráttartalma magasabb, ezért hozzáadott édesítőszert a felhasználás során nem/kevesebbet igényel
•  a karob gluténmentes, emellett alacsonyabb a fehérjetartalma is, ezért az allergiások jobban tűrik
•  a karob oxálsavmentes, nem tartalmaz sem teobromint,  koffein mennyisége elenyésző.

Mire használható a karobpor  mint természetes gyógyszer

A   szentjánoskenyérfa fő összetevői  a cukrok és a tanninok. A tanninok  összehúzó hatást fejtenek ki   a gyomor-bél traktusban és ez teszi őket  hasznossá a hasmenés kezelésében. Elképzelhető az is hogy  kötődnek (és ezáltal inaktiválják) a toxinokhoz  és gátolják a baktériumok szaporodását. A cukrok viszkózussá teszik a  szentjánoskenyér port amely így mint egy sűrítő felszívja a vizet. Ez a másik mechanizmus, amely segíthet csökkenti a hasmenést. Egy kettős-vak klinikai vizsgálatban azt találták,a  szentjánoskenyér  hasznos gyermekek  hasmenésének kezelésére. Egy  kevésbé szigorú vizsgálat szerint azonban  nem segített felnőttek utazási hasmenésében.

Bár egyesek a szentjánoskenyérfa termését mint gyümölcsöt rágcsálják, a belőle készült por felhasználása egyszerűbb. Alacsonyabb energiatartalmú, rostokban gazdagabb sütemény  vagy forró csoki készíthető a segítségével.  Spanyolországban és Németországban a  pirított szentjánoskenyér magok még kávépótlásra is szolgálnak.

Íme egy recept a hidegebb napokra: forró csoki laktózmentes változatban karobporból.

http://www.nosalty.hu/recept/reform-kokuszgolyo