Édesgyökerű páfrány-Polypodium vulgare

Árnyas erdőkben, hegyvidékek sziklás, mohás helyein gyakran találkozhatunk az édesgyökerű páfránnyal.  Legfeljebb 30cm nagyságú levelei nem olyan nagyok és nem annyira osztottak mint nagyobb dísznövényként használatos rokonainak, de gyógyító anyagai nem is a leveleiben, hanem a gyöktörzsében találhatók.

Gyökértörzse 10-12 cm hosszú, 3-8 mm vastag, fás, a talaj felszínén, vagy közvetlenül alatta fekszik. Levelei kitelelők, bőrneműek, kopaszok, a fonákon valamivel világosabbak, 10-30 cm hosszúak. Lemezük hosszúkás lándzsás alakú, csúcsán hirtelen kihegyezett, egyszerűen, szárnyasan mélyen hasogatott,amelyeknek csúcsa fiatal állapotban pásztorbotszerűen bekunkorodott.

A felső lemeztagok fonákán többnyire két sorban kb. 2 mm átmérőjű, kiemelkedő, gömbölyű, barna színű polypodium_vulgare_teufelsberg_hof_20080411spóratartó csoportok (sorus) helyezkednek el.

A növény származását tekintve két Európában nem ismert faj hibridizációjából származhat. Egyik őse az Észak -Amerikában honos P. virginianum lehet, míg biokémiai elemzések alapján a másik lehetséges szülő Kis-Ázsiából származik.
Elterjedt egész Európában, a Skandináv félsziget déli részein is megtalálható, a szomszédos Ázsia északi régióiban, több vele közeli rokonságban álló faj pedig Észak-Amerikában.
A misztikum
Mivel az édesgyökerű páfrány gyakran található tölgyerdők aljnövényzetében a korai herbalistáknak az volt a véleményük hogy a növény magába szívja a fennséges fa vitalitását. Emiatt aztán még a 18. században is megengedett volt az az érvelés, hogy gyógyhatással csakis a tölgyerdőből származó páfrány bír.
 Tovább menve a régi idők füvesemberei a spóráknak is misztikus hatást tulajdonítottak azt állítva, hogy aki a növény spóráit zsebre teszi láthatatlanná válik- nos ennek az ellenőrzése igazán egyszerű feladat.
A korai gyógyítók
A görög orvos Dioscorides egyik írásában megjegyezte, hogy az édesgyökerű páfrány  egy jó összetevője kificamodott újjak, váladékozó sebek kezeléséhez használt pakolásoknak, egy későbbi ismert gyógyító Culpeper a ma is használt hashajtó hatását ismertette. A népi használat elemei bekerültek a XIX. és a XX. század népi gyógyítással foglalkozó kézikönyveibe is.
A drogot a  föld alatti szár (vagy rizóma) adja, amelynek íze hasonlít az édesgyökérhez, és a cukornál jóval édesebb. Betakarítása az őszi hónapokra esik: október, november.
A rizómában található főbb hatóanyagok: ekdiszteroidok,  phloroglucine származékok, illóolaj és kb. 5%  cukortartalom.
Rendkívűl erős édes ízéért mégsem a cukortartalom a felelős hanem szaponinjai és az azokhoz hasonló szerkezetű vegyületei. Ezek közül két vegyület érdemel említést. Az egyik a polypodoside A amely  600-szor édesebb mint a megfelelő töménységű cukoroldat, a másik pedig az osladin nevezetű amelyik 500 édesebb a cukornál.
Ha összegezzük  az édesgyökerű páfrány  különböző országok népi megfigyelésein alapuló használatát széleskörű gyógyhatást találunk:

-hagyományosan használják sárgaság és májgyulladás kezelésére, epehajtó hatású
-elősegíti az emésztést és étvágyjavító
-biztonságosnak tekinthető gyermekek székrekedésének kezelésében
-légúti betegségek esetén mint megfázás,  influenza, aszthma, torokgyulladás és mellhártyagyulladás
-hashajtó és hatékony bélféregűző
-a frissen betakarított rhizoma főzete használható depresszió kezelésére,
-reumás izületi gyulladás csökkentésére
-fájdalomcsillapító és lázcsillapító
-vízhajtó

Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) a vonatkozó irodalom áttekintése után két javallatot fogadott el felnőttek és 12 év feletti gyermekek kezelésére
-mint hagyományos növényi gyógyszer használható megfázás és más hurutos megbetegedések esetén köptetőként
– rövid távú használat székrekedés esetén

Adagolás
Rekedtség köhögés : 4-5 gramm szárított rhizómából készített tea naponta 3-4 alkalommal. Ha nem akarjuk hogy az édes ízt adó összetevő elbomoljon a tea készítése két lépésből áll. Először 2 evőkanál szárított drogra  vagy friss rizómára 2dl. hideg vizet öntünk és állni hagyjuk 10 percig majd leszűrjük és a drogra most már 1,5 dl forrásban levő vizet öntünk, 10 percig állni hagyjuk, leszűrjük és a két oldatot összeöntjük. Három részre osztva egy nap alatt elfogyaszjuk.

Hashajtásra:14-30 gramm szárított növényből készült tea. Készítése:a drogot 2 dl vízben forraljuk öt percig majd még 3 órán át ázni hagyjuk szűrés előtt.

És egy érdekesség

A gyökérben talált  ecdysterone rendellenes vedlést és pusztulást okoz ízeltlábúaknál, a hatás erőssége arányos a koncentrációval. Így a vegyület, vagy analógjai hatékony és természetbarát rovarítószerek lehetnének.