Ember és kutya:az evolúció is összeköt bennünket

A kutya nemcsak az ember legjobb barátja, hanem egy új kutatás szerint az evolúcióban is h?séges társa volt az évezredek során: a két faj közötti kapcsolat befolyással volt genetikai fejl?désükre.

A Nature Communications cím? szakmai folyóiratban megjelent tanulmány szerz?i feltárták, hogy a háziasított kutyák agya és emészt?szervrendszere sok szempontból hasonlóképpen alakult, mint az emberé. Meglátásuk szerint a közös környezet is hatást gyakorolt mindkét faj evolúciójára azóta, hogy az ember több tízezer évvel ezel?tt megszelídítette a farkast, és barátjává fogadta.
A tudósok körében er?sen vitatott, hogy a háziasítás pontosan mikor is zajlott le. Az biztos, hogy a kutyák tízezer évvel ezel?tt már az emberi társadalmak szerves részét képezték. Együtt eltemetett kutyák és emberek maradványai Németországban is el?kerültek 14 ezer éves sírokból, ami a háziasításra utal, viszont korábbi genetikai tanulmányok a farkasok domesztikálásának eredetét Kínába és a Közel-Keletre helyezték. Nemrégiben az amerikai tudományos akadémia PLoS ONE cím? kiadványában megjelent az a tanulmányt, amelyben kutatók mitokondriális DNS-vizsgálatok eredményére hivatkozva közölték: a mai kutyák egyik ?séé az a 33 ezer éves koponya, amelyet az oroszországi Altáj-hegységben találtak.
A háziasítás folyamatának megértése végett a mostani tanulmány szerz?i a szürke farkasok, ?shonos kínai kutyák, tibeti masztiffek, német és belga juhászok DNS-ét elemezték. A genetikai információkat hordozó örökít?anyag vizsgálatából az derült ki, hogy a domesztikált kutyák ?sei és a szürke farkasok körülbelül 32 000 évvel ezel?tt válhattak szét egymástól.
Azóta az ebek háziasítása és evolúciója fokozatosan valósult meg, amit jelez az is, hogy a kutyapopulációban nem voltak hirtelen bekövetkezett drasztikus ingadozások az id?k folyamán.
„A háziasítást gyakran társítják a néps?r?ség növekedésével és a lakott területek zsúfoltságának a fokozódásával. Kétségkívül ezek a kedvez?tlennek ítélt környezeti feltételek nyomást gyakorolhattak mindkét faj genetikai újrahangolására” – fejtette ki Kuo-tung Vang, a Kínai Tudományos Akadémia genetikai kutatója.
A vizsgálat résztvev?i összevetették az emberek és az ebek megfelel? génjeit. Arra a megállapításra jutottak, hogy az emésztésért és az anyagcseréért felel?s gének hasonló változásokon mentek keresztül mindkét fajnál. Kimutatták azt is, hogy a génmódosulás összeköthet? a hús- és növényalapú táplálék arányának nagyjából egy id?ben lezajlott jelent?s eltolódásával mind az embernél, mind a kutyánál.
Ugyancsak megegyez? evolúciós átalakulást fedtek fel a két faj agyának m?ködési folyamataiban, például azoknál a géneknél, amelyek hatással vannak a szerotoninra, az agy egyik „sokfunkciós”, különböz? élettani és viselkedési folyamatot szabályozó ingerületátviv? anyagára, kémiai hírviv? molekuláira.