Egy különleges asszony két Nobel-díjjal:Marie Sklodowska-Curie

Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, ő volt az első Nobel-díjas nő, ő volt az első tudós, aki több tudományágban, fizikából és kémiából is Nobel-díjat szerzett, a világ talán legismertebb tudósnője Marie Curie.

Marie Curie, Skłodowska néven 1867. november 7-én született az akkoriban orosz fennhatóság alá tartatozó Varsóban, egy tanár házaspár ötödik, legkisebb gyermekeként. Apja matematika-fizika szakos tanárként ateista nézeteket vallott, szintén tanár édesanyja ellenben hithű katolikus szellemben nevelte gyermekeit. Talán apja világnézete, és egyik nővére, majd édesanyja korai halála miatt Marie később feladva katolikus hitét, ateista szabadgondolkodóként aposztrofálta magát.

A család a lengyel nemzeti felkelés során csaknem teljesen elvesztette vagyonát, ami jelentősen megnehezítette a gyermekek későbbi érvényesülését. Mivel másképpen nem tudták volna megoldani továbbtanulásukat, Bronislawa nővérével közösen úgy döntöttek, kölcsönösen finanszírozzák egymás tanuló éveit. Így míg nővére Párizsban tanult, Marie magántanári állást vállalt, ám az egyik megbízó család fiával szerelembe esett.
Kazimierz Żorawski bár viszonozta szerelmét, nem vállalta a szüleivel való konfrontációt, akik határozottan ellenezték a fiatalok kapcsolatát. Marie így elvesztette állását, majd egy balti-tengeri kitérő után visszaköltözött Varsóba, és a korábban Mengyelejev mellett dolgozó unokatestvére laboratóriumában kezdett dolgozni. Mikor aztán szülői nyomás hatására Żorawski szakító levelet küld neki Marie úgy dönt, követi időközben férjhez ment nővérét Párizsba.

1891-től a párizsi Sorbonne Egyetemen folytatta tanulmányait, nappal tanult, este magántanárként oktatott. Az marieegyetemen ismerkedett meg az instruktorként dolgozó Pierre Curie-vel. Mindkettőjüket foglalkoztatta a mágneses tulajdonságok tanulmányozása, a közös érdeklődés lángja hamar szerelemmé hevült. Marie még egy utolsó próbálkozást tett, hogy szülőhazájában dolgozhasson, ám a nőkkel szembeni előítéletek miatt a krakkói egyetem elutasította, így visszatért Párizsba.
1895-ben összeházasodtak, tartalmas, boldog házaséletük során két leánygyermekük született. Férjével megszállottként, szinte ki sem mozdultak közös laboratóriumukból, kivéve hosszú biciklitúráik és külföldi utazásaik alkalmával.

1896-ban kollégájuk, Henri Becquerel felfedezte a radioaktivitás jelenségét, a Curie házaspár pedig elektrométer segítségével demonstrálta, hogy az urán sugárzása a légtérben elektromos áramvezetést generál, és hogy az aktivitása az anyag mennyiségétől függ. Azt is kimutatták, hogy a sugárzás nem a molekulák interakciójának következménye, hanem magából az atomból ered. Ezt a felfedezést honorálták később hármójuk számára megosztott Nobel-díjjal 1903-ban.
Azonban Marie Curie másra is rájött, méghozzá arra hogy az uránszurokérc és a kalkolit nevű uránásványok az uránnál jóval erősebb radioaktivitást mutatnak, tehát tartalmazniuk kell egy olyan elemet, amely az urániumnál sokkal erősebb radioktivitással bír.
Felfedezését férje is olyannyira fontosnak vélte, hogy megszakította saját kísérleteit, és a továbbiakban felesége munkáját segítette. 1898 júliusában a házaspár bejelentette a Polónium, decemberben pedig a Rádium felfedezését.

1906-ban férje lovaskocsi balesetben elhunyt, bár a tragédia nagyon megviselte Marie-t, a későbbiekben kiléphetett férje árnyékából és elindíthatta önálló tudományos karrierjét.
1910-11-ben viszonyba bonyolódik férje egyik volt tanítványával, aki elhidegült viszonyban állt feleségével, de mégiscsak házas ember volt. Ezt a tényt akadémiai ellenfelei igyekeztek kihasználni, és bár egész életében Franciaországért dolgozott, a közvéleményt befolyásoló bulvárlapok egy harmonikus házasság feldúlójaként ábrázolták, és a háború előtti évek légkörében lengyel származása miatt is egyre több támadás érte. A viszonynak vége szakadt, a sors fintoraként azonban később unokáik összeházasodtak.
1911-ben megkapta második, immár önálló, kémiai Nobel-díját, a rádium, a polónium, valamint a radioaktív izotópok sikeres izolálási technikájának felfedezéséért. Ennek ellenére két szavazat híján nem választják meg a mélységesen nőellenes Francia Tudományos Akadémia tagjává, aminek aztán később egyik tanítványa lett az első női tagja 1962-ben.

Madame Curie az I. világháborúban a sebesült katonák jobb ellátásának érdekében mobil röntgen egységek bevezetését szorgalmazta, melyeket a köznyelv „petites Curies”-ként emlegetett, férjével közös arany Nobel medálját is háborús célokra adományozta.
1934-ben még életében utoljára ellátogatott Lengyelországba, majd nem sokkal ezután július 4-én a kelet-franciaországi Passy szanatóriumában elhunyt. Halálát aplasztikus anémia okozta, mivel akkoriban még nem voltak tisztában a radioaktív sugárzás veszélyeivel, és Madame Curie egész életében védőfelszerelés nélkül dolgozott. Az 1890-es években készült feljegyzéseit még ma is ólomdobozban őrzik, megtekintésük csak speciális védőfelszerelésben lehetséges.

Férje mellé temették Sceaux-ban, majd 1995-ben földi maradványaikat a párizsi Pantheonban helyezték örök nyugalomra. Ezzel ő volt az első és sokáig az egyetlen nő, akit saját érdemeinek elismeréseként temettek a Pantheonba.

Marie Curie emancipált, független és megvesztegethetetlen nő volt, akiről még maga Albert Einstein is úgy nyilatkozott, „valószínűleg ő az egyetlen nő, akit nem vakított el a hírnév”. Az őt ért sérelmek ellenére soha nem felejtette el lengyel gyökereit, lányait lengyelül is megtanította, és többször magával vitte őket szülőhazájába. Hazaszeretetének nyilvánvaló bizonyítéka az is, hogy az általa elsőként felfedezett radioaktív elemnek, szülőföldje után, a Polónium nevet adta, és az első világháború alatt belépett a Szabad Lengyelországért mozgalom tagjainak sorába.

Ő volt a párizsi egyetem első női professzora, ő volt az első Nobel-díjas nő, ő volt az első tudós, aki több tudományágban, fizikából és kémiából is Nobel-díjat szerzett, és az ő irányításával használtak először radioaktív izotópokat rákos sejtek kezelésére.
Halálát követően számos egyetem avatta tiszteletbeli doktorává, tiszteletére szobrokat, emlékműveket emeltek, utcákat, egyetemeket neveztek el róla. A radioaktivitás mértékegységét, három ásványt és a 96. elemet, a kűriumot is Curie házaspár után nevezték el.

2009-ben a New Scientist nevű szervezet a tudomány leginspirálóbb nőalakjának választotta, és az ENSZ, Madame Curie kémiai Nobel-díjának 100 éves évfordulójára, 2011-et Marie Curie és a Kémia Nemzetközi Évévé nyilvánította

Forrás:Wikipedia