Egy kis piszok nem árt…… úgy tűnik inkább használ

(MTI) – A modern városi életmód és a fejlett higiénia is meghúzódhat az Alzheimer-kórnak az ipari országokban tapasztalt terjedése mögött – derült ki egy frissen közölt brit tanulmányból.

porta3    A Cambridge-i Egyetem kutatócsoportja 192 ország Alzheimer-kórra vonatkozó adatait vetette össze, és azt fedezte fel, hogy ahol jobbak a higiéniás körülmények és kevesebb a betegség, ott több az Alzheimer-kóros – idézte a The Daily Telegraph az Evolution, Medicine and Public Health cím? tudományos folyóiratban megjelent tanulmányt.
   „A higiénia-hipotézis szerint a tisztább környezet összefügg bizonyos allergiák és autoimmun betegségek nagyobb kockázatával. Úgy véljük, a listához most az Alzheimer-kórt is hozzáadhatjuk. Fontos, hogy el?re jelezhet? legyen, milyen terhet ró a világra a jöv?ben a betegség – különösen a fejl?d? országokban, ahol javulóban vannak a közegészségügyi viszonyok” – mondta Molly Fox, a Cambridge-i Egyetem munkatársa, a kutatás vezet?je.
Mivel a jóléti államokban és a szegényebb országokban eltér? a születési ráta, a várható élettartam és a korösszetétel, ezért a tanulmány a különbségek figyelembevételével hasonlította össze az Alzheimer-kór esetszámait.
Az adatok összevetésének egyik szempontja az ivóvízellátás volt. Ahol mindenki hozzájut tiszta ivóvízhez, például Franciaországban és Nagy-Britanniában, ott az átlagnál kilenc százalékkal több Alzheimer-kóros volt. Az olyan országokban – Kenyában vagy épp Kambodzsában -, ahol a lakosság kevesebb mint fele jut csak tiszta vízhez, jóval kevesebb esetet jegyeztek fel.
Amikor a fert?z? betegségek el?fordulását vizsgálták, azt fedezték fel, hogy például Svájcban és Izlandon, ahol igen alacsony az arányuk, 12 százalékkal több az Alzheimer-kóros, mint a fert?z? betegségek nagy számával küzd? Kínában és Ghánában.
Az urbanizáltabb országokban, ahol a lakosság nagyobb része városokban él, a várható élettartamtól függetlenül nagyobb százalékban fordul el? az Alzheimer-kór. Ausztráliában és Nagy-Britanniában, ahol a lakosság több mint háromnegyede él városi környezetben, tíz százalékkal magasabb az Alzheimer-kórosok aránya, mint Bangladesben és Nepálban, ahol a népesség csupán tíz százaléka lakik városokban.
Korábbi kutatások kimutatták, hogy az Alzheimer-kór ritkábban fordul el? Latin-Amerikában, Kínában és Indiában, mint Európában.
  A higiénia-hipotézis azon alapul, hogy ha az ember nem érintkezik eleget baktériumokkal és más kórokozókkal, az megzavarja a védekez? rendszer kulcselemeként ismert fehérvérsejtek, azon belül is els?sorban a T-sejtek képz?dését. Mint a kutatók fogalmaztak: „a mikroorganizmusokkal való érintkezés a védekez? rendszer szabályozásának kritikus pontja”.
A 19. század vége óta a gazdagabb országokban látványosan csökkent a kórokozók okozta fert?zések száma, a városi ember egyre kevesebbet érintkezett „állatokkal, ürülékkel és földdel”. A higiénia-hipotézis szerint a mikroorganizmusokkal való találkozás gyerekkorban meghatározó, mikor az immunrendszer még fejl?dik. Az Alzheimer-kór esetében azonban az egész élet során fontos az úgynevezett szabályozó T-sejtek miatt. A szabályozó T-sejtek „lépnek közbe”, ha az immunrendszer kezd a megfelel?t?l eltér?en m?ködni, és a hibás szabályozó T-sejtek gyulladásokhoz és autoimmun betegségekhez vezethetnek. A jól m?köd? szabályozó T-sejtek hiánya összefüggésben áll azzal a fajta gyulladással, amelyet gyakorta észlelnek Alzheimer-kóros betegek agyában. A szabályozó T-sejtek száma többször is „csúcsra jár” az élet során, például a serdül?korú és a középkorú embereknél is.
   James Pickett, a brit Alzheimer-kór Társaság vezet? kutatója szerint a tanulmány ugyan figyelembe vette a várható élettartam különbségeit az egyes országok között, ám nem számolt azzal, hogy a fejlettebb államokban jobb a betegségek bejelentési és nyilvántartási rendszere is, de számolni lehetett volna egyéb életmódbeli eltérésekkel, mint például a táplálkozás, az oktatás és az általában jobb egészségi állapot.
Manapság az Alzheimer-betegek több mint fele a fejl?d? világban él, az el?rejelzések szerint 2025-re 70 százalék felé emelkedik ez az arány.
(http://www.telegraph.co.uk/health/healthnews/10286654/Good-hygiene-may-be-to-blame-for-soaring-Alzheimers.html)