Egészségtelen és veszélyes mégis évszázadokon keresztül tartotta magát a módszer. Lehet hogy a mai kor orvostudománya is használni tudná valamire? A cikk végén a meglep? alkalmazás. Szerintem senkinek eszébe sem jutna!

Mikor II. Károly király 1685 február másodikájának reggelén egy hirtelen  rohamot szenvedett el  orvosa azonnal kész volt a terápiára.Gyorsan megvágta  bal karján a vénáját és a királyi vér már csordogált is az e célra rendelt medencébe. Az elkövetkez? napokban egy csapat orvos rajzotta körül az ágyát: beöntést adtak Neki,  felszólították hogy különböz? italokat igyon-beleértve szeszben f?tt emberi koponya levét -, még kivéreztették néhányszor miel?tt kómába esett és a király soha többet nem ébredt fel. Orvostudomány OH! Orvosai asszisztálása nélkül is bevégeztetett volna a király sorsa de utolsó napjait biztosan nem tették könnyebbé a könyörtelen érvágásokkal meg a purgálással. II. Károly halálának idején azonban az érvágás és a purgálás volt a standard orvosi gyakorlat.

A kivéreztetésnek  valójában csak ritkán volt el?nye. Inkább egészségtelen és veszélyes volt, és nem ritkán halállal végz?dött. Most mégis úgy t?nik bizonyos fenntartásokkal az emberek meghatározott csoportjai számára gyógyító tulajdonsággal bírhat.

Az érvágás  története a római orvos Galenus idejéig nyúlik vissza. Galenus azt tanította hogy a vér az ételek terméke az ember szervezetében. A gyomor elérése után az étel folyékonnyá válik majd eljut a májba, ahol vérré válik. Néha az emberek azonban ” felesleges ” vért termelnek ami aztán a betegségeket okozza mint a láz, a fejfájás, meg a „rohamok”. A szervezetnek tehát meg kell szabadulnia a felesleges folyadéktól.

Mivel az érvágás fontos terápia volt sok orvos hitt a metódus m?vészetében . A rászorulók azonban csak úgy menet közben a borbélyokat is megkérhették rá, akik egyéb szolgáltatásaik közé ezt is felvették.

A hagyományos angol borbélycégér erre a korra emlékszik vissza, amikor a mesterek e  cégérükkel hirdették érvágáshoz való hozzáértésüket. A rúd képviseli a rudat amelyet az emberek jól megmarkoltak hogy kidudorodjanak a vénáik, a rézlabda pedig a medencét, amelyben a vért felfogták. A piros és fehér csíkok jelképezik a bevérzett kötéseket, amelyeket alig kimosva kiakasztottak az üzlet elé száradni.

A legtöbb gyakorló „orvos ” kétél? lándzsákat használt.Egy csomó különböz? méret? lándzsa állt rendelkezésre hogy megakadályozzák a túl mély vágást a vénákba. A görög orvos Hippokrates tudhatott valamit mert arra figyelmeztette e remek terápia m?vel?it hogy legyenek óvatosak mikor kiválasztják a lándzsát, mivel vannak bizonyos testrészek melyekben gyorsan folyik a vér, és a vérzést alig lehet megállítani.

A vágásokat az ember különböz? testrészein végezhették.  A XVI. században a német orvos Hans von Gersdorff  41 különböz? pontot azonosított beleértve a homlok, a nyak,  a kar, a csukló, a comb s?t a nemi szervek . Bizonyos bajokhoz „jól meghatározott ” pontok tartoztak . Orrvérzés esetén például a térd mögött kellett  eret vágni a paciensen.

Ez a fajta gondolkodás azonban kezdett megváltozni amikor az angol orvos William Harvey 1628-ban leírta hogy kering a vér a testben. Ahogy híre ment a dolognak az orvosok kezdték el?nyben részesíteni a kar bels? oldalán lev? vénát.

