Száznegyven éve, 1872. március 20-án született Bicsérdy Béla természetgyógyász, a róla elnevezett természetes gyógymód felfedez?je és népszer?sít?je – emlékezik meg róla az MTI.

Bicsérdy Fogarason tette le a kereskedelmi érettségit, azután Berettyóújfaluban, majd Fogarason lett adótisztvisel?. Az 1920-as években kezdte hirdetni sajátos növényi alapú táplálkozási rendszerét, amelyhez valóságos filozófiai rendszer is párosult. Magyarországon ekkor már szép számmal voltak vegetáriánusok, egyesületük Reform Életmód címmel lapot adott ki, húsmentes szakácskönyvük pedig az els? világháború végén már a harmadik kiadásban jelent meg. A szervezet karolta fel Bicsérdyt, akinek könyvei (Az életm?vészet könyve és a makrobiotika, A halál legy?zése, Az életnek évszázadokig történ? meghosszabbítása, Az ember hivatása, avagy a boldogság és a siker biztos forrása) több tízezres példányszámban keltek el.

Bicsérdy már els? kötetének el?szavában – Zoroaszter király és Jézus Krisztus után – szerényen a harmadik egyetemes Mesternek nevezte magát és nem kevesebbet ígért követ?inek, mint az élet meghosszabbítását, az örök szépség és az örök egészség receptjét. Szilárdan hitte és hirdette, hogy megfelel? táplálkozással, testmozgással, helyesen alkalmazott légzéstechnikával akár ezer évig is lehet élni. A húsevést elvetette, de megengedte a tojás és a tejtermékek fogyasztását, viszont tiltotta a f?zést, mert szerinte az tönkreteszi az ételekben meglév? táper?t és életenergiát. Bicsérdybetegség esetén gyógyszerek helyett a koplalást javasolta, hogy beinduljanak a szervezet öngyógyító folyamatai.

Tanításai megosztották a közvéleményt: a többség ugyan üt?döttnek tartotta, de a harmincas években már tizenötezernél több híve volt (nagy-és dédszüleink generációja bicsérdistáknak nevezte a vegetáriánusokat). Bicsérdy rendszeresen dokumentálta könyveiben csodatételeit, m?veiben helyet kaptak a hálatelt köszön?levelek is. Hogy csak néhány példát idézzünk: egy id?s úr hetvenéves korában folyamodott Bicsérdy gyümölcsdiétájához, ennek eredményeképpen összes betegsége elmúlt, arca megfiatalodott, haja visszabarnult, izmai újra ruganyosak lettek, s?t három foga is visszan?tt. 1931-ben egy vegetáriánus futó Bécs-Budapest távfutással próbált reklámot csinálni a bicsérdista életmódnak. Futás közben csak hársfateát, mézet és citromot fogyasztott, s a 268 kilométeres távot végül tisztán 34 óra 45 perc alatt teljesítette. Az orvosi vizsgálat igazolta, hogy – noha hat kilót fogyott, – élettanilag kifogástalan állapotban volt. A próféta maga is kit?n? reklámja volt módszerének: hetvenévesen harminc évvel fiatalabbnak nézett ki, tornázott, hideg vízben fürdött és télvíz idején is mezítláb járt. S?t, hívei között nem egy akadt, aki közel jutott ha nem is a mester által ígért ezer, de a száz évhez. Bár ? nem sokat beszélt róla, kudarcok is érték: amikor néhány koplalástól legyöngült híve meghalt, sokat támadták, s?t a hentesek tüntetést szerveztek az üzletüket rontó Bicsérdy ellen.

Id?vel az érdekl?dés elfordult t?le, majd olyan évek következtek, amikor az emberek nem önszántukból éheztek. Bicsérdy 1951-ben kivándorolt az Egyesült Államokba, ahol világháborús sérülései következtében nem sokkal kés?bb, 1951. december 7-én meghalt.

Forrás:MTI