Ezerjófű:keserű egészség

A növény régi latin nevének jelentése: a föld epéje, amely megnevezés az ősidők óta ismert gyógynövény kellemetlenül keserű ízére utal. Mai, ismert latin nevét (Centaurium erythraea) a mondák szerint Khirón kentaurtól kapta, aki felismerte a növény gyógyító
hatását. Feltételezések alapján a centum és az aureum szavak összevonásából származik az elnevezés, amely arra utal, hogy 100 aranyat érő fűről van szó.

A keskenylevelű vagy csinos jelzővel is illetett kis ezerjófű rendkívül megbecsült gyógynövény volt, ezért nem meglepő, hogy az évek során számtalan népi elnevezése született: cintórium, százforintos fű, földepe, epefű, lázfű, gyomorfű, hasfájásfű vagy a boszorkányok füve. Mágikus tulajdonságokkal ruházták fel, füstjét pedig kígyók elüldözésére és távoltartására használták.

FELELŐSSÉGTELJES GYŰJTÉS

A tárnicsfélék növénycsaládja 30-50-féle – főleg melegkedvelő – ezerjófüvet számlál. Őshazájuk a Földközi-tenger környéke, de mára már meghódították az egész világot. Csehországban három fajtájuk él: a legelterjedtebb a kis ezerjófű, a csinos ezerjófű, a legritkább pedig a lápi ezerjófű.

A kis ezerjófű Európa, Ázsia és Észak-Afrika kontinentális, valamint szubtropikus öveiben él, eljutott Észak-Amerikába, Ausztráliába és Új-Zélandra is. A világos, száraz, meleg élőhelyeket, a tápanyagban gazdag talajú domboldalakat, mezőket, kaszálókat, út menti töltéseket kedveli. A kis ezerjófű nehezen védekezik a rivális gyomokkal szemben, és igen érzékeny az altalaj minőségére. Ezért szinte biztosra vehető, hogy ahol rátalálunk, ott tiszta a talajvíz.

A kis ezerjófű 10-50 cm magasra növő, kétéves növény. Az első évben alakul ki a föld feletti levélrózsája, ami kb. 3 cm hosszú, tojásdad alakú, feltűnően erezett levelekkel. Kocsánytalan növényszára levelekkel borított, egyenes, merev, felső felében szétágazó, csak a második évben kezd növekedni. Öttagú, rózsaszín virágai, bogernyő virágzatba rendeződve, júniustól szeptemberig nyílnak. Termése kétrekeszű, sokmagvas toktermés.

Virágzásának kezdetétől egészen augusztusig gyűjthető a szára is, amelyet gyorsan, árnyékos helyen (maximum 40 °C) kell szárítani. A felelősségteljes gyűjtő a föld felett kb. 5 cm-re vágja le a szárat, és ügyel arra, hogy ne húzza ki a növényt gyökerestül. Élőhelyét nem szabad teljes egészében „learatni”, néhány példányt épségben ott kell hagyni. Az ezerjófű ugyanis lassan kezd eltünedezni a szabad természetből. Németországban, Lengyelországban, Magyarországon is védett növény. Termesztése nem könnyű, ezért a legegyszerűbb az, ha gyógyszertárban vagy gyógynövényboltban vásároljuk meg.

GYÓGYÍRAZ EMÉSZTŐRENDSZERNEK

A növény sokféle keserűanyagot (centaurint, centapikrint), glikozidot, flavonoidot, többféle szerves savat, növényi viaszt, nyomokban alkaloidot tartalmaz. Gyógyászati célokra időszámításunk kezdetétől használatos. Elsősorban emésztési panaszok kezelésére ajánlják.
Jótékonyan hat a máj és az epehólyag, valamint a nyombél működésére. Serkenti a bélmozgást, támogatja a gyomornedvek és a nyál termelődését, közismert étvágyjavító. Csillapítja a gyomorégést, a böfögést és a felfújódást, egyszersmind felveszi a harcot a bélrendszeri parazitákkal. Javítja az anyagcserét. Erősíti a lép működését, ezért vérszegénység, valamint fertőző eredetű betegségek (pl. sárgaság) esetén kiválóan hasznosítható. Külsőleg – pakolások, balzsamok vagy tinktúrák formájában alkalmazva – felgyorsítja
a sebgyógyulást. Eredményesen használhatjuk kiütésekre és például aranyérre is. Hatásai már önmagukban is rendkívül erősek, átütően keserű ízű hatóanyagai miatt, így más emésztésjavító gyógynövényekkel (ürömfű, cikória, gyermekláncfű stb.) együtt ajánlott a
használata.

Általános adagolása legfeljebb napi 5 g, ám várandós és szoptatós kismamáknak ez a kis mennyiség is tiltott. Túladagolása hányást, hasmenést okozhat. Az ezerjófű gyógyító likőrök, gyomorkeserűk és ürmös gyógyborok egyik alapösszetevője. Európában gyógyászati készítmények formájában kapható. Afrikában a konyhában is felhasználják fűszernövényként, elsősorban levesekhez.

Írta:VLADIMÍR VONÁSEK
Szakmailag ellenőrizte, kiegészítette: NÉMETH IMRÉNÉ ÉVA fitoterapeuta, természetgyógyász,