A University of Oregon kutatói az ott fellelhető mikrobaközösségeket hasonlították össze a városi parkok és a városi parkolók között.
Azt mondják a kutatók, hogy a baktérium-közösségek fontosak az emberi egészség szempontjából: az egészséges levegőt nem csak az jellemzi, hogy nincsenek benne szennyező anyagok, de az is, hogy vannak benne hasznos élőlények, mint azok a baktériumok, amelyek az emberrel együtt fejlődtek.
„Egyre nagyobbak és bonyolultabbak a városaink” – mondja Gwynne Mhuireach doktorandusz, kutatásvezető. „Engem az érdekel, hogyan lehet fenntartani az emberek egészségét, életminőségét ilyen körülmények között. Több kutatás arra int, hogy a zsúfolt városokban elveszítjük a zöldterületeket. Én annak a magyarázatát keresem, hogyan és miért segít az embernek a vegetáció, és hogyan tervezzük ezt meg.”
A kutatás során 6 levegőmintát vettek nyolc óra folyamán öt parkban és öt parkolóban egy városban (Eugene). A mintavétel helyén nem voltak magas fák, amelyek lefogják a légmozgást, azért, hogy a mikrobák mozgását, amit a levegő cirkulációja okoz, ne akadályozzák. A cél az volt, hogy először is megállapítsák, a vegetáció-e a mikrobaforrás.
A mikroba mintákat három petri csészével és három porszívóval kombinált eszközzel fogták fel – mindkettőt a föld felett két méterre helyezték el. Összegyűjtöttek 5,8 millió DNS szekvenciát, ami 40 különböző baktériumtörzshöz tartozott, és 16 633 fajhoz.
Az összegyűjtött baktériumok egynegyede egy közönséges talajlakó baktérium volt (Sphingomonas), amely a növények felszínén is megtalálható.
Ugyancsak bőségesen fordultak elő más, szintén a talajhoz kapcsolódó fajok: Hymenobacter, Pedobacter, Agrobacterium és Rhodococcus.
A parkolók mikrobái nagyon hasonlóak voltak egymáshoz: eluralkodott a Acetobacteraceae, míg a parkoknak egyedi bakteriális ‘ujjlenyomatuk’ volt, a vegetáció típusától függően.
A kutatás arra adott bizonyítékot, hogy a vegetációbeli különbségek – városi területen – hogyan befolyásolják a levegővel terjedő mikroba közösségeket, finom, térbeli skálán, magyarázta Bart Johnson tájépítész professzor.
Azt még ugyan egyelőre nem tudják megválaszolni a kutatók, hogy a növényekhez köthető mikrobák hogyan befolyásolják az emberi egészséget, és azt sem, hogy ezek a mikrobák hozzájárulnak-e a városi parkoknak a dokumentált, életminőségre gyakorolt pozitív hatásához, de a kutatók arra következtetnek, hogy
„ha a városlakókat a házuk 400 méteres körzetében zöldfelülettel (parkkal) látjuk el, akkor nagy valószínűséggel részesülnek a ‘park mikrobiomjában’ – azokban a mikrobákban, amelyek a park sajátjai.”
Számos kutatás hasonlította össze a farmon élő gyerekek egészségét a városi gyerekekével, mondja Johnson professzor. És arra jutottak, hogy az allergiás megbetegedések alacsonyabb számban fordulnak elő a farmról származó gyerekeknél, a különböző mikroba-expozíció miatt. Eddig még kevés vizsgálat irányult azonban a városokban élő gyermekek mikroba-expozíciójára: parkok mellett élnek-e, és hogyan hat ez az egészségükre.
„A több zöldnek, több vegetációnak kitett gyerekek és felnőttek kapnak-e valami pluszt az egészségükben a zöldhöz kapcsolódó mikrobáknak köszönhetően? Egyelőre nem tudjuk, de ez a kutatás ígéretes, új irányt mutat”- fűzi hozzá a professzor.
Nem csak pszichológiai, de közvetlen, fizikai valami is az a jó hatás, amit az emberek a parkoktól kapnak, jegyzi meg Mhuireach.
Forrás: http://www.eurekalert.org/pub_releases/2016-08/uoo-orp080216.php