Egy amerikai kutatócsoport arra a megállapításra jutott, hogy a férfiak Y kromoszómája jobban különbözik a csimpánzétól, mint az emberi örökít?anyag többi része. A kutatók els? ízben hasonlították össze a két faj kromoszómáinak „férfispecifikus” részét (MSY).
Jennifer Hughes amerikai genetikus és munkatársainak kétéves vizsgálata meglep? eredménnyel szolgált. A csimpánz és az ember MSYrégiójának szisztematikus összehasonlítása kiderítette, hogy a két faj Y kromoszómája a legutóbbi közös ?s óta gyorsabb ütemben fejl?dött eltér? irányba, mint a genetikai állomány többi része.

A kutatók kimutatták, hogy a csimpánz és az ember Y kromoszómája mintegy 30 százalékban különbözik egymástól, míg a genetikai állomány többi része csupán 2 százalékban. Mindez a változás a két faj különvált evolúciójának hatmillió éve során következett be, ami „jelent?s különbség viszonylag rövid id? alatt” – írják a kutatók.

„Úgy t?nik, hogy az emberi kromoszómák közül az Y kromoszóma fejl?dik a leggyorsabban” – magyarázza David Page szerz?, a cambridge-i Whitehead Intézet igazgatója.

Miel?tt azonban a férfiak túlságosan is elbíznák magukat, Jennifer Hughes hangsúlyozza: a nemet meghatározó Y kromoszóma gyors ütem? fejl?dése nem jelenti szükségképpen azt, hogy maguk a férfiak fejlettebbek, mint a n?k.

A két faj Y kromoszómájának gyors szétválása a szakemberek feltételezése szerint részben az eltér? párzási szokásokkal magyarázható. Csimpánzoknál bevett dolog, hogy egy n?stény gyors
egymásutánban több hímmel is párosodik. Ezen okból kifolyólag sokkal er?sebb a spermiumok közti versengés, mint az embernél, ami könnyedén okozhatta a csimpánzok MSY-régiójának degenerációját.

Az Y kromoszóma gyors fejl?désének egy másik oka a kutatók szerint az lehet, hogy ez a kromoszóma egyedül és nem párban áll, ellentétben az X és másik 43 kromoszómával. Ennek következtében a mutációk közvetlenebbül érintik, mint a páros kromoszómákat.

Az új eredmények azért is nagy horderej?ek, mert nemrég megállapították, hogy az eml?sök örökít?anyagának „férfidarabja” az utóbbi mintegy 300 millió év folyamán méretének egyharmadára csökkent, egy kutatócsoport pedig néhány évvel ezel?tt azt jósolta, hogy a több mint 1000 gént tartalmazó X kromoszómával szemben csupán 78 génb?l álló Y kromoszóma egyre kisebbé válik, mígnem 50 ezer év múlva teljesen elt?nik, a férfiakkal együtt.

Jennifer Hughes és David Page ez utóbbi jóslatot a friss eredmények fényében egyértelm?en cáfolta, így megnyugodhatnak a férfiak, és önbecsülésük is helyreállhat kicsit.