Úgy is jöhet világra utód, hogy az ivarsejt is lombikban készül !

A George Washington University tudósai annak a lehetőségét vizsgálják, hogyan lehetne humán reprodukcióra felhasználni a lombikban gyártott gamétákat (ivarsejteket).
Az írás a Journal of Law and the Biosciences című, a törvényhozás és az élettudományok kapcsolatát tárgyaló folyóiratban jelent meg.

Ebben – az egereknél kidolgozott eljárásban – az ivarsejteket pluripotens* őssejtekből vagy embrionális őssejtekből nyerik.
*olyan őssejtek, amelyek különböző  sejttípusokká alakulhatnak

Ez az in vitro gametogenezis vagy röviden IVG egy sohasem látott új utódnemző eljárást eredményezhet az embernél.
Bár egyelőre az emberi sejtek esetében még itt nem tart a tudomány, ám az IVG egy napon az embernél is lehetséges reprodukciós eljárás lesz.
Sonia Suter professzor elemzi az IVG lehetséges előnyeit és hátrányait, amelyek attól függenek, hogy mennyire lesz befogadó a társadalmi, tudományos és a jogi környezet.

A módszerrel kapcsolatos „etikai dilemmák: mikor és milyen körülmények között szabad lefolytatni ilyen kutatást, óriási kihívást jelentenek” – fűzi hozzá Suter professzor.

Számos embercsoport lehetne az IVG potenciális felhasználója: azok, akik fizikai okokból nem képesek megfoganni, aztán az azonos nemű párok, a menopauza utáni nők vagy a menzesz előtti lányok, olyan csoportok, ahol kettőnél több személy van – a multiplex szülők.

Az ugyanazon nemhez tartozó párok jelenleg kénytelenek ivarsejt-donort választani az asszisztált reprodukciós eljáráshoz, mesterséges megtermékenyítést vagy mesterséges megtermékenyítést végeztetni és béranyát keresni.

Mi különbözteti meg az in vitro gametogenezist a jelenleg alkalmazott asszisztált reprodukciós eljárásoktól?
Abban, hogy a pároknak biológiailag közös gyermeke lehet. Nincs szükség ivarsejt donorra.
Például a másik nem ivarsejtjét az illető személy saját testi sejtjéből fejlesztik ki. Így a természetes úton kialakított ivarsejt a pár másik tagjánál létrehozza az embriót.

„Az IVG-nek abban is szerepe lehet, hogy egészséges – vagy éppen feljavított – utód jöjjön létre, ha egy születés előtti szelekciót végeznek, ami sokkal könnyebben és nagyobb mértékben elvégezhető” – magyarázza Suter professzor a tökéletesített reprodukció mikéntjét.

A beültetés előtt sokkal több embriót hozhatnak létre, hogy genetikailag diagnosztizálják őket, mint ma teszik, amivel finomíthatják az embriószelekciót.

A gametogenezis jövőbeli felhasználásának talán a legkényesebb pontja – mutat rá a professzor -, az eljárásban rejlő potenciális kockázat.

„Minimális a tudásunk a sejttípusok átkapcsolódásáról a differenciálatlan állapotról differenciáltra. Az egyetlen mód, hogy a technika hatékonyságát és biztonságosságát demonstráljuk az, ha in vitro (lombikban) megpróbálunk az ivarsejtekből utódot létrehozni kontrollált körülmények között. Ha és amikor úgy ítéljük meg, hogy elegendően biztonságos, akkor megtesszük.”

A kockázatokkal kapcsolatos aggályok és annak ellenére, hogy a technika még nincs készen, Suter professzor arra a következtetésre jutott, hogy mivel a társadalom támogatja a mesterséges megtermékenyítést és embrió beültetést, a mesterséges ivarsejteket is támogatni fogja, és az IVG-vel  egy módszerrel több lesz, amivel utódhoz lehet jutni.

Forrás: Független.hu