Az érvágás a 18. században érte el karrierje tet?pontját amikor már nemcsak gyógyításra, hanem megel?zésre is kezdték használni jellemz?en a tavaszi megújulás és újjászületés jegyében.

Bár modern szemmel nézve egy barbár szertartásnak t?nik a maga idejében szabványos orvosi beavatkozásnak tekintették, s?t sok ember ragaszkodott hozzá ha úgy gondolta szüksége van rá.Vegyük példának George Washingtont aki 1799 december 14.-én felébredve  arra panaszkodott hogy nehezen kap leveg?t. Attól félve hogy az orvosa nem érkezik meg id?ben arra kérte  rabszolgái felügyel?jét hogy vágjon eret rajta azonnal.A vágás azonban mélyre sikerült és Washington  sok vért vesztett. Végül az orvosok is megérkeztek és a következ? 8 órában még négy vagy több alkalommal véreztették ki. Estére Amerika els? elnöke halott volt. Az egyik orvos James Craik kés?bb bevallotta :talán a vérveszteség volt a hirtelen halál oka.

A 19. század közepén az érvágás kiment a divatból hiszen egye többet tudtak meg a betegségekr?l és okaikról.De lehet hogy ez az ?si gyakorlat el?ny?s lenne napjaink modern problémája az elhízás ellen.

Sokan akik túlsúlyosak egy sor más egészségügyi problémával is szembe néznek. A magas vérnyomással ,a nehezen szabályozható vércukorszinttel és a magas koleszterinszinttel. Ezek együttese a metabolikus szindróma.

Bár nem tartozik a klasszikus tünetek közé a metabolikus szindróma gyakran együtt jár a vér magas vasszintjével. Ezt úgy t?nik az okozza ha a genetikai hajlam párosul az étrendben nagy súllyal jelen lev? vörös húsokkal. A magas vasszint oki szerepet játszik a magas vérnyomásban a vércukorszint nem megfelel? szabályozásában.

Amikor vért adunk -általában 470 millilitert-néhány hétig tart amíg a vér normál vasszintje helyre áll. Ez felveti a lehet?ségét annak hogy az elhízással együtt járó néhány káros következményt is le lehetne küzdeni egy egyszer? véradással.

Szinte túl szép ahhoz hogy igaz legyen,de az év elején egy tanulmány azt bizonyította  mégis lehetséges. A vizsgálatban 64 elhízott ember vett részt, akik mindannyian metabolikus szindrómában szenvedtek.Felét?l 300 ml. vért vettek a vizsgálat kezdetén, majd egy hónappal kés?bb 250-500millilitert.Hat héttel az els? vérvétel után azoknak akikt?l két alkalommal vért vettek javult a vérnyomásuk, a vércukor ,és a koleszterin szintjük.

Ez csak egy próba volt, egy rövid távú kísérlet de érdemes a továbbgondolásra és a további munkára hogy a hatás valós-e. Több más kisebb kísérlet is bizonyítja az „érvágás” pozitív hatásait magas vérnyomás és a  cukorbetegség esetén. Az elhízás és a vele járó metabolikus szindróma a nyugati világ legnagyobb problémája. ” Nagy hatással lesz a közegészségügyre ha a vizsgálatok pozitív eredménnyel zárulnak.”-mondta  Andreas Michalsen (Charité-University Medical Centre, Berlin, Németország) aki a legutóbbi vizsgálatot vezette.

Ha valakinek túl magas a vasszintje, vagy metabolikus szindrómában szenved de nem tud megbírkózni az életmódváltással, érdemes megfontolnia a rendszeres véradást amilyen gyakran csak lehet. A véradás nyertesei lehetnének a vérbankok ugyanúgy mint a betegek és mindenki jól járna.

Hát ennyire egyszer?  a XXI. század betegségeivel összefüggésben kimutatni az érvágás – itt a véradás el?nyeit.

Forrás:New Scientist